< Böngészés > Főoldal / Fecsegő hírek / Blog article: Putyin: Káoszhoz fog vezetni, ha a Nyugat folytatja a Szíria elleni támadásokat

| Mobile | RSS

Putyin: Káoszhoz fog vezetni, ha a Nyugat folytatja a Szíria elleni támadásokat

2018. április 16. | hozzászólás | Fecsegő hírek

Putyin: Káoszhoz fog vezetni, ha a Nyugat folytatja a Szíria elleni támadásokat

Washington újabb szankciókat jelent be Oroszország ellen – Az orosz és az iráni elnök egyetért abban, hogy a szombati katonai akció ártott a konfliktus politikai rendezési esélyeinek – Macron: Franciaország nem indított háborút Aszad ellen

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint káoszhoz fog vezetni a nemzetközi kapcsolatokban, ha a Nyugat további támadásokat intéz Szíria ellen.

putyinVlagyimir Putyin. Fotó: ReutersPutyin a Haszan Róháni iráni elnökkel folytatott vasárnapi telefonbeszélgetésében beszélt erről, miután az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország szombaton célzott csapásokat mért szíriai katonai létesítményekre az április 7-i kelet-gútai vegyifegyver-támadás miatt. A Kreml közlése szerint az iráni és az orosz elnök egyetértett abban, hogy a nyugati katonai akció ártott a hét éve húzódó, többoldalú szíriai konfliktus politikai rendezési esélyeinek.

A szombati volt az eddigi legnagyobb katonai akció Bassár el-Aszad elnök rendszere ellen. A művelet mindhárom résztvevője hangsúlyozta, hogy nem beavatkozni akartak a konfliktus menetébe, és nem volt céljuk a damaszkuszi kormány megdöntése sem.

A szíriai külügyminiszter-helyettes megbeszélést folytatott az OPCW ellenőreivel
Eközben Damaszkuszban Fejszál Mekdad szíriai külügyminiszter-helyettes háromórás megbeszélést folytatott a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) ellenőreivel orosz tisztségviselők jelenlétében. Az OPCW szakértői szombaton érkeztek Damaszkuszba, és a dúmai vegyifegyver-támadás helyszínére készülnek, hogy vizsgálatokat folytassanak.

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes – röviddel Putyin szavainak közzététele előtt – békülékenyebb hangon nyilatkozott, és azt mondta: Moszkva mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy javítsa a Nyugathoz fűződő viszonyát. “Minden lehetőséget kihasználunk arra, hogy kimozdítsuk a helyzetet a jelenlegi rendkívül veszélyes politikai mélypontról” – fogalmazott Rjabkov a TASZSZ orosz hírügynökségnek.

A feltehetően ideggázokkal elkövetett támadásban több mint 40 ember halt meg a kelet-gútai településen. A nyugati hatalmak az Aszad-rezsimet teszik felelőssé, míg a damaszkuszi vezetés és legfőbb szövetségese, Oroszország ezt visszautasítják, koholmánynak nevezve a Nyugat állításait. Moszkva bírálta a nyugati országokat amiatt, hogy a katonai csapásokkal nem várták meg az OPCW helyszíni vizsgálatainak eredményeit.

Washington újabb szankciókat jelent be Oroszország ellen 
Az Egyesült Államok várhatóan újabb szankciókat léptet életbe Oroszország ellen Szíria miatt – jelentette be Nikki Haley, amerikai ENSZ-nagykövet vasárnap.  Nikki Haley a CBS televízió Szemben a nemzettel című, vasárnap délelőtti politikai vitaműsorában közölte: Steve Mnuchin pénzügyminiszter hétfőn jelenti be az Oroszországot sújtó újabb szankciókat.
Érvelésében az ENSZ-nagykövet kifejtette: Moszkva változatlanul támogatja Aszad elnököt és rendszerét, ideértve a vegyifegyver-programot is. Haley közlése szerint a várható szankciók mindazon orosz vállalatokat érintik majd, amelyeknek bármiféle közük volt a szír vegyifegyver-programhoz, akár csupán berendezések eladása, szállítása révén is.
A légicsapásokról Haley azt mondta: céljuk “nem háború megindítása” és “emberek legyilkolása” volt.  “Nem keressük a háborút, ez az utolsó dolog, amit az elnök akarna” – fogalmazott. Ugyanakkor kizárta az Aszad elnökkel folytatandó közvetlen tárgyalások lehetőségét. Aszad “nem éri meg”, hogy tárgyalásokat folytassanak vele” – mondta. Leszögezte, hogy Washington “korábban minden diplomáciai eszközt igénybe vett, de most már a cselekvésnek jött el az ideje”.
“Ezen a ponton nem akarunk többé közvetlen tárgyalásokat Szíriával” – fogalmazott, de hozzátette, hogy a szíriai helyzet rendezéséről folyó genfi tárgyalásokon az Egyesült Államok változatlanul jelen lesz. Az interjúban a nagykövet megismételte a Pentagon (védelmi minisztérium) szombati állásfoglalását, miszerint a csapások célja a szír vegyifegyver-program infrastruktúrájának szétzúzása volt. “Évekre vetettük vissza a vegyifegyver-programjukat” – fogalmazott, szó szerint megismételve Kenneth McKenzie altábornagynak, a vezérkari főnökök egyesített bizottsága igazgatójának szavait, amelyek a Pentagon szombati sajtótájékoztatóján hangzottak el.  Nikki Haley leszögezte: Damaszkusz mindmostanáig visszautasította, hogy tárgyalóasztalhoz üljön, de “most Oroszországon a sor, hogy rábírja Szíriát a tárgyalásokra”.

