< Böngészés > Főoldal / Nincs kategorizálva / Blog article: Kártyás fizetésekkel visszaszorítható a feketegazdaság

| Mobile | RSS

Kártyás fizetésekkel visszaszorítható a feketegazdaság

2017. június 19. | hozzászólás | Nincs kategorizálva

Kártyás fizetésekkel visszaszorítható a feketegazdaság


A magyarok hatvan százaléka egyetért azzal, hogy az elektronikus fizetési megoldások növelésével és a készpénz visszaszorításával csökkenthető hazánkban az árnyékgazdaság – derült ki a Mastercard legfrissebb kutatásából, amely azt mérte fel, hogy a közép- és kelet-európai régió tíz országában hogyan gondolkodnak a fogyasztók a jelenségről. A vizsgált országok válaszadóinak több mint nyolcvan százaléka lépéseket vár a kormányoktól az árnyékgazdaság elleni küzdelemben, a fogyasztók ugyanakkor hajlandóak fizetési szokásaikon is változtatni, amikor felismerik, hogy ők is hozzájárulhatnak a visszaélések csökkentéséhez.

A felmérésben részvevő államokban (Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia) azt kérdezték, hogy a fogyasztók hogyan viszonyulnak az árnyékgazdaság kérdésköréhez, mennyire ismerik a témát, milyen megoldásokat alkalmaznának a jelenség visszaszorítására.

Az elektronikus fizetés és a kevesebb készpénz segít az árnyékgazdaság elleni harcban

Fotó: Origo

 

A legtöbb ország esetében elmondható, hogy az állampolgárok jelentős része ismeri a fogalmat, tisztában van az árnyékgazdaság létezésével és negatív jelenségként tekint rá.

A többség (69%) úgy gondolja, hogy az árnyékgazdaság miatt kevesebb forrás jut a közösségi javak előállítására, így például az oktatás, az egészségügy és az infrastruktúra fejlesztésére. A válaszadók több mint 70 százaléka azt is felismerte, hogy az adóhatóság elől eltitkolt jövedelemnek negatív hatása van a gazdasági növekedésére, és mindez egyenlőtlen versenyhelyzetet eredményez.

Ezért a felhasználók több mint 80 százaléka elvárja a kormányától, hogy aktív szerepet vállaljon az árnyékgazdaság elleni küzdelemben. Magyarországon a megkérdezettek 75 százaléka ért egyet azzal, hogy a kormánynak fel kell vennie a harcot a jelenséggel, Lengyelországban ez az arány alacsonyabb (72%), Bosznia-Hercegovinában viszont kiugróan magas (93%).

A fogyasztók nem látják a szerepüket az árnyékgazdaság elleni harcban

A kutatásból kiderült, hogy a megkérdezett fogyasztók szerint az árnyékgazdaság növekedéséhez hozzájárul az is, ha a boltban fizetésnél azért nem kapnak blokkot, mert a tranzakciót – adóelkerülés céljából – nem ütötték be a pénztárgépbe. Ugyanakkor

sokan nem ismerik fel, hogy a saját vásárlási szokásaik is változás hozhatnak. A válaszadók majdnem fele (45%) csak akkor őrzi meg a pénztárnál kapott blokkot, ha tudja, hogy szüksége lesz rá. A kutatás arra is rávilágított, hogy a felhasználók nem minden esetben tudják, hogy a készpénzmentes fizetés nagymértékben segítheti az árnyékgazdaság visszaszorítását. A régióban megkérdezetteknek mindössze 37% -a találta úgy, hogy ha készpénz helyett kártyával fizet, azzal hozzájárul az árnyékgazdaság csökkentéséhez. Magyarországon ez az adat 13% volt, ami az egyik legalacsonyabb arány Kelet-Európában.

Támogatják a kereskedelmi tranzakciók regisztrálását és az elektronikus fizetést

Megfigyelhető azonban egy olyan tendencia, hogy amikor a fogyasztók számára világossá válik, hogy a fizetési szokásaik megváltoztatásával hatással lehetnek az árnyékgazdaság visszaszorítására, nyitottak lesznek a változásra. Régiószerte

a kutatás résztvevőinek közel 80 százaléka fizetne gyakrabban elektronikusan a jó cél érdekében, az arány főleg Romániában magas (85%). Magyarország ilyen tekintetben valamivel elmarad az átlagtól (73%), a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében ugyanakkor hozzuk a régiós szintet. Felismerve, hogy az elektronikus és regisztrált tranzakciók segítik csökkenteni az árnyékgazdaság mértékét, a válaszadók 86 százaléka mondta azt, hogy jobban figyelne arra, hogy minden vásárlásnál eltegye a fizetést igazoló számlát vagy blokkot. Magyarországon a megkérdezettek 4/5-e válaszolta ezt, Csehországban ez az arány 71 százalék, míg Bulgáriában kiugróan magas, 94 százalék.

Az EY egyik tavalyi kutatása arra a megállapításra jutott, hogy a kelet-európai régióban főként a passzív árnyékgazdaság jelenik meg. A fogyasztó “passzív” marad abban az értelemben, hogy semmilyen előnye nem származik abból, hogy a kereskedő nem ad blokkot vagyis nem jelenti az értékesítési tranzakciót az adóhatóságnak. Sőt, a fogyasztók gyakran észre sem veszik ezt a jelenséget.

forrás:origo.hu

Leave a Reply 68 megnézve, 1 alkalommal mai nap |