< Böngészés > Főoldal / Fecsegő hírek / Blog article: Két hónap alatt a semmiből fel lehet építeni egy kampányt

| Mobile | RSS

Két hónap alatt a semmiből fel lehet építeni egy kampányt

2017. november 16. | hozzászólás | Fecsegő hírek
Marjan Sarec, 39, a former comic actor and now the Mayor of Kamnik, casts his ballot during the second round of Presidential Elections at a polling station in Smarca on November 12, 2017. / AFP PHOTO / Jure Makovec

Két hónap alatt a semmiből fel lehet építeni egy kampányt

A magyar közvélemény látóteréből kieső, de a Fidesz számára fontos Szlovéniában egy a nagypolitikában újnak számító jelölt 47 százalékig jutott az elnökválasztáson. S bár nem lett államfő, Marjan Šarec megmutatta: két hónap alatt fel lehet építeni a semmiből egy (félig) sikeres kampányt. Olyan új politikai erő kezd kibontakozni, amellyel akár a következő szlovén választásokon is számolni kell.

Dermedten figyelte a szlovén politikai elit egy hirtelen feltűnő új szereplő, Marjan Šareckamniki polgármester sikeres elnökválasztási kampányát. Egy „régi motoros”, a kereszténydemokrata Nova Slovenija párt parlamenti képviselője, Jožef Horvat ki is fakadt hétfő este a szlovén állami tévében: mindössze két hónap alatt jutott 47 százalékig Šarec.

S bár a választást a jelenlegi államfő, Borut Pahor nyerte 53 százalékkal, egy elemző, Domen Uršič máris arról beszélt: mindkét elnökjelölt győztesnek tekintheti magát a vasárnapi szavazás után.

A következő választásokra készül Šarec?

Pahor azért örülhet, mert immár nemcsak ex-miniszterelnökként, hanem kétszeres köztársasági elnökként is beírhatja magát a szlovén történelembe.

Šarec viszont azért lehet boldog – és tényleg annak látszott a választás másnapján –, mert olyan erőt mutatott fel, ami a következő parlamenti választáson is tényezővé teheti őt. Feltéve persze, hogy sikerül az elnökválasztási félsikere után egy működőképes politikai tömörülést is létrehoznia, amely nemcsak Kamnikban és környékén teszi őt a legnépszerűbb politikussá – az elnökválasztás második fordulójában ugyanis a város környéki, közép-szlovéniai körzetekben verte meg nagyon Pahort.

Marjan Sarec, 39, a former comic actor and now the Mayor of Kamnik,  speaks to the press after casting his vote at a polling station to during the second round of Presidential Elections at a polling station in Smarca on November 12, 2017. / AFP PHOTO / Jure Makovec
Fotó: AFP/Jure Makovec
A közép-szlovéniai, Ljubljanától 24 kilométerre lévő Kamnik német neve Stein. Ennek a városnak a polgármestere jelenleg Marjan Šarec. A 13-14 ezres lélekszámú település körülbelül ezeréves. Egykori német urainak neve jobban ismert itthon: a steini grófok – nőágon I. Béla magyar király leszármazottjai – egyben andechsi grófok is voltak. Utóbb elnyerték a meráni hercegi címet is. Gertrudis, II. András magyar király felesége ebből a „meráni” családból származott. Gertrudis megölését Katona József a Bánk bánban örökítette meg. A királynéról még a történelemben jártasaknak sem mindig jut eszébe, hogy az ő fia volt IV. Béla, lánya pedig Árpád-házi Szent Erzsébet.

Egyszemélyes mozgalmak

Amúgy az „egyszemélyes” pártok és mozgalmak Szlovéniában nem számítanának újdonságnak: a jelenlegi minisztelnök, Miro Cerar is a Miro Cerar Párt szineiben (SMC) politizált, igaz, közben tömörülése nevét (a szlovén rövidítést, az SMC-t megtartva) Modern Centrum Pártjára változtatta. De a korábbi miniszterelnök és államfő, a 2008-ban elhunyt Janez Drnovšek is alakított egy őt támogató mozgalmat, amely aztán nem vált ugyan tartós politikai alakulattá, de például igyekezett az akkor éppen államfőként tevékenykedő Drnovšeket az akkori miniszterelnökkel, a jobboldal egyik vezéralakjával, Janez Janšával szemben erősíteni.

