< Böngészés > Főoldal / GFHF hallgatói blogja, Közélet / Blog article: Alapvető imádságok//Keresztség//Meghívó..Konferencia a háláról

| Mobile | RSS

Alapvető imádságok//Keresztség//Meghívó..Konferencia a háláról

Alapvető imádságok

Ima a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra készülve

Keresztség

A keresztség szentsége eltörli a bűnöket, Isten gyermekévé és az Egyház tagjává tesz. A keresztségben nevet és védőszentet kap a megkeresztelt. Más szentségek csak a keresztség után vehetők fel.

Katolikus keresztelést gyermek keresztelése esetén legalább a szülők egyikének kell kérni, lehetőleg a lakóhely szerint illetékes plébánián, de megfelelő okból kérhetik más plébánián is. Mindig kérhető a keresztelés a következő plébániákon: Budapesten a Szent István bazilikában, a Zuglói Páduai Szent Antal Plébánián, (XIV. Bosnyák tér) illetve az Esztergomi Főszékesegyházban. Ezeken a plébániákon a plébánosnak a hozzá fordulók szentségekkel való ellátására teljes körű felhatalmazása van.

Az Egyház kéri, hogy a szülők illetve keresztszülők (ha vannak), a keresztelés előtt oktatáson vegyenek részt. (Ez 7 év alatti gyermek keresztelése esetén szükséges.) Az előkészítő foglalkozások száma és gyakorisága a jog szerint nincs megszabva, nem kell indokolatlanul hosszúnak lennie.

A kereszteléshez szükséges, hogy legalább az egyik szülő vállalja a gyermek katolikus nevelését. A gyermek katolikus nevelésére vonatkozó ígéretet akkor is bizalommal kell fogadni, ha a szülők más (idősebb) gyermeküket korábban hitoktatásra nem járatták. A gyermek megkeresztelésének nem feltétele, hogy a szülők egyházilag rendezett házasságban éljenek, illetve visszamenőleg egyházközségi hozzájárulást (“egyházi adót”) fizessenek.

Keresztszülő lehet az a tizenhatodik életévét betöltött személy, aki alkalmas, és szándékozik is ezt a tisztséget viselni; aki katolikus, megbérmált és az oltáriszentséget már magához vette, a hithez és a vállalandó tisztséghez méltó életet él; nem köti semmilyen törvényesen kinyilvánított kánoni büntetés (pl. Ha házas, egyházilag rendezett házasságban él.); nem apja vagy anyja a keresztelendőnek. Ha a keresztelést végző pap nem tud meggyőződni a keresztszülők alkalmasságáról, saját plébánosuktól kér keresztszülői igazolást.

Aki a keresztszülőség feltételeinek nem felel meg, azt tanúként lehet bejegyezni az anyakönyvbe, ha nincs keresztszülő, akkor a tanú jelenléte is elegendő a keresztség kiszolgáltatásához.

Ha a szülők egyike sem katolikus, de mégis a katolikus keresztelést kérik gyermekük számára, meg kell jelölniük olyan személyt, aki a gyermek katolikus nevelését vállalja, és a keresztszülőség feltételeinek megfelel, a gyermekkel azonos településen lakik, és segíteni fogja katolikus nevelését.

A felnőtt jelentkezőket a plébániák szokása szerint személyesen és gondosan fel kell készíteni. Bár a felkészülés a keresztény életbe való fokozatos bekapcsolódást is megkívánja, ez nem jelenti sok éves gyakorlati idő előírását. Nem bocsátható keresztelésre az a felnőtt, aki érvénytelen, és egyházilag nem is rendezhető házasságban él.

Felnőttek keresztelése esetén egyazon szertartás keretében kötelező a bérmálás és az Eukarisztia szentségének kiszolgáltatása is.

Konferencia a háláról

A konferencia vitaindítója felveti a hála kérdését (szükségesség, szépség, haszon, méltányosság) mindazon dolgokért és dolgokkal szemben, amelyeket az emberi személy készen talál maga körül, s amelyek otthont jelentenek számára, valamint segítenek életét fenntartani, személyiségét kibontakoztatni, munkálkodásához teret és tárgyat adni, bölcsességében fejlődni, testi-lelki felüdülését szolgálni, életének célját megtalálni, megérteni és beteljesíteni.

Tudjuk-e „leltárazni” az életünkben kapott ajándékokat, az ökológiai szolgáltatásoktól a közintézményekig, technikai civilizációtól a művészetekig, a személytől-személynek és a közösségtől-közösségnek juttatott ajándékokon át a végső ajándékozóig?

