< Böngészés > Főoldal / Fecsegő hírek / Blog article: Úgy költi az uniós pénzt a kormány, mintha nem lenne holnap

| Mobile | RSS

Úgy költi az uniós pénzt a kormány, mintha nem lenne holnap

2017. augusztus 31. | hozzászólás | Fecsegő hírek

Úgy költi az uniós pénzt a kormány, mintha nem lenne holnap

Az Európai Uniótól kapott pénzek ma már alapvetően befolyásolják a költségvetés helyzetét, a költségvetési hiány alakulását. Az adatok alapján úgy néz ki; annak menedzselése, hogy – a megvalósult, vagy tervezett programokhoz – milyen ütemben tud forrásokat lehívni a mindenkori magyar kormány, a Budapest és Brüsszel közötti politikai csata része. A Policy Agenda megvizsgálta, hogyan változott 2004-től kezdve az EU-s források mértéke, és mennyire látszik a választások előtti túlzott költekezés.
Úgy költi az uniós pénzt a kormány, mintha nem lenne holnap
Képünk illusztráció

Az Európai Uniótól kapott egyik forrás a költségvetésen keresztül érkezik Magyarországra, és ezeket a magyar kormány osztja szét a pályázók, illetve a kiemelt projektek között. A támogatások kifizetése a magyar költségvetésből történik, ahova az Európai Bizottság utalja a korábban kialkudott források „ellentételezését”. A programokat az EU-s források és a hazai költségvetési támogatások finanszírozzák, ezért nyilvánvalóan nem a teljes támogatást utalja a Bizottság, hanem támogatási ciklusonként változó arányban teszik ezt meg.

A magyar kormánynak természetesen van arra lehetősége – és gyakran él is ezzel a lehetőséggel – hogy előleget adjon a támogatott félnek. Ezt nyilvánvalóan a hazai költségvetés terhére teheti csak meg. Amíg a projekt nem jut elszámolható fázisba (akár részben), addig az előleget csak és kizárólag a magyar adófizetők állják.

Könnyű belátni, hogy ha a magyar kormány – akár politikai okokból – sok pénzt fizet ki előlegként a nyertes pályázóknak, akkor nagy a költségvetés kockázata.

Amennyiben jobban vigyáz a költségvetés egyensúlyára, és óvatosabban bánik a pénzekkel, akkor adott éven belül kisebb pénzekkel kell kiegészítenie az EU-tól érkező támogatásokat.

2004-től 2017 júliusáig az Európai Uniós fejlesztési forrásokra kb. 10 ezer milliárd forint érkezett a magyar költségvetésbe. Ez éves átlagban 750 milliárd forintot jelent.

Meddig ér a takaró?

A költségvetési törvény, majd a zárszámadások megmutatják, hogy a kormány hogyan bánik, meddig nyújtózkodik az Európai Uniótól érkezett pénzekkel. Máként fogalmazva; a szükséges állami részen túl, mekkora összegek mennek el előlegre.

Ez idáig 16.600 milliárd forintot fizetett ki az állam olyan programokra, amelyeket részben az Európai Unió finanszírozott. Ez az jelenti, hogy éves átlagban 1.256 milliárd forint kiadást jelentenek ezek a fejlesztési programok.

Azaz 67%-kal többet költött eddig az állam ezekre a programokra, mint amit az Európai Bizottság kifizetett.

A különböző kormányzati időszakok adatainak változását nézve, az látszik, hogy az állam 2010-ig mindössze 39%-kal többet költött, mint amit az Európai Uniótól kapott, addig ez a szám az Orbán-kormány alatt 77%-ra ment fel. Így tehát

minden 100 forintot, amit az Európai Unió a megállapodás alapján küldött, azt az Orbán-kormány 77 forinttal egészítette ki.

Ez elsőre akár jónak is tűnhet, hiszen úgy látszik, mintha felpörgetné a fejlesztési rendszert az állam. A probléma azonban valójában az, hogy ez a rendszer forrásokat szív el más területek elől, miközben még időben sem hozza előre a fejlesztéseket.

Azzal ugyanis, hogy a kormány bőkezűen előlegeket fizet ki a támogatottaknak, azok valóban előbb jutnak pénzhez, és nem kell meghitelezniük azt a beruházást, amelyet megnyertek. Ugyanakkor a beruházást nem hajtják végre előbb, hiszen az a támogatási megállapodástól függ.

Az egésznek a terhét végül is nem kis mértékben az adófizetők állják, és tulajdonképpen az oktatás és az egészségügy elől szívják el ezt a forrás.

Érdemes azt is megnézni, hogy mennyi is az az összeg, amivel az adófizetőknek egy évben ki kell egészíteniük a „brüsszeli eurókat”. Itt is jól látszik a különbség a kormányzati időszakok között. Míg a költségvetésnek 2010-ig éves átlagban 151 milliárd forintot kellett hozzátenni az Európai Bizottságtól érkező pénzekhez, addig 2011-2017 között ez 800 milliárd forintra emelkedett. A rendszer dinamikája pedig kifejezetten rossz. Az adatok azt mutatják, hogy 2016-ban és 2015-ben is mintegy 1500 milliárd forint körüli többletigény jelentkezett.

A magyar kormány ténylegesen úgy tesz, mintha a 2018-as választási győzelme azon múlna, hogy minél több pénzt öntsön a gazdaságba.

Mindezt azon az áron is, hogy ennek ellentételezéséhez, azaz az Európai Uniótól kapott támogatásokhoz csak késve jut hozzá. Ez azonban nagyon jelentős forrásokat szív el más intézményrendszerektől. Összefoglalva tehát, ha nem ilyen ütemű lenne a pénzek költése, és az jobban igazodna az Európai Unióval kötött pénzügyi tervhez, akkor több száz milliárd forint elkölthető forrás keletkezne évente a költségvetésben.

fecsego.eu/atv.hu / Policy Agenda

Leave a Reply 239 megnézve, 1 alkalommal mai nap |