< Böngészés > Főoldal / EU Sajtószoba, Fecsegő hírek / Blog article: Orbán Kötcsén: az EP-választáson nagyon sok mindent lehet veszíteni

| Mobile | RSS

Orbán Kötcsén: az EP-választáson nagyon sok mindent lehet veszíteni

Orbán Kötcsén: az EP-választáson nagyon sok mindent lehet veszíteni

A soron következő, 2019-es európai parlamenti választás az értékek és a kultúrák küzdelme lesz, és itt nagyon sok mindent lehet veszíteni – erről is beszélt a 17. kötcsei találkozón Orbán Viktor miniszterelnök, sajtófőnöke, Havasi Bertalan tájékoztatása szerint.

Orbán Kötcsén: az EP-választáson nagyon sok mindent lehet veszíteni

A hagyományosan zárt körben megrendezett kötetlen eszmecserén Orbán Viktor kifejtette: a Magyarország előtt álló lehetőségek óriásiak, de komoly veszélyek is leselkednek ránk. Ezek közül a migráció van az első helyen, de “itt sikerrel álljuk a sarat”.

A kormányfő kitért arra is, hogy az osztrák és az olasz választások megmutatták: ma nyugaton a bevándorláspárti, a multikultúra elsőbbségét hirdető erők vannak az egyik oldalon, a bevándorlást ellenző és a keresztény kultúra elsőbbségét képviselő erők pedig a másikon. Az Európai Unió sokat gyengült, mert a globalista bevándorláspárti kultúrát képviselő Brüsszel nem tudta megállítani a Brexitet. A britek távozása az unióból a migráció és az európai kultúrharc miatt következett be – szögezte le a miniszterelnök.

Havasi Bertalan tájékoztatása szerint Orbán Viktor arról is beszélt: a kormányzat kapott egy nagy lehetőséget a magyar emberektől, akik “erőt adtak ahhoz, hogy képviselni tudjuk őket”. Mi Európán és az EU-n belül képzeljük el a jövőnket, de számunkra Magyarország az első – hangoztatta, hozzátéve: a magyar érdek a nemzeti szuverenitás védelme és az egyenrangú nemzetek Európája. Nekünk van hazánk és van országunk, azt nem adjuk senkinek – mondta Orbán Viktor.

“Középállami státusz”

Mint írtuk, tavaly a sajtó külön foglalkozott azzal, hogy a miniszterelnök, ahogy előtte Tusnádfürdön is, a kedvenc pisztáciazöld ingében jelent meg a Dobozy kúrián a polgári bográcsozáson. Akkor kevéssel délután fél kettő körül érkezett a piknik helyszínére, és Balog Zoltán, a kötcsei találkozókat szervezö Polgári Magyarországért Alapítvány elnökeként fogadta.

Akkor, 2017 szeptemberében – háromnegyed évvel az április 8-ai választások elött – a Fidesz-KDNP holdudvart Orbán Viktor arra figyelmeztette, hogy a magyar kormányt és Magyarországot valójában Washingtonból, Berlinből és Brüsszelből lehet megbuktatni. Ennek kapcsán pozitív fejleménynek nevezte, hogy míg 2010-ben a médiarendszer 70 százaléka német tulajdonban volt, mára 50 százalékban hazai kézbe került. A napilappiacot említette legkedvezőbb példaként, ahol a felcsúti barátja, Mészáros Lőrinc érdekeltségében lévő cégek terjeszkedtek leginkább – írta akkor a Pestisracok.hu.

Tavaly szeptemberben Orbán Viktor Kötcsén arról beszélt, hogy Trianon óta soha nem volt olyan erős az ország, mint most, 1920 óta nem volt rá lehetőség, hogy befolyásoljuk a Kárpát-medence sorsát, de mára Magyarország a térségben „középállami státust” ért el. Azért is kell megnyerni a választást, hogy az eredményeket megőrizzék, mert kormányváltás esetén minden elvész – mondta akkor. Négy területre figyelmeztetett, ahol még van mit javítani:  A népesedési mutatók tekintetében lehangoló és biztató statisztikai adatok is vannak, a magyar nemzet részét alkotó cigányság pedig a kormányfő szerint „erőtartalék”. A hadsereg felépítését el kell kezdeni, javítani kell az innováción és a nemzetszervezésen.

