< Böngészés > Főoldal / Fecsegő hírek / Blog article: Valami történik a mélyben, elveszett a hit Orbán mindenhatóságában – Kutatási kiskáté

| Mobile | RSS

Valami történik a mélyben, elveszett a hit Orbán mindenhatóságában – Kutatási kiskáté

2017. május 25. | hozzászólás | Fecsegő hírek

Valami történik a mélyben, elveszett a hit Orbán mindenhatóságában – Kutatási kiskáté

Valami forrong a mélyben, sok a kormányzással elégedetlen szavazó – állítja több közvélemény-kutató, de ez nem minden intézet adataiban látszik. Pedig a tavasz a tömegtüntetésekről, a nagy felháborodást kiváltó CEU-ügyről szólt. De vajon eljutott-e már a fővárosi elégedetlenség a vidéki választókhoz? A Závecz Research mérése szerint nem: áprilisig Budapesten három százalékponttal csökkent, a falvakban ugyanennyivel nőtt a kormánypártok elfogadottsága. A folyamat később a városokban folytatódott, a kisközségekben pedig stabilizálódott a helyzet. Abban szinte mindenki egyetért: a Fidesz továbbra is őrzi vezető helyét, az ezüstéremért folytatott küzdelem még nem dőlt el a Jobbik és az MSZP között. Arról, hogy beállt-e a mezőny, vagy leheletnyi változás történt-e, megoszlanak a vélemények: a Tárkinál a Fidesz nem vesztett szavazókat szignifikáns mértékben, a Republikonnál és a Závecz Researchnél áprilisig nem változott a kormánypárt támogatottsága, ám a Mediánnál visszaesett. A Nézőpontnál is csak hibahatáron belül csökkent a Fidesz népszerűsége. A szakemberek a kutatások módszereinek különbözőségében, és a mérések eltérő időpontjában látják a különféle adatok okát.

Furcsa laptop fekszik az asztalon: kevesebb a billentyűje a hagyományosnál. A kérdezőbiztos tanítja, hogyan kell használni. A válaszolónak alma, banán, cseresznye és több mint egy tucat gyümölcs közül kell választania, aszerint, hogy melyiket kedveli leginkább.

„Úgy tudja megjelölni a válaszát, hogy az egérkurzort a választott gyümölcs neve felé mozgatja. Ha a megfelelő gyümölcsnél van, akkor klikkeljen rá, és ekkor a gyümölcs előtt a négyzet zöldes színt kap, majd kattintson az oldal alján lévő Következő gombra” – áll a monitoron.

Rendszerint így kezdődik a Závecz Research közvélemény-kutatása. Aztán jönnek a komoly kérdések, a párt­­szimpátiára vonatkozók. A szervezetek nevét a program mindig más és más sorrendben mutatja, hogy még véletlenül se befolyásolják a megkérdezettet.

Fotó: Merész Márton

De hogyan jutottak el a kérdezők a választóhoz?

Az egyik módszert „kiindulócím-kvótának” hívják. Először kiválasztanak 103 települést. A lista jól reprezentálja a magyar településszerkezetet: van benne falu, város, megyeszékhely, fővárosi kerület. Véletlenszerűen kijelölnek egy kiinduló címet az adott városban vagy faluban. A kérdezők ott kezdik a munkát, kezükben egy kvótalappal, amelyen az szerepel, hogy az adott címen mondjuk egy harmincas érettségizett férfit keressenek. Ha nem találnak ott ilyen embert, akkor – családi házas övezet esetén – öt házzal odébb kell menniük.

A másik verzió a születésnapos módszer. Az adott helyen a kérdezés napjához legközelebbi napon született embert keresik.

Hogy az adatfelvétel körülmé­­nyeit miért véletlenszerűen jelölik ki? Azért, hogy a kérdező érzelmei, szimpátiái se befolyásolhassák a felmérés eredményét.

Ha telefonos a kutatás, akkor véletlenszerűen kiválasztott telefonszámokat hívnak fel. (Adatbázisukban szerepelhetnek korábban, az érintettek beleegyezésével gyűjtött mobilszámok is.) A call center munkatársait irányító supervisor előre megkapja a kvótát, hogy az ezer megkérdezendő emberből hány legyen a hatvan feletti, a harmincas vagy más korosztályú, és így irányítja a telefonálókat. Ha egy adott korosztályból betelik a lista, de a véletlenül kiválasztott számon egy hasonló korú jelentkezik, attól elbúcsúznak az operátorok.