Janez Janša és a Fidesz

Janez Janša a szlovén SDS nevű párt élén áll jelenleg is, és sajátos helyzetben van: ő maga relatíve népszerűtlen politikus, miközben pártja a legnagyobb támogatottságot élvező politikai erő. Az SDS azonban ellenzékben van.

Janša megvetően kommentálta a mostani elnökválasztást: szerinte a részvételi arány a „legitimitás határa alatt maradt”. Janša pártjához „közel áll” a Nova Tv Szlovéniában. Ebbe a tévécsatornába Habony Árpád résztulajdonában lévő vagy vele kapcsolatba hozható médiavállalkozások (Modern Media Group, Ridikül Magazin és Ripost) vásárolták be magukat idén. Orbán Viktor pedig nyilatkozott is a Nova Tv-nek, például Soros Györgyről.

Janša idén meghívta Orbánt pártja kongresszusára, és most szeptemberben szintén találkozott a magyar miniszterelnökkel.

A magyar-szlovén kapcsolat

Magyarország számára fontos kijárat lehet Szlovénia az Adriára, ezt jelzi, hogy a koperi kikötő esetleges fejlesztésekor vagy az oda vezető vasútvonal kiépítésekor is sokszor emlegetik Magyarországot a szlovén híradásokban. (De Trieszt kikötője is megközelíthető Szlovénián át.) Budapest számára azért stratégiai fontosságú Ljubljana, mert egyrészt a NATO déli szárnyához tartozunk, amelynek parancsnoksága Olaszországban van, és ehhez szintén logisztikai összekötő kapocs Szlovénia, másrészt az időnként kiélezett magyar-horvát viszony miatt az Adria mint kereskedelmi térség Szlovénián át is elérhető. Jól illusztrálja az eltérő érdekek szinte egybeesését az idei példa, amikor Budapest és Ljubljana is ellenezte – más-más okokból – Horvátország csatlakozását az OECD-hez, a fejlett ipari országokat tömörítő szervezethez. (Magyarország a Mol–INA-vita miatt, Szlovénia pedig a határról szóló vita miatt képviselt elutasító álláspontot.)

Šarec inkább a megújulást képviseli, mintsem a hagyományos jobboldalt

Sok elemző – például Gorazd Kovačič szociológus – úgy gondolja, hogy a második fordulóban a politikába berobbanó, templomba járó Šarec a jobboldal táborát állította maga mögé. Domen Uršič, a politikai marketinggel foglalkozó szlovén szakértő szerint azonban Šarecet hiába próbálta Janšáékkal összemosni a Pahor-kampány.

A kamniki polgármester sikere ugyanis nem a hagyományos jobboldaltól, vagyis az SDS-től függött, hanem attól, hogy egy sajátos tábort alakított ki a megújulásra vágyókból, a fiatalokból, az értelmiségiekből – és így szorította meg a későbbi győztest, és így kapott csak pár százalékkal kevesebbet, mint Pahor. Šarec nem véletlenül hangsúlyozta a választások után: „sokan akartak változást” és a változást inkább az egész politikai életre értette, mintsem a köztársasági elnök – egyébként alkotmányjogilag nem túl erős – tisztségére.

LJUBLJANA, SLOVENIA - OCTOBER 22: Incumbent Slovenian President Borut Pahor (R) shakes hands with Mayor of the town of Kamnik and Presidential candidate Marjan Sarec (L) during their meeting in Ljubljana, Slovenia on October 22, 2017. Some 1.7 million registered voters will choose among nine candidates, five of whom are women. 
 Ales Beno / Anadolu Agency
Pahor és Sarec
Fotó: Anadolu Agency/Ales Beno

A vidék hangja

Šarec egykor humoristaként szerzett népszerűséget, így mostani sikere egy kicsit az olasz komikus, Beppe Grillo populista politikájára is emlékeztet. Ehhez járult, hogy kisvárosi polgármesterként a kamniki politikus kicsit a „vidék” hangját is hallatta a főváros politikai elitjével szemben. Mindemellett azonban a döntő szavazóbázisa a fiatalok, a megújulásra vágyók és az értelmiség volt – az első elemzések szerint.

