< Böngészés > Főoldal / Közélet / Blog article: Óriási pénzszivattyú lett a közszféra – ezt tette a kormány nyolc év alatt

| Mobile | RSS

Óriási pénzszivattyú lett a közszféra – ezt tette a kormány nyolc év alatt

2017. május 31. | hozzászólás | Közélet

Óriási pénzszivattyú lett a közszféra – ezt tette a kormány nyolc év alatt

Nem lett sem kisebb, sem olcsóbb a magyar közigazgatás, 900 milliárd forinttal többet költünk rá és 90 ezren többen dolgoznak benne, mint 2010-ben. A költségeken nem látszik az államreform. Remélhetőleg legalább a kormányzati működés és az általa nyújtott szolgáltatások minősége javult az elmúlt nyolc év alatt.
szerző:Papp Zsolt

Dübörög a közigazgatási reform, az elmúlt hónapokban több tucat költségvetési intézmény szűnt meg, ennek ellenére jövőre újra nő a közigazgatásban dolgozók száma, még az idei létszámhoz képest is. Amennyiben a 2010-es közszféra adatokat összevetjük a 2018-as számokkal, akkor a létszámnövekedés meghaladja a 200 százalékot, de szerencsére a helyzet azért nem ilyen rossz, csak a statisztika.
Ezt tette az Orbán-kormány az országgal nyolc év alatt

Meghökkentő tételek a költségvetésben – százmilliárdokat lehetne spórolni

Államosítások duzzasztották a létszámot

Nyolc év alatt hatalmas mértékben felduzzadt a szűk értelembe vett közszféra, hiszen míg 2010-ben a minisztériumoknál és a háttérintézményeknél 237,9 ezer ember dolgozott, az idén ez a szám 535,2 ezer főre rúg, Sőt, 2018-ban is tovább hízik a létszám, eléri majd az 542,2 ezret – derül ki az Orbán-kormány 2018-as költségvetéséből. Elvileg az elmúlt két évben lezajlott egy közigazgatási reform az olcsóbb és hatékonyabb állam reményében, amelyről Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter egy időben hetente számolt be a kormányinfókon. Ezen intézkedések keretében szüntették meg az okmányirodákat és csináltak belőlük kormányablakokat, de számos elektronikus szolgáltatást is elindítottak a közigazgatásban – ezek közül a leglátványosabb és valóban működő szolgáltatás az online személyi jövedelemadó bevallások elkészítése.

Nyolc év alatt látszólag megduplázódott a minisztériumok és azok háttérintézményeinek létszáma, ám a duplázás elsősorban két nagy ágazat, a közoktatás és az egészségügy totális államosításának a következménye. Mint ismert, a kormány a két szférát nem hatékonyabbá, jobbá és versenyképessé tette, hanem centralizálta vezetésüket, elvéve a kevés magánszolgáltatótól, illetve az önkormányzatoktól a kórházakat, rendelőket és az iskolákat. Az eredmény közismert: az egészségügy szolgáltatási színvonala tovább csökkent, gyakorlatilag változatlan működési környezetben, míg a közoktatást kétszer is átszervezték, rontva annak minőségét.

Csak a nem kormányzati szervek zsugorodtak

Ugyanakkor a 200 ezer orvost és más egészségügyi alkalmazottat, illetve tanárt nem számítva is azt láthatjuk, hogy 90 ezer fővel nőtt a közalkalmazottak száma nyolc év alatt. A 2018-as költségvetés szerint a Klebelsberg Központnál 106 ezeren, az NGM Szakképzési Centrumaiban 27,4 ezren dolgozhatnak, míg a kórházakban, rendelőkben vagyis az államosított egészségügyben 84 019 alkalmazott. De nem is találunk olyan minisztériumot, amely kisebb létszámmal működne, az átszervezések után szinte mindenütt nőtt a kormányzati apparátus.

Ugyanakkor kormánytól független közintézményeknél szigorú létszám-gazdálkodást folytattak: a Magyar Tudományos Akadémiánál, a KSH-ban és az ombudsmani hivatalban még csökkent is a létszám. Akad még egy minisztérium, az igazságügyi tárca, ahol nagyon látványos a csökkenés, azonban a 2010-es Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a kormányzati közigazgatás működtetését is ellátta, amely ma a Miniszterelnökség feladata. A 2010-es kormányváltáskor a közigazgatási tárcánál 5665-en dolgoztak, a mai Igazságügy Minisztériumban pedig 584-en. A mérleg másik oldalán viszont ott van a feladatok átvevő a Miniszterelnökség, ahol jövőre 41 960 embernek kell széket és íróasztalt találni, míg 2010-ben alig 93-an tébláboltak a parlamenti irodákban.

Eltűnt az NFÜ, de legalább kevesebbet lát Brüsszel

A Miniszterelnökség esetében a kormányhivatalok, a kormányablakok hivatalnokai mellett jelentős mértékben növelték az uniós pályázatírók és elbírálók számát. Csak emiatt több száz új munkahely létesült a központi közigazgatásban, miközben 2010 előtt a pályázatírás piaci alapon ment, az elbíráslást-ellenőrzést viszont ellátta a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) 503 munkatársa. Ráadásul az NFÜ működési költségvetését az Európai Unió állta – így viszont belelátott az uniós pénzek eloszlatásba. Az Orbán-kormány a minisztériumokba integrálta az uniós pénzek elosztását – ezzel csökkentve az uniós kontrollt, ami megkönnyíti az uniós pénzek nem szabályos felhasználásának lehetőségét -, és növelve a kistisztviselők számát, ezzel a magyar adófizetők terheit.