A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet több mint tíz éve vezette be az úgynevezett szimulált szavazásos mérést, amelynek során játékos formában tudakozódnak a válaszadók szavazási szándékairól. Hann Endre, a cég ügyvezető igazgatója szerint a hivatalos szavazólapokra emlékeztető ívekre írják fel a pártok nevét, és a személyes kérdőíves interjúk során a következő szöveget mondják a kérdezőbiztosok a megkérdezetteknek: „Játsszuk azt, hogy most van a választás! Átadok önnek egy szavazólapot, kérem, ikszelje be, melyik pártra szavaz! Aztán tegye be a papírt ebbe a borítékba. Én most meg sem nézem, hogyan döntött.”

Hann Endre szerint

a módszer segítségével csökkent a bizonytalanok és a titkolózók aránya. Így a pártarányoknak megfelelően nemcsak több ellenzéki, de több rejtett fideszes voksoló is előkerült. Egyebek mellett ezzel is magyarázható, hogy a Medián­­nál időről időre magasabb volt a Fidesz-szimpatizánsok aránya, mint más közvélemény-kutatóknál.

– Ebben a szakmában fontos a bizalom. A válaszolók általában bizalmatlanok, és ha telefonon kérdezzük őket, akkor még kevésbé mondják meg, kire fognak szavazni – magyarázza a Medián ügyvezető igazgatója.

Fotó: Bazánth Ivola

Závecz Tibor, a róla elnevezett cég ügyvezetője szerint az elmúlt három év történései nem befolyásolták jelentős mértékben a közvéleményt. Most viszont – mint mondja – forr a politika: a kormánypártok igyekeznek stabilizálni a táborukat, a Jobbik szavazói kóstolgatják a pártjukat: vajon ez az a szervezet, amiért korábban kiálltak, amit támogatni akarnak? Az MSZP-ben pedig megjelent egy miniszterelnök-jelölt, aki reményt ad a szervezet szimpatizánsainak. A DK és az LMP karakteresen politizál, az ellenzéki összefogás mantrázása feszültséget vált ki az ellenzéki oldalon. A Momentum megjelenése változást hozott, a nagyvárosiak, az egykori SZDSZ-esek szimpátiáját megszerezte – sorolja Závecz Tibor.

– Valami történik a mélyben, látjuk, elindult a változás – mondja Pulai András, a Publicus Intézet stratégiai igazgatója. – Ez még lehet, hogy nem változtatja meg az erőviszonyokat, de látszik: Botka László és Vona Gábor jön fel, mindkét politikus négy pontot javított a népszerűségén, Orbán Viktor viszont hét pontot veszített. A kormányfő mindenhatóságába vetett hit elveszett. Botka kihívó szerepben van, de még nem sikerült magával húznia a pártját. Kétmillió aktív bizonytalan szavazó kétharmada kormányváltást akar. Az ő megnyerésükkel le lehetne váltani a kormányt.

Pulai András szerint Orbánnak a baloldalnál jóval kevesebb, mintegy félmilliós tartaléka van. De a Jobbik és az MSZP között, a második helyért folytatott küzdelem még nem dőlt el.

Závecz Tibor intézete a Momentumot május elseje után négy százalékra mérte.

– A párt támogatottságának megugrása a május elsejei, momentumos tüntetés után egy rövid telefonos felmérésben észrevehető, de egy későbbi, hosszabb ideig tartó kutatásban már nem biztos, hogy megjelennek a hirtelen támadt érzelmi viszonyulások – magyarázza. És valóban: legfrissebb mérésükben már három százalékra mérték a Momentumot.

Mégis, nem minden közvélemény-kutatónál látszik elmozdulás. A Tárkinál a Fidesz nem vesztett szavazókat szignifikáns mértékben, a Republikonnál és Záveczéknél áprilisig nem változott a kormánypárt támogatottsága, ám a Mediánnál visszaesett. A Nézőpont áprilisi adata szerint hibahatáron belül csökkent 32-ről 31 százalékra a választókorú népességben a Fidesz támogatottsága, azt írják, más pártoknál sem történtek érdemi változások. „Erre varrjon gombot a Valóság!” – ironizált nemrégiben az Index.

