< Böngészés > Főoldal / Közélet / Blog article:

| Mobile | RSS

2017. december 7. | hozzászólás | Közélet

Méltánytalan teher – Újabb 15 millió eurós állami támogatás a Magyar Postának

2017. DECEMBER 7. 12:34 – SZERZŐ: SZABÓ BRIGITTA

Nehezen adta ki a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, hogy mennyi állami támogatást juttatott a kormányzat a Magyar Postának „egyetemes postai szolgáltatás méltánytalan többletterhének megtérítése” címén a 2016-os évre, az idei költségvetés terhére. Végül a szocialista Tóth Bertalan negyedik, a témában benyújtott írásbeli kérdésére annyit közölt a napokban a tárca, hogy a posta a maximálisan igényelhető 15 millió eurót, vagyis 4,5 milliárd forintot kért. Hogy mire, az titok. De az egyetemes szolgáltatások körébe tartozik például a több mint nyolcmillió nemzeti konzultációs kérdőív vagy a 2,8 millió Erzsébet-utalvány kézbesítése is. A bőkezű állami támogatás ellenére az idei karácsonyi rohamot a posta csomagfeladási limit bevezetésével akarja kezelni.

Megint sikerült a szocialista kormányokra fogni, hogy miért kell milliárdos állami támogatással évről évre megsegíteni a Magyar Postát. Történt, hogy Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője nagyon szerette volna megtudni, mennyi állami pénzt kap a posta 2016-ra. Az összeget utólag, pontos elszámolást követően kapja meg a társaság, a kiadás az idei büdzsét terheli. Az NFM viszont nem igazán szerette volna megmondani a támogatás mértékét, ezért eleinte a képviselő írásbeli kérdéseire jogszabályi hivatkozásokkal, még nyitva lévő határidőkkel válaszolt. Amikor már minden lehetséges választ kimerített, annyit közölt a tárca, hogy az Európai Unió szabályait szem előtt tartva a Magyar Posta a maximálisan igényelhető 15 millió eurót (4,5 milliárd forintot) kért a közszolgáltatások miatti többletterheinek kompenzációjára.

Az egyetemes postaszolgáltatáshoz az ország egész területén minden felhasználó egyformán hozzáfér, a küldeményeket napi egyszer biztosan elviszik, akár egy budapesti tízemeletes panelben, akár egy eldugott tanyán lakik valaki. Ilyen szolgáltatás a két kilogrammnál könnyebb levelek, a hivatalos iratok, a nyomtatványok, a címzett reklámküldemények, illetve a 20 kilogramm alatti postacsomagok felvétele, feldolgozása, továbbítása és kézbesítése.

Az egyetemes szolgáltatások körében a küldemény átvételét és a kézbesítést csak a postacsomagnál, illetve – pótdíj ellenében – az ajánlott, a tértivevényes és az értéknyilvánításos küldeményeknél dokumentálja a posta. Az egyetemes szolgáltatások keretein belül kézbesítették tavaly és idén is a több mint nyolcmillió nemzeti konzultációs kérdőívet és a 2,8 millió Erzsébet-utalványt. Mivel az egyetemes szolgáltatások ára hatóságilag szabályozott, a munkáért kért pénz sokszor az önköltségi árat sem éri el, vagyis a Magyar Posta minden egyes Erzsébet-utalványon veszteséget termel, amit később az adófizetők pénzéből kompenzál a kormány. 2016-ra például 15 millió euróval.

Karácsonyi ajándékcsomagot kapnak a nyíregyházi nyugdíjaso

Fotó: MTI/Balázs Attila

Fónagy János, az NFM parlamenti államtitkára szerint nincs ezzel baj, hiszen – Tóth Bertalannak adott válasza szerint – vannak tagállamok, amelyek az uniós plafonnál jóval magasabbra mentek a támogatással, a brit kormány például 2015 és 2018 között 640 millió font (224 milliárd forint) kompenzációt fizetett a postai hálózat fenntartására. Az olasz posta pedig 2016 és 2019 között évente 262 millió eurót (78 milliárd forint) kap. Ehhez képest a Magyar Posta 2013-ban 4,7, 2014-ben 5, 2015-ben 3,68, 2016-ban pedig 4,5 milliárd forintot kért. Arra persze nem tért ki az államtitkár, hogy a társaságok mekkora piacot látnak el a magyarhoz képest: például csak Londonban majdnem annyian laknak, mint Magyarországon.

