< Böngészés > Főoldal / Közélet / Blog article: Nehéz valódi teljes kiőrlésű kenyérhez jutni

| Mobile | RSS

Nehéz valódi teljes kiőrlésű kenyérhez jutni

2017. augusztus 21. | hozzászólás | Közélet

Nehéz valódi teljes kiőrlésű kenyérhez jutni

Lassan már két hónapja annak, hogy bevezették az új magyar élelmiszerkönyv szerinti „teljes kiőrlésű kenyér” kifejezést, ami azt jelenti, hogy csak olyan pékárut lehet így nevezni, amely legalább 60 százalékban tartalmaz teljes kiőrlésű lisztet. Akkoriban Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke azt nyilatkozta: bízik benne, hogy a hatósági ellenőrzések tovább erősítik az életbe lépő szabályok betartását, valamint a vásárlók korrekt kiszolgálását. – A fogyasztó ezentúl az elnevezésből is el tud majd igazodni a kenyerek, pékáruk világában, és azt kapja, amit vásárolni szeretne. Természetesen a leghitelesebben a szakboltokban érdemes tájékozódni az összetételről, közvetlenül a szakbolti eladóktól – tette hozzá.

Mindezek alapján jelentős minőségjavulásnak kellett volna bekövetkeznie, ám próbavásárlásos körképünkből kiderül: a pékeknek hagyott féléves türelmi idő ellenére a helyzet siralmas és zavaros. A hét végén 17 nagyobb, Budapesten belül szinte minden kerületben megtalálható pékséget, illetve boltot látogattunk meg, és próbáltuk megtudni, hogy betartják-e a magyar élelmiszerkönyv előírásait. Mindenhol két kérdést tettünk föl: van-e teljes kiőrlésű kenyerük, és hány százalékban tartalmaz teljes kiőrlésű lisztet. A 17 hely közül mindössze kettőnél voltak hajlandók megmutatni a pékáru összetevőit: egyik a kormány által rendszeresen ostorozott multicég, a Tesco volt, a másik pedig a kormányfő tanácsadója, Habony Árpád köreihez sorolt Princess pékséglánc. A Deák téri aluljáróban lévő Princess-üzletben megmutatták, melyik fagyasztott dobozban van a teljes kiőrlésű pékáru, amit csak be kell dobni a sütőbe. Ám a dobozon található matricán, amely az összetevőket tartalmazta, közel sem volt feltüntetve annyi teljes kiőrlésű liszt, amennyi az előírás. Hozzá kell tenni, hogy a tescós, teljes kiőrlésűnek hívott kenyeret sem sütötték megfelelő arányban a szóban forgó lisztből, egy másik termékük viszont megfelelt a kritériumoknak.

Nem rózsás a helyzet a többi helyen sem: némelyik olcsó albán pékségnél, amikor azt mondtuk, teljes kiőrlésű kenyeret szeretnénk, készségesen mutattak a polc felé. Amikor viszont az összetevők iránt érdeklődtünk, már nem volt teljes kiőrlésű kenyér, csak rozsos; az összetevőket pedig nem tudták megmondani, és a kenyér címkéjén sem szerepeltek.

Összességében elmondható, hogy sehol sem fogadták túl boldogan kérdéseinket. Volt olyan hely, ahol 15 percet kellett várni a munkatársra, mire visszajött, közben pedig elfelejtette a kérdésünket, és a beígért papír helyett semmit sem hozott. Csak annyit ajánlott: vizsgáltassam be a kenyeret. A visszakérdezés hatására azt mondta az egyik eladó, ki vannak írva az összetevők a kenyerespolcon lévő címkére (nem voltak). Egyébként ez volt a válasz a legtöbb helyen – vagy ez sem. Legtöbbször arra hivatkoztak, nem tudják, mert nem ők csinálják a kenyeret, meg egyébként sem kötelesek kiírni az összetevőket, ha félkilósnál kisebb a termék. Pedig elviekben a vásárlónak joga van tudni, pontosan mit vásárol. A fent említett Princess pékségen, valamint a Tescón kívül a nagyobb, aluljárókban is megtalálható láncok még a látszatra sem adtak, hogy meg tudják válaszolni az átlagvásárló számára az alapkérdéseket.

Féléves türelmi idő után, június 22-én változott meg a kenyerekre vonatkozó szabályozás; rozskenyérnek például most már csak azt az árut lehet nevezni, amelynek rozstartalma legalább 60 százalék (szemben az eddigi 40 százalékkal). A legnagyobb változás a teljes kiőrlésű termékeknél következett be, korábban ugyanis elég volt mindössze öt százalék teljes kiőrlésű lisztből sütni ezeket a terméket. További változás, hogy korábban a kenyér legkisebb kiszerelési egysége 500 gramm volt, ma már a 250 gramm alsó határérték engedélyezett, így az ekkora tömegű terméket is lehet kenyérnek nevezni, amennyiben megfelel az ehhez szükséges többi előírásnak, és megvan a szükséges címkéje is.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.08.21.

forrás:mno.hu

Leave a Reply 53 megnézve, 1 alkalommal mai nap |