Közben kijött a Závecz Research májusi kutatási eredménye, e szerint a Fidesz támogatottsága 27 százalékról 25-re szűkült, a második helyért az MSZP és a Jobbik versenyez, az előbbi tábora 13 százalékon áll, nem változott, az utóbbié 11-ről 12 százalékra nőtt a választókorú népesség körében. Őrzi negyedik helyét a DK: 4–5 százalék között ingadozik, az Együtt 2, a Liberálisok és a Kutyapárt egy-egy százalékra számíthat. A biztos pártválasztók aránya éppen csak meghaladja a választókorú népesség harmadát, vagyis az aktivizálódás nem jelentős mértékű.
Vajon mi lehet az igazság?

Róna Dániel politológus – ő egyébként részt vett a Medián felmérésében – blogján a különböző eredményekre úgy reagált, hogy az április felmérések különböző időpontokban születtek, a CEU-ügy hatása pedig csak a hónap végén vált jelentőssé.

„Furcsa lehet a rendszeres hírfogyasztóknak, de

az állampolgárok jó része csak többnapos, sőt, nemritkán hetes késéssel értesül egy adott ügyről – az is gyakori, hogy valaki még mindig a több héttel ezelőtti ügyet tudja csak felidézni, a frissebb események elkerülték a figyelmét. És akkor még annak is kell időt hagyni, hogy feldolgozzák

az emberek az adott hírt” – írta Róna. Szerinte inkább a tendenciákat érdemes figyelni, és arra is felhívja a figyelmet, hogy a kutatások hibahatára három százalék.

– Valóban, idő kell, hogy egy adott folyamat eljusson a választókig – ért ezzel egyet Závecz Tibor. De szerinte az sem biztos, hogy később, az összefoglalt adatokban látszik ez a változás.

– Bár Budapesten három százalék­­ponttal csökkent a Fidesz támo­­ga­­tottsága márciusról áprilisra, viszont a falvakban három százalékkal nőtt a kormánypártok elfogadottsága – teszi hozzá. Az utóbbi egy hónapban még karakteresebbé vált ez a jelenség, a nagyvárosokban további visszaesést tapasztaltunk, a kistelepüléseken stabil maradt a Fidesz pozíciója.

Horn Gábor, a Republikon Intézetet működtető alapítvány vezetője is a két-három százalékos hibahatárral, a felmérések időpontjával, a kutatási módszertanok különbözőségével (személyes vagy telefonos felmérés) magyarázza azt, ha az intézetek eltérő eredményeket hoznak ki.

– Ha a tendenciákat nézzük, nincs akkora különbség a mérési eredményeink között – mondja. Horn Gábor szerint márciushoz képest a teljes népesség körében 3-5 százalékkal csökkent a Fidesz támogatottsága.

Pulai András is a módszertan különbözőségével magyarázza az eredmények közötti eltéréseket. Szerinte például ezért történhetett meg, hogy a Medián már jó ideje magasabbra mérte a Fideszt a többieknél. A Publicusnál ezerfős telefonos közvélemény-kutatásokat végez, nyitott kérdéseket tesznek fel, vagyis nem orientálják a válaszadót.

Hogyan befolyásolja-e a méréseket, ha jóval több embert kérdeznek meg? Információink szerint a pártok olykor négyezres mintán elvégzett kutatásokat rendelnek a közvélemény-kutatóktól.

Závecz szerint ebben az esetben plusz-mínusz két százalékra csökken a hibahatár.

– A nagy minta akkor fontos pél­­dául, ha a pártverseny élbolyában kiélezett a helyzet. A 2014-es választások előtt négy-ötezer polgár megkérdezésére azért volt szükség, hogy megállapítsuk, várhatóan kétharmada lesz-e a Fidesznek. A nagy minta sokkal több paraméterre ad választ. Míg ezer fő megkérdezése után megállapíthatjuk, hogy a harminc alattiak véleménye mennyiben különbözik a hatvannál idősebbekétől, addig a négy-ötezres mintából kiderülhet már az is, hogy a harmincas férfiak álláspontja mennyiben tér el a hatvanas nőkétől – teszi hozzá.

Ezerfős felmérésen mintegy száz kérdező dolgozik, napi egy-másfél kérdőívvel végez. Egy háromnegyed órás kérdőív kitöltetése ezerfős, országos reprezentatív mintán nettó ötmillió forintba kerül. De megtévesztő lehet az ár, hiszen egy telefonos közvélemény-kutatás ennél jóval olcsóbb is lehet.

