< Böngészés > Főoldal / Közélet / Blog article: AB: Nem hibás az újságíró, ha egy sajtótájékoztatón hazudnak

| Mobile | RSS

AB: Nem hibás az újságíró, ha egy sajtótájékoztatón hazudnak

2017. december 6. | hozzászólás | Közélet
 

„Nem minősül híresztelésnek, ha a sajtó úgy tudósít közéleti szereplők közügyekről szóló sajtótájékoztatójáról, hogy a tudósítás pontosan megfelel az megfogalmazottaknak, nem tartalmaz saját értékelést, egyértelműen megjelöli a közlések forrását, valamint a jó hírnevet esetleg sértő tényállításokkal érintett személy cáfolatának is helyet biztosít, vagy felkínálja neki a válaszadás lehetőségét” – mondta ki az Alkotmánybíróság friss határozatában, írja az AB saját oldalán.

„A testület megsemmisítette azt a bírósági ítéletet, amely ezzel ellentétes következtetésre jutott. A közéleti szereplők sajtótájékoztatójáról szóló tudósítást olyan kivételnek kell tekinteni, amikor az újságírók mentesülnek a közzétett tények valóságtartalmának ellenőrzésére vonatkozó kötelezettségük alól.

Egy internetes hírportál kiadója fordult alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz. Azt kifogásolta, hogy a bíróság személyiségi jogsértésért vonta felelősségre egy olyan beszámolója alapján, amelyet az egyik parlamenti párt politikusának a trafikpályázatok ügyében tartott sajtótájékoztatójáról készített. A támadott ítélet szerint a sajtótájékoztatón egy másik politikus jó hírnevére sérelmes, valótlan tényállítások hangzottak el, amelyek híreszteléséért a hírportál objektív felelősséggel tartozik.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a híresztelés fogalmának ez az értelmezése – amely egyébként megfelel a szokásos bírói gyakorlatnak – nincs összhangban a sajtószabadságból fakadó alkotmányossági követelményekkel. A demokratikus közvélemény alakulásában központi szereppel bíró sajtó tevékenységének lényegi eleme a közéleti események nyilvánossághoz való közvetítése. A sajtónak elsőrendű alkotmányos feladata a közérdekű információk, köztük a közéleti szereplők megnyilatkozásainak, álláspontjainak terjesztése, márpedig alaptörvénybeli feladatának ellátásáért senki nem marasztalható el. A közéleti vita érdeke mindenekelőtt az elhangzottak pontos, a hírek aktualitásához igazodó közzétételét igényli.

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint ugyanakkor a sajtótájékoztatóról tudósító sajtó felelősség alóli mentessége nem feltétlen: vizsgálni kell, hogy az újságíró a más személyek által megfogalmazottakat híven, a közlések forrását egyértelműen megjelölve, saját értékelés nélkül közvetíti-e a közvélemény felé, illetve hogy lehetőséget ad-e a vitatott állításokkal érintett személy cáfolatának.

A döntéshez Balsai István, Czine Ágnes, Dienes-Oehm Egon, Salamon László, Szalay Péter és Szívós Mária alkotmánybírók különvéleményt fűztek.

Az ügy adatlapja és az indítvány elérhetők ezen a linken, a döntés teljes szövege ezen a linken olvasható” – írja az AB.

A döntés előzménye röviden: 2013 tavaszán a Nyugat.hu tudósított egy szombathelyi MSZP-s sajtótájékoztatóról, amelyen két MSZP-s politikus azt állította, hogy Hende Csaba döntött helyben a trafikpályázatokról. Hende Csaba pert indított a Nyugat.hu ellen. A Kúria végül Hendének adott igazat, de a Nyugat.hu az Alkotmánybírósághoz fordult. Az AB pedig végül a fenti határozatot hozta, amihez hat alkotmánybíró is különvéleményt fűzött, amelyeket ennek a PDF-nek a végén találhatnak meg.

forrás:index.hu

Leave a Reply 8 megnézve, 2 alkalommal mai nap |