< Böngészés > Főoldal / Tudomány/gazdaság / Blog article: Évszázados kutatás után fejtették meg egy babiloni agyagtábla rejtélyét: valószínűleg a mai napig az a világ legpontosabb trigonometriai táblázata( ezt a tant tanultad meg s add tovább szerkesztő)

| Mobile | RSS

Évszázados kutatás után fejtették meg egy babiloni agyagtábla rejtélyét: valószínűleg a mai napig az a világ legpontosabb trigonometriai táblázata( ezt a tant tanultad meg s add tovább szerkesztő)

2017. augusztus 26. | hozzászólás | Tudomány/gazdaság

Évszázados kutatás után fejtették meg egy babiloni agyagtábla rejtélyét: valószínűleg a mai napig az a világ legpontosabb trigonometriai táblázat

<iframe width=”596″ height=”335″ src=”https://www.youtube.com/embed/i9-ZPGp1AJE” frameborder=”0″ allowfullscreen></iframe>

Ahogy a világ legtöbb iskolájában, úgy a magyar iskolákban is azt tanítják, hogy a trigonometriát az ókori görögök találták ki. Mindenki ismeri a Pitagorasz-tételt, és sokan hallottak Hipparkhoszról, a csillagászról is, akit a trigonometriai táblázatok atyjának tartunk.

Ez azonban nem igaz.

Méghozzá azért nem, mert a babiloniak már több mint 1000 évvel a görögök előtt foglalkoztak trigonometriával. Ezt bizonyítja egy 3700 éves, törött, ékírásos agyagtábla, a Plimpton 322 is, amit ugyan már évtizedek óta tanulmányoznak régészek és matematikusok, a teljes titkát azonban csak most sikerült megfejteni.

A sydneyi New South Wales Egyetem kutatói rájöttek, hogy a táblán lévő, 4 oszlopba és 15 sorba rendezett számok soronként egy-egy derékszögű háromszög oldalait jelölik. Ráadásul a tábla készítője a görögökétől teljesen eltérő trigonometriai megközelítést alkalmazott, ugyanis nem a szögekre koncentrált, hanem az arányokra.

A tábla pedig nemcsak a világ első ismert trigonometriai táblázata, hanem máig a legpontosabb ismert trigonometriai táblázat is.

Ennek oka, hogy a babiloni matematika nem 10, hanem 60-as alapú számrendszert alkalmazott, aminek előnye, hogy a 60-at sokkal több egész számmal lehet elosztani úgy, hogy egész számot adjon ki, így sokkal pontosabban lehetett számolni vele, mert kevésbé kellett a zárt alakban nem leírható törtekkel vesződni. A kutatók szerint ezért a babiloni matematika nemcsak a mai oktatásban, de az építészetben és a számítástechnikában is meg tudná könnyíteni az életünket.

A babiloniakról a mai napig keveset tudunk, és ugyan sok agyagtábla maradt fenn tőlük, ezeket azonban eddig nem tanulmányozták annyira behatóan, mint a Plimpton 322-t. A régészeti leletek mellett főleg görög feljegyzésekből tudjuk, hogy a mezopotámiai civilizáció elképesztően fejlett technológiával hozott létre a világ más részein élők számára csodának számító épületeket, de eddig nem volt világos, hogyan birtokolhatták az ilyen épületek tervezéséhez szükséges matematikai ismereteket. A Plimpton 322 azonban most megmutatta, mennyire fejlett is volt a babiloni matematika.

A táblát egyébként a XX. század elején találta meg Edgar Banks régiségkereskedő-régész-diplomata (ő lehetett a mintája Indiana Jones karakterének), majd eladta George Plimptonnak, aki egy New York-i kiadóvállalat ura volt. Plimpton adta a leletet a harmincas években adta a Columbia Egyetemnek. (Guardian)

forrás:444.hu

Leave a Reply 95 megnézve, 1 alkalommal mai nap |