A közvélemény-kutatókat sokszor be­­árazzák a politikai finomságokra ér­­zékeny szavazók (bár ők meglehetősen kevesen vannak), rásütnek politikai stigmákat. Závecz szerint ez hosszú ideje jelen van a politizáló elit közbeszédében. A pletykákat az is táplálja, hogy nyilvános: egy adott cég mely pártoknak dolgozik sokat. De a szakma nem talált elfogult kutatási eredményeket, csupán módszertani különbségek vannak az intézetek között: léteznek telefonos, papíros kérdőíves, számítógépes kutatások, nyitott kérdések, zárt pártlisták.

Horn Gábor elképzelhetőnek tartja, hogy másképpen viszonyulnak a válaszolók egy általuk kormánypárthoz közelinek tartott intézethez, mint egy ellenzékinek gondolt közvélemény-kutatóhoz. Ezt más beszélgetőtársaink cáfolták, és hallottunk olyan mérésekről, amelyekkel pont ezt a hozzáállást akarták kizárni.

Két intézet a másik nevében gyűjtött adatokat, és ugyanazokat a válaszokat kapták, mintha saját nevükben kérdeztek volna.

Horn Gábornak vannak tapasztalatai a másik oldalról is: korábban, szabad demokrata kampányfőnökként rendelt közvélemény-kutatótól adatokat. Úgy véli, az intézetek nem igazítják méréseiket a fizető igényeihez.

Závecz Tibor szerint a cégek adatait nem érdemes egymással összehasonlítani. Azt javasolja, hogy egy adott közvélemény-kutató negyedéves, féléves eredményeit, a trendeket kövessük, vagy az összes közvélemény-kutató eredményeinek az átlagát figyeljük, hogy pontosabb képet kapjunk.

 

Válaszolna néhány kérdésemre?

Részletek a Publicus Intézet te­­lefonos közvélemény-ku­­ta­­tásából hangfelvételek alap­­ján. Egy-egy beszélgetés idő­­tartama 9–20 perc. A kérdezés elutasításának néhány indoka: „most biciklin ülök”, „éppen dolgozom”, „ha válaszolnék, nagyon csúnyát mondanék”.

Április 5.
9 óra 48 perc

– Halló, jó napot kívánok. Máté vagyok, a Publicus Intézet megbízásából készítünk politikai közvélemény-kutatást. Válaszolna néhány kérdésemre? Ez körülbelül negyedórát venne igénybe.
– Milyen téma?
– Politikai közvélemény-kutatás.
– Na jó.
– Mikor született?
– ’48-ban.
– Mi a legmagasabb iskolai vég­­zettsége?
– Technikum.
– Mennyire elégedett a kormány munkájával?
– Egyáltalán nem.
– Ön szerint a 2018-as választást ki fogja megnyerni?
– A Fidesz.
– Melyik pártra szavazott 2014-ben?
– Nagy a háttérzaj!
– Melyik pártra szavazott 2014-ben?
– A Fideszre.
– 2018-ban elmegy szavazni?
– Biztosan.
– És kire adja majd a voksát?
– Azt még nem tudom. Talán az MSZP, KDNP vagy a Jobbik.

 

Április 5.
18 óra 33 perc

– Hány éves?
– 1950-ben születtem.
– Legmagasabb iskolai végzettsége?
– Főiskola.
– Mennyire elégedett a kormány munkájával? Teljesen elégedett, elégedett, inkább nem elégedett?
– Nem vagyok elégedett.
– Ön szerint továbbra is a Fidesz kormányozzon, vagy más vegye át a kormányzást?
– Más vegye át.
– Ön szerint a 2018-as választást ki fogja megnyerni?
– Jós nem vagyok, inkább a baloldal nyerjen, és ne a Jobbik.

Április 10.
19 óra 58 perc

– Hány éves?
– 1976-ban születtem, 41 éves vagyok.
– Mi a legmagasabb iskolai végzettsége?
– Hát nekem csak, kérem szépen, nyolc iskolám van, nyolc kisegítő. Tudok olvasni, írni.
– Mennyire elégedett a kormány munkájával? Teljesen elégedett, elégedett, inkább elégedetlen?
– Nem értem, recseg, miről van szó?
– Mennyire elégedett a kormány munkájával?
– Elégedett vagyok Orbán Viktor munkájával.
– Minek örülne, ha a Fidesz folytatná a kormányzást, vagy ha más venné át a feladatot?
– Ha továbbra is folytatnák a kormányzást.
– Melyik pártra szavazna, ha most vasárnap lennének a választások?
– A Fideszre.
– És ha nem lehetne a Fideszre voksolni?
– Akkor a Jobbikra.

forrás:168óra.hu

Leave a Reply 83 megnézve, 1 alkalommal mai nap |