Az államtitkár a Fidesz-kormányzás nyolcadik évében is a szocialista kormányokra fogja, hogy miért kell folyamatosan pénzt pumpálni a postába. Teszi ezt úgy, hogy a szocialista kormányok alatt a Magyar Posta folyamatos fejlesztések mellett évente több milliárd forint osztalékot fizetett az államnak, 2009-ben például 4,7 milliárd forintot, de előtte is 3-4 milliárdos összeget. Viszont a kormányváltás után, 2010–2012-ben már semmi osztalékot nem fizetett a posta, 2013-tól pedig meg is fordult a helyzet, és a központi költségvetés adott támogatást a Magyar Postának, amely még ezzel együtt sem tudott újra nyereséges lenni.

Az NFM államtitkára szerint az egyetemes postai szolgáltatások iránti igény folyamatosan csökken, ám a posta hozzájuk kapcsolódó költségei nem lettek alacsonyabbak. Ez azt üzeni, hogy romlott a társaság hatékonysága, de Fónagy János szerint inkább arról van szó, hogy az ügyfelek igénylik a modernizációt, a szolgáltatások szélesebb körű elérhetőségét, vagyis beruházásokra van szükség. Emellett elkerülhetetlen volt a pénzforgalmi és pénzügyi szolgáltatások digitalizációja is. Fónagy János szerint a fejlesztéseket a szocialistáknak kellett volna elvégeztetniük, mivel azonban nem tették, a Fidesz-kormány kénytelen helyettük lépni az adófizetők pénzéből.

A pénzforgalmi szolgáltatások a jogszabályok szerint azonban nem tartoznak az egyetemes szolgáltatások körébe, tehát erre nem kaphat kompenzációt a posta, vagyis a 15 millió euróból egy eurócentet sem költhet erre. Hogy mire ment el az állami támogatás, egyelőre nem tudni.

Tóth Bertalan közérdekű adatigénylés formájában megpróbálta kikérni a Magyar Postától a dokumentumokat, hogy mi alapján és mire kért a társaság 15 millió euró állami támogatást, de azt a választ kapta: mivel a posta közfeladatot ellátó szerv, a döntéseit megalapozó adatok a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvánosak. Úgy tudjuk, a képviselő azt tervezi, hogy beperli a Magyar Postát, mondván, közpénz felhasználásáról van szó.

Ahogyan a 168 Óra is megírta és tavaly nyáron más médiumok is cikkeztek róla, a Magyar Posta rossz gazdálkodása mögött nem a szocialisták álltak, hanem egy üzleti érdekkör, amely Spéder Zoltán volt FHB-vezérhez kötődött. Őt Orbán Viktor miniszterelnök oligarchájának tartották egészen addig, amíg tavaly nyáron kormányzati hadjárat nem indult az üzletember ellen.

A kitagadásig a Magyar Posta többségi tulajdonosa, az állam gyakorlatilag semmit sem tudott elérni a nagyvállalatnál, amihez Spéder Zoltán és köre nem adott engedélyt. Ugyanis, ahogyan korábban megírtuk, még 2013 decemberében a Takarékbank 50 millió forintért megvásárolt egyetlen darab, B sorozatjelű részvényt, amivel százforintos alaptőkeemelést hajtott végre a több mint 14 milliárd forint alaptőkéjű Magyar Postában. A részvény olyan extra jogokat adott a Spéder Zoltán érdekeltségébe tartozó Takarékbanknak, amelyekkel megkerülhetetlenné és meghatározóvá vált a Magyar Postát érintő fontos döntésekben. Például a B sorozatjelű részvény tulajdonosa jelölte ki a Magyar Posta igazgatósága és felügyelő-bizottsága tagjainak felét, ő mondta meg, ki legyen a könyvvizsgáló. Őket a társaság közgyűlése még leváltani sem tudta. Az állam saját részvényeinek eladását, átruházását is kizárólag az elsőbbségirészvény-tulajdonos, a magántulajdonban lévő Takarékbank egyetértésével tehette meg. Az olyan döntések esetében, amikor a tulajdonosok egyhangú jóváhagyása volt szükséges, a Takarékbank bárminek keresztbe tehetett, mivel szavazata éppen annyit ér, mint a magyar államé.