A nemzetgazdasági tárca környékén is érdekes változások mentek végbe az elmúlt években: a minisztériumnál jelentősen felduzzadt a létszám, amely két okra vezethető vissza. A tárcához került a komplett szakoktatás, a Szakképzési Centrumoknak 27 452 alkalmazottjuk van, ezek a tanárok és az oktatásr segítő szakdolgozók korábban is közalkalmazottak voltak, ám a klebelsberges tanárokhoz és az orvosokhoz hasonlóan nem jelentek meg a kormányzati statisztikában, hisz a szakközépiskolák többségét is önkormányzatok tartották fent. Ugyanakkor az NGM lett az uniós pénzelosztás másik központja a Miniszterelnökség mellett, ez is növelte a létszámot, ugyanakkor az egyéb átszervezések pedig csökkentettek.

Jó példa az NAV és az OEP átszervezése

Időközben önállósodott az adóhivatal, amely kikerült az NGM alól, ráadásul az egyesített NAV-nál már csak 21 320-an dolgoznak, míg az APEH-nél és az akkor még független Vám és Pénzügyőrségnél (VPOP) 22 461 fő volt: vagyis 1110 fővel csökkent a létszám. Az elmúlt nyolc évben az APEH és a VPOP összevonása volt az egyik olyan átszervezés, amely létszámcsökkenéssel járt, ráadásul a feladatellátás színvonala ezt nem szenvedte meg.

Napi.hu

Az elmúlt években azonban egészen új hivatalok, minisztériumok nőttek ki a semmiből: ennek az ékköve a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda, amely irodának már kissé nagy, hisz 251-en dolgoznak a miniszterelnöki titkárságon. Ráadásul nem is egy helyettes-államtitkár irányítja, hanem miniszteri rangú személy. Hasonló új intézmény a Magyar Művészeti Akadémia, amelynek működése évente több milliárd forintot visz el, ráadásul az MMA tízmilliárdos ingatlanvagyont is kapott a kormánytól a működéséhez.

A kisebb hivatalokban is drasztikusan nőtt a létszám, az energiahivatal létszáma 100 főről 340 főre hízott nyolc év alatt, de az Állami Számvevőszék alkalmazottjainak száma is 20 százalékkal, 600 főre nőtt. Mind a két hivatal volt fideszes képviselő irányítja, ezzel párhuzamosan viszont a szakmai munka minősége romlott.

Drasztikusan csökkent viszont az Országos Egészségbiztosítási Pénztár létszáma: az alkalmazottak egy része a államkincstárhoz került a megmaradó Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnél jövőre már csak 707-en dolgoznak, szemben a 2010-es 3284 fős mamutszervezettel.

Óriási pénzszivattyú az állam

Nem csak nem lett kisebb, de értelemszerűen olcsóbb sem az állam, még akkor sem, ha az államosított egészségügyi és oktatási alkalmazottakat nem vesszük figyelembe. A kormányzat és a törvényhozás működésére 1321,1 milliárd forintot költött az akkori kormány az adófizetők pénzéből. 2018-ban az államháztartás “általános közösségi szolgáltatásokra” 2238,9 milliárd forintot fordított – vagyis 900 milliárd forinttal nőtt a költés, miközben az infláció alig 14,7 százalék volt. Még jelentősebb a növekedés, ha az állami működési kiadások teljes mértékét, a rendőrségi és honvédelmi kiadásokat is nézzük, ez esetben a 2010-es 2071 milliárd forintról az éves kiadás 3480 milliárd forintra hízott.
A költségvetési szervek létszámának változás (fő) 2010 2017 2018
Országgyűlés Hivatala 1739 1714 1721
Közbeszerzési hatóság 87 127 147
Adatvédelmi hatóság 0 79 114
Egyenlő Bánásmód Hatóság 31 27 27
Energiahivatal 100 321 340
Országos Választási Iroda 0 95 95
Nemzeti Emlékezett Bizottság Hivatala 0 56 61
Köztársasági Elnöki H. 49 85 88
Alkotmánybíróság 102 136 137
Alapvető Jogok Biztosának H. 165 159 159
Állami Számvevőszék 512 600 600
Bíróságok 10359 11080 11639
Ügyészség 3655 4428 4428
Igazságügyi M. 5665 442 584
Miniszterelnökség 93 36647 39116
Kormányzati Ellenőrzési H. 85 138 137
Földművelésügyi Minisztérium 4789 9076 9409
Honvédelmi Minisztérium 26206 25733 26753
Belügyminisztérium 57735 83913 85566
Nemzetgazdasági Minisztérium 12029 35223 36153
NAV 22461 21320 21320
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 503 0 0
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 4169 3827 3827
Külgazdasági és Külügyminisztérium 2428 2711 2577
EMMI 74832 288968 289314
Miniszterelnöki Kabinetiroda 0 247 251
GVH 116 125 125
KSH 1358 1306 1306
MTA 5437 5169 5169
Magyar Művészeti Akadémia 0 111 131
Nemzeti Kutatási és Innovációs Hiv. 0 245 245
OEP/Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő 3284 1131 707
Összesen 235195 534108 541539
Forrás: 2010 zárszámadás, 2018 költségvetési terv

Azért azt tegyük hozzá, hogy mostanában kevesebb helyettesállamtitkár szólal meg a közmédiában. Viszont nem győzők csodálkozni nap, mint nap, mennyi új intézmény születik valamilyen apropó folytán, mondjuk a migránsok kezelésére., vagy közvélemény kutatásra, az adómból.

forrás:napi gazdaság.hu

Leave a Reply 255 megnézve, 1 alkalommal mai nap |