A kamniki polgármester a győzelemmel felérő veresége után is hangsúlyozta fő kampányüzenetét: a legfontosabb megérteni az emberek problémáit – a dolgok ugyanis nem mennek a jó irányba.

Más elemzők szerint is a baloldal egy része szintén Šarecre szavazott, hiszen Pahort bírálat érte erről az oldalról is a kampányban. Az exhumorista pedig tényleg a változást akarókat képviselte a választásokon – ezt nemcsak ő maga emelte ki a szavazás után, hanem Pahor is reagált minderre: hangsúlyozta, hogy hallja a hangot, az elégedetlen választók hangját.

Exmodell kontra exhumorista

Pahor a szociáldemokraták színeiben politizált korábban. Még korábban pedig a kommunista jugoszláv ifjúsági mozgalomban volt aktív. Sőt nemcsak Šarec volt korábban humorista, hanem Pahor például férfi modellként is dolgozott egyetemistaként.

Šarec tényleg gyakorlatilag a semmiből jutott be a nagypolitika kellős közepébe. Az első fordulóban még a szavazatok egynegyedét, a 25 százalékot is csak alulról súrolta, majd a második fordulóban majdnem elérte az 50 százalékot. A vasárnapi választás után elégedetten nyilatkozott polgármesteri irodájában a szavazás eredményéről. Bár nem árulta el pontosan, hogy mire készül, nyilvánvalóan sejtetni engedte a szlovén sajtónak, hogy vannak más tervei is, mint a kamniki hivatalában üldögélni.

Slovenian presidential candidate and Mayor of Kamnik Marjan Sarec, accompanied by his wife Barbara Iskra Sarec, addresses the media after the release of the first results for the second round of the presidential elections in Ljubljana on November 12, 2017. 
Slovenia's internet-savvy President Pahor on November 12 won a second term in a runoff vote that was marred by an abysmally low turnout. / AFP PHOTO / Jure Makovec
Fotó: AFP/Jure Makovec

Ez a közelgő általános választásokra való felkészülést jelentheti csak, hiszen Šarecnek Kamnikban aligha lenne ellenfele egy önkormányzati választáson: vasárnap a második fordulóban a szavazatok 75 százalékát kapta ebben a körzetben.

Generációváltás előtt?

Šarec fellépése első pillantásra a baloldali Pahor számára jelentett kihívást, ám valójában a hagyományos szlovén jobb- és baloldalnak egyaránt komoly fejtörést okozhat. Emiatt Janšáék, a Fidesz szlovéniai barátai sem lehetnek nyugodtak, hiszen a kamniki polgármesternek szinte egymagában sikerült elérnie azt, amire az SDS-nek és Janšának személyesen esélye sincs: majdnem abszolút többséget szerzett egy választáson. (Azért tudni kell: a mostani kampány nem mozgatta meg a szlovéneket: ennyire kevés szavazat még sosem kellett ahhoz, hogy valaki államfő legyen.)

Aggasztó lehet Janšáéknak az is, hogy Šarec és Pahor a választások után egyaránt a konszenzuskeresést emlegették, vagyis a jobboldali SDS taktikájával szemben a kamniki polgármester nem a választás legitimitását kérdőjelezte meg, hanem éppen annak legitimáló erejét felhasználva próbálja feltehetően majd a közelgő választásokon is a politika megújulását elérni.

Pahor és Šarec között ugyanis a legnagyobb különbség nem a jobb- vagy baloldaliság volt, hanem az, hogy a szlovén választók egyre nagyobb része akar generációváltást a politikában. Ez aggaszthatja tehát Pahort, Janšát és követőiket a leginkább.

Kiemelt kép: AFP/Jure Makovec

forrás:hír24.hu

Leave a Reply 72 megnézve, 1 alkalommal mai nap |