Olyan üzletekre derült fény tavaly, amelyek egytől egyig hátrányosak voltak a Magyar Posta számára. Kiderült például, hogy a társaság eladta pénzszállító cégének felét egy olyan társaságnak, amely ugyancsak Spéder Zoltánhoz volt köthető. Ugyanez történt a munkatársak képzésével foglalkozó céggel, és az sem volt teljesen tiszta, ahogyan az FHB pénzügyi termékeit kezdte értékesíteni a vállalat.

Nemzeti konzultáció - Kérdőívek feldolgozása

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Végül Spéder Zoltánnál, illetve az érdekeltségébe tartozó cégeknél, valamint a Magyar Postánál is vizsgálatok indultak, ezek eredményeként lemondott a posta vezetése, s az új vezérigazgató mellett a felügyelő-bizottság is lecserélődött. Utóbbi tagja például az a Szivek Norbert, aki Tiborcz Istvánnal, a miniszterelnök vejével szokott bulizni. Mészáros Lőrinc érdekeltsége bevásárolta magát az FHB Bankba, aztán eladta a részesedését, a Takarékbank élére pedig tavaly decemberben Vida József állt, aki barátságot ápol Mészáros Lőrinccel és Tiborcz Istvánnal.

Hogy mennyivel lett jobb a helyzet a postánál, azt nem lehet tudni, mindenesetre az állami támogatásra még szükség van. S az is látszik, hogy még mindig nem tudja követni a piaci változásokat.

Több közleményt is kiadott a posta például azzal kapcsolatban, hogy milyen nagy erőkkel készül az idei ünnepi szezonra. Tavaly ugyanis komoly gondok voltak a küldemények időben történő kézbesítésével, sem a kézbesítői, sem a küldeményfeldolgozói kapacitás nem bírta a rohamot. Idén több mint 21 ezer négyzetméterrel növelte a cég a csomagfeldolgozási kapacitását, így naponta 40 százalékkal több csomagot tud kezelni. Ahogy írják, az idei karácsonyi csúcsforgalmat szeretnék ezzel megkönnyíteni, a csomagmennyiség ugyanis már idén októberben meghaladta a tavalyi karácsonyi napok átlagát. Míg 2016-ban a posta több mint 17 millió csomagot kezelt, idén akár 20 millió fölé is mehet ez a szám. A külföldről, jellemzően webáruházaktól érkező levélküldemények száma tavaly 14 millió volt, idén várhatóan 16,5 millió körüli lesz. A tapasztalatok alapján a karácsonyt megelőző két hónapban már megemelkedik a napi átlagos csomagforgalom, a karácsony előtti négy-öt hétben pedig megduplázódik.

A nagy előkészületekhez képest mégis azt közölték: visszavonásig csomagfeladási limitet vezetnek be. Elvileg az intézkedés a lakossági ügyfeleket − az egyetemes szolgáltatásokat igénybe vevőket − nem érinti, de ők sem lehetnek nyugodtak. A számukra és általuk küldött csomagoknál, leveleknél semmiféle időgarancia nincs, vagyis akár 60 napot is utazhat egy karácsonyra szánt ajándék. Az üzleti ügyfeleket − akik a posta nyereségét termelik − pedig úgy korlátozták, hogy akik egyetlen futárszolgálattal sem szerződtek, naponta öt MPL üzleti vagy Netcsomagot adhatnak csak fel. A kapacitásbővítés és a korlátozás ellenére a postások jelenleg hétvégén is dolgoznak.

Magyarországon jelenleg több mint 170 postai szolgáltatást végző társaság működik, köztük a Deutsche Post vagy a Royal Mail leányvállalatai. A Magyar Posta kizárólagossága az egyetemes szolgáltatásra 2020-ig tart.

forrás:168óra.hu

Leave a Reply 16 megnézve, 2 alkalommal mai nap |