Fel tudjuk-e őszintén mérni ezeknek az ajándékoknak a helyzetét, állapotát, esetleges törékenységét, fenyegetettségét; elosztásuk igazságtalanságait, eloszlásuk egyenetlenségeit? Felismerjük-e az anyagi és szellemi, lelki természetű ajándékok egymásrautaltságát, kapcsolatait? Összefügg-e hála és boldogság; hála és igazságosság; hála és szeretet?

Hálánk és lekötelezettségünk átvált-e elkötelezettségbe; mozgósító erő lesz-e a Teremtő, a végső ajándékozó iránti hála arra, hogy tiszteljük és megvédjük ajándékait?

Része-e a hálás lelkület a fenntartható magatartásnak?

Helyszín: Párbeszéd Háza (Budapest, VIII., Horánszky utca 20.)

Időpont: 2018. június 16-án (szombat), 9 órától 17 óráig

A részvételi díj: 1.000 Ft

Jelentkezés  itt »

Programtervezet:

8.30 – 9:00 Regisztráció
9:00 – 10:00 Megnyitó
vezeti: Dabóczi Kálmán (Hetvenkét Tanítvány Mozgalom)
Köszöntés – Sajgó Szabolcs SJ (Párbeszéd Háza)
Hála és bizalom a hálaadás a NEK gondolatkörében – Erdő Péter bíboros, esztergomi érsek
Miről is beszélünk? Az eucharisztia szó eredeti jelentése – Béres Tamás (Evangélikus Hittudományi Főiskola)
09:45 – 10:45 Első rész: „Mid van, amit nem kaptál?” – Leltár – mim van, amit kaptam, nem pedig megteremtettem magamnak?
vezeti: Zlinszky János, (PPKE JÁK, Hetvenkét Tanítvány Mozgalom)
Ökológiai szolgáltatások: a gazdaság alapjai; étel – élet – Molnár Zsolt (MTA ÖKK), Varga Anna (MTA ÖKK)
(Táj és település – Tardy János prof., ny hát.,)
Közösség és társadalom láthatatlan együttműködése – Kajner Péter (SZÖVET)
Rend és szokás – Komáromi László (PPKE JÁK), Schanda Balázs (AB, PPKE JÁK)
10:45 – 11:00 Kérdések az előadókhoz (félperces kérdések, kétperces válaszok)
10:00 – 11:20 Szünet
11:20 – 12:20 Második rész: „Mindenért hálát adjatok!”
vezeti: Jávor András, (Hetvenkét Tanítvány Mozgalom)
A zsidó–keresztény hagyomány és a természet – Fráter Erzsébet (MTA ÖKK)
Hála és köszönet magyar népszokásokban – Navratil Andrea
A hálaadás helye és módja a liturgiában – Nyírán János (görögkatolikus pap)
12:20 – 12:40 Kérdések az előadókhoz (félperces kérdések, kétperces válaszok)
12:40 – 13:30 Ebédszünet
13:30 – 14:40 Kiscsoportos beszélgetések:
• A hálás lelkület és köszönetnyilvánítás „hatásterületei”
• A gyermeki hála
• Egyénre: élettani, lélektani, lelki
• Közösségre: konnektivitás, reziliencia, szolidaritás, kultúra
• Társadalomra: bizalom, együttműködés
• Emberi méltóság, igazságosság, méltányosság
• Mit „old meg” a hála? Boldogtalan hálátlanok?
14:40 – 15:10 Rövid visszajelzések a beszélgetések vezetőitől
15:10 – 15:30 Szünet
15:30 – 16:45 „Emberformáló köszönet?” – Hálával (ön)nevelni, hálára nevelni
vezeti: Victor András, (MKNE)
A hála hatásai egyéni és közösségi szinten, a társadalom működésében (esetek tükrében) – Csorba Csilla (addiktológus orvos, kutató) Török Gábor (OTE Mentálhigiéne Munkacsoport), Kodácsy-Simon Eszter (Evangélikus Hittudományi Főiskola)
16:45 – 17:00 Reflexiók tanulságokról, teendőkről, záró gondolatok – Sajgó Szabolcs SJ (Párbeszéd Háza), Zlinszky János (Hetvenkét Tanítvány Mozgalom)

 

forrás:Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Leave a Reply 76 megnézve, 2 alkalommal mai nap |