Macron: Franciaország nem hirdetett háborút Szíria ellen

Franciaország nem hirdetett háborút Szíriában Aszad ellen – jelentette ki vasárnap este Emmanuel Macron francia államfő. A francia elnök emlékeztetett arra, hogy Párizs továbbra is “inkluzív politikai megoldásra” törekszik a szíriai háborúban, a válság valamennyi szereplőjének bevonásával.

A katonai beavatkozás annak a politikának a keretében történt, amely Franciaország számára alapvetően az Iszlám Állam elleni küzdelmet jelenti, azt követően pedig politikai megoldás elérését Szíriában – hívta fel a figyelmet Emmanuel Macron.

“A hadművelet katonai szempontból sikeres volt, a (rezsim) vegyifegyver-kapacitása megsemmisült (…) a nemzetközi közösség lépett fel” – hangsúlyozta a francia köztársasági elnök a BFM hírtelevízió és a Médiapart oknyomozó portál – a párizsi Chaillot Színházból közvetített – közös műsorában arra a kérdésre, hogy legitim módon lépett-e fel az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország az ENSZ felhatalmazása nélkül.

“Az ENSZ Biztonsági Tanácsának három állandó tagja avatkozott be a nemzetközi legitimitás legszigorúbb keretében, a vegyi fegyverek használatát tiltó egyezmények megsértése miatt anélkül, hogy háborút hirdetett volna Bassár el-Aszad rezsimje ellen” – tette hozzá Emmanuel Macron.
“Nagyon pontosan céloztuk a nemzetközi joggal ellentétes vegyifegyver-létesítményeket és semmilyen kárt nem okoztunk az oroszoknak” – hangsúlyozta a francia elnök.

Emmanuel Macron megerősítette, hogy a légicsapások nem jelentenek hadüzenetet Szíria ellen, a hét éve tartó konfliktusból Franciaország továbbra is a politikai megoldást látja kiútnak, és egyelőre nem sürgeti Aszad elnök távozását sem.

A francia elnök azt is jelezte, hogy az “inkluzív politikai megoldás” érdekében mindenkivel párbeszédet akar folytatni. “A tartós megoldás eléréséhez beszélni kell Iránnal, Oroszországgal, Törökországgal” – fogalmazott Emmanuel Macron, aki szeretné elmozdítani a megmerevedett diplomáciai törésvonalakat a tehetetlen nyugati hatalmak és Oroszország között az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) keretében folytatott tárgyalásokon. A BT-ben Oroszországnak vétójoga van, miközben párhuzamos diplomáciát folytat a helyzet rendezésére az asztanai folyamat keretében.

Macron üdvözölte, hogy a légicsapásokkal sikerült az Ankara és Moszkva közötti egységet megtörni.  “Ezekkel a légicsapásokkal és ezzel a beavatkozással a témában leválasztottuk az oroszokat a törökről. A törökök elítélték a vegyi fegyverek használatát és támogatták hadműveletünket” – emlékeztetett a francia elnök, aki szeretné bevonni a diplomáciai folyamatokba a szíriai rezsim két legfőbb szövetségesét, Oroszországot és Iránt is. “Célom, hogy legalább arról meggyőzzem az oroszokat és a törököket, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek” – hangsúlyozta.

