< Böngészés > Főoldal / Életképek/bulvár / Blog article: Tamáska Péter„Egy friss, vidám háború”

| Mobile | RSS

Tamáska Péter„Egy friss, vidám háború”

2017. november 14. | hozzászólás | Életképek/bulvár

Tamáska Péter„Egy friss, vidám háború”

Ha durván leegyszerűsítjük, a történelmi dilemma Metternichtől Ferenc Ferdinándon keresztül Merkelig ugyanaz, miképp lehet az európai civilizáció fenntartásához szuperállamot kialakítani?

szerző:Tamáska Péter

Lehet, hogy a kelleténél többet beszélünk a Nagy Háborúról? Én például szeretem hallani a rádióban I. világháborús elődeink hőstetteit, bár tudom, hogy liberális oldalról nézve ez is csak ordító kormányzati reklám, ami pedig az ostobák unomjait illeti, megnyugtat, hogy megint nem vagyunk egy véleményen. Könyvek egész sorát olvasva Princip világháborút kiváltó szarajevói merényletéről, elgondolkoztat, hogy a meggyilkolt osztrák–magyar trónörökös és a császár által aligha kedvelt neje eltemettetésében mennyi Kusturica vagy Menzel ironikus kamerájára illő komikum rejlett. II. Vilmos német császár például rögtön táviratozott Bécsbe, s kilenc német fejedelem érkezését is bejelentette. A császárvárosban az a hír járta, hogy több más európai uralkodó is bejelentette érkezését, ám Vilmosnak és nekik a végső tiszteletadással megbízott Montenuovo herceg azt táviratozta, ne jöjjenek, mert az előírások szerint csak harmadosztályú udvari temetés lesz. (A valóságban a herceg az uralkodó, Ferenc József magas korára hivatkozott. Pedig jó alkalom lett volna beszélgetni arról, hogy legyen vagy ne legyen háború.) Valamennyi titkos tanácsosnak és kamarásnak megtiltották, hogy a gyászmenetben részt vegyenek, mire az osztrák–cseh főnemesség hatvan tagja kijelentette, hogy lemond minden udvari tisztségéről, ha nem kísérheti el a gyászkocsit a Westbahnhofig. Megtették: a birodalmi arisztokráciának ez volt az első és utolsó tüntetése.

S miután a Westbahnhofon befejeződött a „harmadosztályú udvari temetés”, Montenuovo kijelentette, hogy az udvart a trónörökös és felesége holttestének az artstetteni sírboltba való elhelyezése már nem érdekli. Az utolsó jelenet: Pöchlarn és Artstetten fölött olyan vihar tör ki, hogy a végtisztességre jövő tűzoltók és hadastyánok a szűkebb gyászoló családdal együtt az állomás kocsmájába kényszerülnek, s Károly, a jövendő császár jelenléte sem akadályozza meg őket, hogy a lerészegedésig igyák magukat. (Sört és virslit kapnak, mint mi a május elsejéken a kommunizmus idején.) II. Vilmos pedig nem sokkal később egy regattán „egy friss, vidám háborúról” beszél. Manapság az Európai Unió kapcsán sokszor felmerül, hogy a Monarchia tulajdonképpen a történelmi előképet jelentette. Arról viszont kevesebb szó esik, hogy Ferenc Ferdinánd föderalizációs elképzeléseiben – Nagy-Ausztria Egyesült Államai – ugyan az Egyesült Államok közjogi szerkezetét tartotta szem előtt, de mivel a részállamokat etnikai alapon alakította volna ki, az amerikánus centralizáció hosszabb távon minden bizonnyal szembekerült volna a nemzeti elvvel. (Ha Kissingerre, az amerikai diplomácia nagy öregjére hallgatunk, évtizedekkel előbb már Metternich kancellár is azon gondolkozott, hogy lehet az Osztrák Birodalom „népcsoportjainak” egyenlő jogállását a birodalmi bürokrácia uralmának fenntartásával kialakítani.) Durván leegyszerűsítve, a dilemma Metternichtől Ferenc Ferdinándon keresztül Merkelig ugyanaz, miképp lehet az európai civilizáció fenntartásához egy szuperállamot kialakítani? Akinek politikai füle van, az hallja: a demokratikus életideálok semmibevételével. Nem véletlen, hogy a Le Figaro szakírója és Jörg Haider, a most kormányra kerülő osztrák szabadságpárt megalapítója az 1992-es maastrichti szerződést háború nélküli Versailles-nak nevezte, amellyel Brüsszel közvetve magához vonhatja a nemzetállam szinte minden illetékességét, egyre csökkenő demokratikus felhatalmazottsággal. (Csak egy példa: a szerződésben foglaltatik az illegális bevándorlás elleni küzdelem és a közös menekültügyi politika. Szenvedélymentes fejtegetés után megállapíthatjuk: a kettő éles ellentétbe került egymással.)

Nos, a történelmi számtan sok feladványát hagyta számunkra Szarajevó, amelyek megoldását ma sem igen tudjuk. Szimbolikusat is, mint amilyen a Bory Jenő által tervezett emlékmű sorsa a szarajevói merénylet színhelyén, a Latin hídnál. A kiengesztelés jegyében felállított emlékmű Pietája – a halott Krisztust tartó Szűz Mária szobra – nálunk Trianon folytán magyar Pietaként maradt meg a köztudatban. (S ebben ott rejlik a történelem ama iróniája is, hogy Ferenc Ferdinánd Nagy-Ausztriája is megcsonkította volna a magyar királyság területét, akárcsak Trianon.) A gyönyörű magyar munkát a bevonuló szerbek rombolták le, a Princip emlékére állított márványtáblát viszont a várost 1941-ben elfoglaló Wehrmacht egyenesen a Führernek ajándékozta, aki állítólag műértő örömmel simogatta. (Ferenc Ferdinánd két fiát azonban Ausztria annektálása után a Gestapo Dachauba vitette, ahol a latrinát tisztították: szarhordás közben Ernst, az ifjabbik, németeket bosszantó osztrák dalokat énekelt. Műértéssel Hitlernek címezve.)

A merénylők közül a túlélő Vasza Csubrilovics 1918-ban szabadult, és elvégezte a történelem szakot Belgrádban, 1937-ben írott, az albánok kiűzésére biztató történeti munkájában az etnikai tisztogatás alapelveit fogalmazta meg, majd Titóhoz intézett 1944-es elaborátumában kifejtette, hogy itt a legjobb alkalom németek és magyarok etnikai tömbjeinek a felszámolására. Tízezrek haltak meg s kerültek szerb lágerekbe. Kilencvenhárom éves korában, 1990-ben halt meg a vén gonosz, amikor a szerb tudományos akadémia által Jugoszláviáról készített történeti munka végső konkluzióját Milosevics elnök vonta le Nagy-Szerbia megteremtésére irányuló háborújával. Egy friss, vidám háború – mondhatta volna ő is, amikor a jugoszláv néphadsereg Eszéket lőtte, vagy amikor Szarajevó több mint hároméves ostroma elkezdődött. Az európai ügyeket most is irányító politikusokat sem az önzetlen szeretet vezeti. Inkább üzletemberek, akik az érzelemben nem, de az érzelgősségben hisznek. Érzelgősek, mint Hitler egykoron.

forrás:magyar hírlap.hu

Leave a Reply 31 megnézve, 1 alkalommal mai nap |