Orbán Viktor tavaly ősszel a külső veszélyekről szólva Európa iszlamizációját reális lehetőségnek nevezte, óvott ettől, úgy számolva: az iszlám népesség aránya Nyugat-Európában 2030-ra 20 százalékra emelkedik.

2017: Macronnal is vitázott

Mint írtuk, Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnökének akkori tájékoztatása szerint Orbán Viktor Emmanuel Macronnal is vitázott a Dobozy kúrián 2017-ben, a francia elnöknek pár nappal a kötcsei piknik előtt jelent meg egy maratoni hosszúságú interjúja a Le Point-ban. Ebben a francia elnök megerősítette, hogy „újra szeretné alapítani Európát, amely védelmezi” az állampolgárait kereskedelmi és védelmi téren is, s képes magát az amerikai vagy a kínai hatalomhoz mérni, „a szabad világ vezető erejévé” válva.

Szeretné az euróövezet tagjait meggyőzni a közös költségvetés szükségességéről, annak érdekében, hogy Európában nagyobb mértékben lehessen hitelezni és befektetni. Az interjúban elítélte azokat az országokat, amelyek szerinte az Európai Unió alapelveit kérdőjelezik meg, és  külön megemlítette Lengyelországot, Orbán Viktor első számú szövetségesét.

“Én ugyanazt mondom nyilvánosan, mint a kulisszák mögött. Nem lehet úgy építeni Európát, hogy az alapelveit közben leromboljuk” – mondta Macron Lengyelország apropóján.

De a külpolitikai realizmus szükségességével, a nyugat válságjelenségeinek leírásával például teljes mértékben egyetértett a miniszterelnök, ahogy azzal a megállapítással is, hogy az európai alapelvek tiszteletben tartásával ki kell javítani azokat a hibákat, amelyek miatt ma Európa rosszul működik – mondta akkor Havasi Bertalan.

2015: Európa iszlamizációja ellen

Orbán Viktor már 2015 szeptemberében elmondta Kötcsén a legfontosabb téziseit Európa iszlamizációjáról, arról, hogy a liberalizmusnak vége, és hogy “a végén csata lesz” Brüsszellel.

“Az »Európa iszlamizációja« nevű kihívást, a problémát, valakinek valahol nevén kell nevezni, meg kell állítani, meg kell hirdetni vele szemben egy másik politikát.”

“Egy korszaknak, egy szellemi-ideológiai korszaknak a vége. Mellőzve minden nagyképűséget, ezt egyszerűen a liberális blabla korszakának nevezzük. Ennek a korszaknak van most vége, és ez óriási kockázatokat rejt magában, de egyben egy új esélyt is kínál arra, hogy a nemzeti-keresztény eszmerendszer, gondolkodásmód, megközelítés visszanyerje a dominanciáját immáron nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában. Ez az esély”.

“Szellemileg szemléljük azt, ami történik, és akkor óriási lehetőséget kaptunk arra, hogy ha jól harcolunk ebben a vitában, akkor helyreállíthatjuk a nemzeti identitás és a keresztény identitás tekintélyét és vonzerejét a liberális identitással szemben. Az a kérdés, hogy képesek vagyunk-e erre”.

“A Jóisten persze megsegíti az embert, ha jó ügyekért harcol, mert ilyenkor derül ki, hogy például a magyar alkotmány – akkor még sehol nem volt bevándorlási válság – kiválóan alkalmas arra, hogy ezt a keresztény és nemzeti identitást a nyilvánosság előtt is vállalva meg tudja erősíteni a ma Európában még uralkodó liberális identitásokkal szemben. Elég, ha arra utalok, hogy Szájer József kellő bölcsességgel az egyik legfontosabb fejezet címének a »Szabadság és felelősség« címet adta, ami magában hordozza mindazt, ami a liberalizmusból jó, vagyis a szabadságot, és mellé teszi mindazt, ami nélkül azonban a szabadság értelmezhetetlen. Ilyen értelemben egy keresztényi és nemzeti identitás alapjait veti meg, ez benne van a mi alkotmányunkban”.