Azt is elmondta, hogy a szíriai légicsapásokról már múlt vasárnap döntött, miután a tavalyi májusi megválasztását követően ígéretet tett arra, hogy vegyi fegyverek használata esetén a francia hadsereg be fog avatkozni.

Emmanuel Macron megerősítette: sikerült meggyőznie Donald Trump amerikai elnököt arról, hogy az amerikai erők hosszú távon jelen maradjanak Szíriában. “Tíz napja Trump elnök azt mondta, hogy az Egyesült Államoknak ki kell vonulnia Szíriából. Meggyőztük, hogy szükséges maradnia, és biztosíthatom önöket arról, hogy tényleg meggyőztük arról őt, hogy hosszú távon kell maradni” – mondta a francia elnök.

Johnson: Fontos, hogy Moszkva megértse a beavatkozás céljainak korlátait

A brit külügyminiszter szerint a jelenlegi feszült viszonyok közepette nagyon fontos megértetni Oroszországgal, hogy a nyugati hatalmak katonai akciója korlátozott célokat szolgált.

Boris Johnson, aki a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorának vendége volt, nem válaszolt arra a kérdésre, hogy milyen kommunikáció zajlott Moszkvával az előző napi összehangolt amerikai-brit-francia légitámadás előtt, mondván: műveleti részleteket nem tárhat a nyilvánosság elé.

Kijelentette ugyanakkor, hogy a szíriai katonai létesítményekre mért csapások célja nem a szíriai rendszerváltás volt, és a katonai akcióban részes hatalmak arra sem tettek kísérletet, hogy fordulatot érjenek el a szíriai konfliktus menetében.

Johnson szerint a cél annak az üzenetnek az eljuttatása volt, hogy meg kell állítani a vegyi fegyverek használatát tiltó tabuk további – Szíriában évek óta tapasztalt – erózióját, és újjá kell építeni az e fegyverek bevetése elé emelt “lélektani határokat”.

A brit külügyminiszter szerint a vegyi fegyverek használatát tiltó genfi konvenció csaknem egy évszázada érvényben van, és az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország e tilalom érvényesítése érdekében lépett fel. Boris Johnson hangsúlyozta ugyanakkor, hogy kizárólag Oroszország tudja a tárgyalóasztalhoz kényszeríteni Bassár el-Aszad szíriai elnököt, “és nagyszerű lenne, ha ezt meg is tenné”.

Johnson kijelentette azt is, hogy nincsenek tervek további katonai beavatkozásra, és “szerencsére az Aszad-rezsim nem követte el azt az ostobaságot, hogy újból vegyi fegyvert vessen be”. A brit külügyminiszter kitérően válaszolt arra a kérdésre, hogy a nyugati hatalmak mit tennének, ha a szíriai rezsim mégis újból vegyifegyver-támadást hajtana végre, mondván: ebben az esetben “különböző opciókat kellene megvizsgálni”.

Boris Johnson a The Sunday Telegraph című konzervatív vasárnapi brit lap véleményrovatában megjelent írásában is azzal indokolta a katonai akciót, hogy a nemzetközi közösség cselekvése nélkül az Aszad-rezsim folytatná a vegyi fegyverek használatával szemben kialakult globális tabu leépítését, és ennek komoly humanitárius következményei lennének.

A brit külügyminiszter szerint ha a külvilág ezt tétlenül nézné, akkor más kormányok is látnák Aszad büntetlenségét, és “azt kérdezhetnék maguktól, hogy ha (Aszad) megúszta, akkor mi miért ne úszhatnánk meg”.

Johnson a Telegraph-cikkben is hangsúlyozza: az Oroszországgal fennálló jelenlegi feszült viszony közepette fontos annak megértetése, hogy a most végrehajtott nyugati katonai akció résztvevői nem Oroszország szíriai stratégiai célkitűzéseinek akadályozására tettek kísérletet, és a légicsapások nem jelentik Nagy-Britannia vagy általában a Nyugat szíriai szerepvállalásának eszkalációját.

May szerint sem akartak beavatkozni a polgárháborúba a nyugati szövetségesek
Ugyanezt emelte ki előző napi sajtótájékoztatóján Theresa May brit miniszterelnök is. May kijelentette: a nyugati szövetségesek fellépésének célja nem az volt, hogy beavatkozzanak a szíriai polgárháborúba, és nem volt cél a szíriai rendszerváltás sem. A csapásmérés korlátozott, célzott és hatékony volt, olyan egyértelmű határok kijelölésével, amelyek kifejezetten az eszkaláció elkerülését és a polgári veszteségek megakadályozását szolgálták – hangsúlyozta a brit kormányfő. Theresa May hétfőn számol be részletesen a londoni alsóház képviselőinek a Szíriában végrehajtott katonai akcióról.

