< Böngészés > Főoldal / Közélet / Blog article: Harc a szabadstrandokért

| Mobile | RSS

Harc a szabadstrandokért

2018. augusztus 3. | hozzászólás | Közélet

Harc a szabadstrandokért

Fotó: MTI/ Varga György
Már csak húsz olyan település akad a tó körül, ahol vannak ingyenes, fürdésre kialakított partszakaszok – most már ezek megvédésért küzdenek civilek.

„A Balaton kulturális és természeti értékeink közé tartozik. Évtizedek óta sokak számára egyet jelent a szabad fürdőzéssel a természetes partszakaszokon, de 2018-ban már csak húsz településen fürödhetünk belépő nélkül”

– hirdeti az az online petíció, mely a magyar tenger melletti szabadstrandok megőrzéséért indult.
Az aláírásgyűjtés szervezői azt szeretnék elérni, hogy az önkormányzatok hozzák nyilvánosságra a szabadstrandokra vonatkozó terveiket, és garantálják, az elkövetkező öt évben nem csökken a jelenleg ingyenesen elérhető partszakaszok száma. A petíció elindítói – akik 5000 támogató szignó esetén megkeresik az ügyben az érintett településeket – szerint ugyanis a Balaton-törvény 2016-os módosítása lehetővé teszi az önkormányzatoknak, hogy „kiárusítsák” a szabadstrandokat, melyek helyén lakóparkok és luxusingatlanok épülhetnek. Pedig két éve egy kormányinfón Lázár János egykori, Miniszterelnökséget vezető miniszter is kijelentette: a Balaton mindenkié, a tónak hozzáférhetőnek kell maradnia mindenki számára. Az idén viszont már csak húsz olyan település akad a tó körül, ahol vannak ingyenes, fürdésre kialakított partszakaszok, fél tucat – Balatonkeresztúr, Balatonfenyves, Balatonboglár, Balatonszemes, Zamárdi és Örvényes – ráadásként elmondhatja magáról, hogy közigazgatási területén csak szabadstrandokat alakított ki az önkormányzat. Az utóbbi döntéssel amúgy az érintett települések lemondtak a Magyar Turizmus Zrt. strandfejlesztési pályázatán elnyerhető támogatásokról is, ugyanis a turisztikai cég csak megtérülő beruházásokat, vagyis fizetőstrand-fejlesztéseket dotál.

– Szolgáltatás nincs ingyen – értett egyet a támogatási formával Csákovics Gyula, Zamárdi polgármestere. – Miért adnának pénzt valamire, ami sohasem térül meg? Ennek ellenére továbbra sem tervezzük, hogy fizetőssé tesszük a strandjainkat, viszont értelemszerűen elő kell teremtenünk a forrást a fenntartásukhoz, ezért is vezettük be a fizetőparkolást a part mentén. Az új rendelkezést emellett a város vezetője szerint az is indokolta, hogy a két szomszéd, Siófok és Balatonföldvár strandjai jellemzően fizetősek, így komoly fürdőturizmus alakult ki Zamárdiban. – Az itt élők és nyaralók parkolási kedvezményeket kapnak – állította a polgármester. – Viszont az egynapos fürdőzők, akik nem költenek a településen, csak használnak egy ingyenes szolgáltatást, a parkolási díjjal hozzájárulnak a fenntartási költségekhez. Amik nem csekélyek: Zamárdiban éves szinten több tízmillió forintról van szó, a több mint három kilométeres strand kaszálását, a hulladék elszállítását, a parti zuhanyzók vízdíját, vagy éppen az ingyenes wifit a kisváros költségvetéséből fedezik. Az így támadt hiátust pedig a parkolási díjakból próbálják betömködni. Balatonmáriafürdőn a központi, fizetőstrand mellett hét szabadstrand várja a vendégeket, azaz a vékonyabb pénztárcájúak is találnak maguknak megfelelő partszakaszt. – A fizetőstrandon értelemszerűen magasabb szintű szolgáltatás nyújtunk – mondta Galácz György polgármester. – A forgalom alapján van is rá igény. Évi 12-14 millió forint bevételünk származik a fizetőstrandból, s ez az összeg nem is fedezi a szabadstrandok fenntartását. De ezt vállaltuk, még ha elegendő forrás híján egyre nehezebben gazdálkodjuk ki a szükséges különbözetet. A legtöbb település hasonlóan önként vállalt feladatként üzemelteti szabadstrandjait, s jellemzően más, saját bevételből állja a költségeket – Balatonfenyves vagy Balatonboglár például Zamárdihoz hasonlóan a parkolási díjakból. Az északi parton mindössze két olyan település akad, mely szabadstrandot is működtet, közülük Örvényesen egyáltalán nincs fizetős partszakasz. – Ha akarnánk, mindössze 220 fős fizetőstrandot tudnánk kialakítani a törvény szerint, így viszont nem érné meg pénztárosokat, takarítókat alkalmazni – jegyezte meg Huszár Zoltán polgármester. – A szabadstrand fenntartását a büfészerződéssel oldottuk meg: alacsonyabb bérleti díjat fizet, viszont állja a rezsit és ő nyíratja a füvet. Amúgy tervezzük a strand bővítését, Balatonudvari felé pályáztunk egy kétezer négyzetméteres zagyterületre, ám akkor sem alakítunk ki fizetőstrandot, ha nyerünk. Polgármesterként természetesen a településem érdekeit kell néznem elsősorban, de szerencsére egyelőre meg tudjuk oldani, hogy csak szabadstrandunk legyen. Magánemberként pedig teljesen egyetértek azokkal, akik szerint mindenkinek meg kell adni a lehetőséget, hogy ingyen fürödhessen a Balatonban.

Tóparti razzia

A Balatonnál július közepén tartott egyhetes ellenőrzéssorozat alatt minden negyedik vállalkozásnál találtak valamilyen szabálytalanságot a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársai, akik csaknem háromezer vizsgálatot végeztek el – közölte a NAV az MTI-vel. Az ellenőrök a Balaton mindkét partján, a legkedveltebb üdülőhelyeken és a kisebb településeken is rendszeresen ellenőrzik a szálláshelyeket, az éttermeket, ajándékboltokat, cukrászdákat, lángossütőket és más kereskedőket, szolgáltatókat. A strandokon, piacokon és vásárcsarnokokban működő vállalkozások közül is kiszűrik a kockázatosnak tűnő helyeket – írták. A leggyakrabban azért büntettek az ellenőrök, mert nem kaptak nyugtát, de a Balatonnál és környékén gyakori az is: úgy alkalmazzák az eladót vagy a kiszolgálót, hogy nem jelentik be, munkájáért pedig zsebbe fizetnek.

forrás:népszava online.hu

Leave a Reply 65 megnézve, 1 alkalommal mai nap |