“Hadd idézzek egy beszélgetést egy jó képességű, de nem túl reményteljes, már kifelé menő, tapasztalt európai politikussal, aki azt kérte, magyarázzam már el neki, mit értek az alatt, hogy Magyarországon nem akarunk jelentős muszlim közösséggel együtt élni. Mondtam neki, hogy azt jelenti, amit ez a mondat a hétköznapi értelemben jelent. Mire azt válaszolta, hogy de ilyet nem lehet mondani. Kérdeztem, hogy miért nem? Miért nem beszélünk erről úgy, hogy minden államnak és minden nemzetnek joga van eldöntenie, hogy kikkel akar együtt élni? Európában sok ország el is döntötte, például a franciák vagy az angolok, vagy a törökök okán a németek. Szerintem joguk volt így dönteni. Nekünk az a kötelességünk, hogy megnézzük, mire jutottak. Még azt sem mondhatjuk, hogy amire jutottak, az jó vagy rossz. Csak ahhoz van jogunk, hogy azt mondjuk, hogy mi ezt nem szeretnénk – de ehhez jogunk van. És mondhatjuk, hogy Magyarország nekünk úgy tetszik, ahogy van. Épp elég színes, sokszínű.”

“A végén, majd figyeljék meg, a legeslegvégén ez lesz a csata, ezt a harcot kell majd megnyerni. Leszünk-e elegen Európában, akik azt mondjuk, minden országnak joga van a saját etnikai, kulturális összetételét neki tetsző módon megváltoztatni, és egyetlen országnak és az uniónak sincs joga másokat arra kényszeríteni, hogy ezt megtegye. Mi most jól állunk, és ezt a pozíciót kell védeni”.

2009: “Megörizni a létezés magyar minöségét”

Orbán Viktor az összes kötcsei közül is legelhíresültebb gondolatot – a centrális erőtérről –  2009 őszén a Megőrizni a létezés magyar minőségét című beszédében mondta el, de csak 2010 februárjában, a választások előtt két hónappal került nyilvánosságra a teljes beszéd szövege a Nagyítás című folyóiratban. A Fidesz 2010-es választási győzelme után számos elemzö, politikus magyarázta, mit is jelent az orbáni tézis, ami “koncepció, vízió, sőt stratégia a kultúra jövőbeli szerepéről”.

Most, Orbán Viktor harmadik kétharmados gyözelme után talán már mindenki számára világos, miről beszélt a miniszterelnök majd tíz évvel ezelőtt Kötcsén.

Akkor is igaz ez, ha a parlamenti miniszterelnöki beiktatási beszédében Orbán Viktor már ennél is nagyívűbb 2030-ig szóló elképzelésekröl/tervekről beszélt.

2009 őszén Kötcsén Orbán Viktor a kormányzás célját és feladatát abban látta, hogy “nagybetűvel és egybeírva – Magyarország közjogi értelemben vett vezetése, tartalmilag pedig annak biztosítása, hogy a nagybetűs Magyarország kisbetűvel, két szóban írva: magyar ország maradjon”.

” A magyarok közössége s egyáltalán a létezés magyar minősége többek között abból ered, hogy rendelkezünk egy saját, csak ránk jellemző látásmóddal, ahogyan leírjuk, megértjük, érzékeljük és kifejezzük a körülöttünk lévő világot. (…) S ez a kulturális minőség az, amit egy kormányzatnak meg kell őriznie, illetve ezt a közösséget abban az állapotban kell megtartania, hogy a bennünket az összes többi nemzeti közösségtől megkülönböztető kulturális minőség fennmaradjon”.

És íme, a legelhíresültebb kötcsei mondat:

„Megvan a reális lehetősége annak, hogy a magyar politika következő 15-20 évét ne a duális erőtér határozza meg, amely állandó értékvitákkal, megosztó, kicsinyes és fölösleges társadalmi következményeket generál. Ehelyett huzamosan létrejön egy nagy kormányzó párt, egy centrális politikai erőtér, amely képes lesz arra, hogy a nemzeti ügyeket megfogalmazza”.

fecsego.eu/atv.hu

Leave a Reply 228 megnézve, 1 alkalommal mai nap |