A francia ellenzéki pártok bírálták a hadműveletet, a kormányzat diplomáciai megoldást sürget

Franciaországban az ellenzék élesen bírálta a légicsapásokat, miközben Jean-Yves Le Drian külügyminiszter felszólította Oroszországot, hogy gyakoroljon nyomást a szíriai rezsimre a politikai válság megoldására.

“A hadseregeink által végrehajtott hadművelet legitim volt, a súlyos jogsértésnek kívánt véget vetni, pontos célpontokra korlátozódott, a szíriai rezsim vegyi kapacitásainak megsemmisítése volt a célja azért, hogy (a rezsim) ne követhessen el újabb vegyi támadást” – mondta még szombaton a külügyminiszter.

Jean-Yves Le Drian szerint mostantól Oroszországnak kell nyomást gyakorolnia Bassár el-Aszad szíriai elnökre, hogy megoldás szülessen a politikai válságra.

“Reméljük, hogy mostantól Oroszország megértette, hogy a katonai fellépést követően össze kell fognunk egy olyan politikai megoldás megtalálására Szíriában, amely kiutat nyit a válságból. Franciaország készen áll ennek eléréséhez” – mondta a francia diplomáciai vezetője a Le Journal du Dimanche című vasárnap megjelenő hetilapnak adott interjúban. Véleménye szerint jelenleg a szíriai rezsim blokkolja a politikai átmenetet, s Moszkva feladata nyomást gyakorolnia rá. Az első lépés ehhez a külügyminiszter szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozataiban megkövetelt fegyverszünet tiszteletben tartása kell, hogy legyen.

Laurent Wauquiez, a jobbközép Köztársaságiak elnöke szintén a Le Journal du Dimanche-ban jelezte: nem hisz “a büntető jellegű csapások hatékonyságában”. A pártvezető szerint Emmanuel Macron államfőnek “inkább az iszlamisták ellen kéne harcolnia”.

Jean-Luc Mélenchon, a radikális baloldali Lázadó Franciaország elnöke az ENSZ-felhatalmazást hiányolta a légicsapásokhoz.  “A légicsapások bizonyíték hiányában és az ENSZ felhatalmazása nélkül történtek, európai jóváhagyás és a francia parlament szavazása nélkül” – mondta a politikus, aki “szerint az észak-afrikai revánspolitika kalandja, felelőtlen eszkaláció” volt a katonai hadművelet. “Franciaország jobbat érdemel, mint ez a szerep, a nemzetközi jog és a béke erejének kell lennie” – tette hozzá.

Marine Le Pen, a radikális jobboldali Nemzeti Front elnöke szerint “Franciaország elvesztette a lehetőséget, hogy a nemzetközi színtéren független hatalomként jelenjen meg”. “A Szíria elleni légicsapások egy kiszámíthatatlan következményekkel járó és potenciálisan dramatikus útra terelnek minket” – fogalmazott Le Pen.

A kormánypárt, a Köztársaság lendületben mellett az ellenzéki szocialisták is támogatják a kormány lépését. “A damaszkuszi rezsim ismételt vegyi támadásai a saját népe ellen választ követelt. A nemzetközi hallgatás bűnös precedenst teremtett a vegyi fegyverek használatát tiltó nemzetközi egyezmények megsértésének lehetőségében” – mondta Olivier Faure, a Szocialista Párt főtitkára.

Francois Hollande előző szocialista államfő szerint is “jogosak voltak” a légicsapások, de azokat szerinte “a Moszkvára és Teheránra gyakorolt diplomáciai és politikai nyomásnak kell követnie”.

A légicsapásokban való francia részvételről hétfőn szavazás nélkül vitát rendez a nemzetgyűlés. Edouard Philippe miniszterelnök vasárnap fogadta valamennyi frakció, valamint a külügyi és védelmi bizottság vezetőjét, hogy részletesen egyeztessen a fejleményekről. Gérard Larcher-t, a szenátus jobboldali ellenzéki elnökét és Francois de Rugy-t, a nemzetgyűlés kormánypárti elnökét a francia elnöki hivatal péntek este előzetesen tájékoztatta a napok óta tervezett légicsapások megindításáról.

forrás:magyar hírlap.hu

Leave a Reply 168 megnézve, 1 alkalommal mai nap |