< Böngészés > Főoldal / EU Sajtószoba, Fecsegő hírek / Blog article: Íme magyarul és közérthetően a sokat bírált Sargentini-jelentés

| Mobile | RSS

Íme magyarul és közérthetően a sokat bírált Sargentini-jelentés

Íme magyarul és közérthetően a sokat bírált Sargentini-jelentés

Az Átlátszó jóvoltából bárki elolvashatja magyarul, egyszerűsítve is az Európa Parlament által elfogadott Judith Sargentini-jelentést.

Íme magyarul és közérthetően a sokat bírált Sargentini-jelentés
Fotó: Szecsődi Balázs/MTI

A 68 oldalas szöveg 12 fejezetre bontja a holland képviselőnő észrevételeit, vagyis azokat a dolgokat, amelyek szerinte aggályosak itt Magyarországon. Az összefoglalás M. Tóth Balázs munkája. Aki a teljes szövegen szeretné átrágni magát, itt teheti meg magyarul és itt angolul.

1) Alkotmányos és választási rendszer működése

Az alkotmányos rendszerrel kapcsolatban megfogalmazott kritikák körében elsődlegesen a Velencei Bizottság korábbi megállapításait felidézve jelenik meg az Alkotmánybíróság jogkörének korlátozása a költségvetési tárgyú törvények kapcsán, az állampolgároknak a törvényekkel szembeni fellépés jogának megvonása egyedi ügyben való érintettség hiányában, a 2012. előtti ítélkezési gyakorlatra való hivatkozás lehetőségének eltörlése és az Alkotmány fölött gyakorolt tartalmi alkotmányossági kontroll tilalma. Az egész alkotmányozás folyamata kapcsán az átláthatóság hiánya, a civil társadalom nem megfelelő bevonása, a tényleges konzultáció hiánya szintén szerepel a jelentésben. Az EBESZ 2018-as megállapítását is idézi, mely szerint az új alkotmánybírósági törvény rendelkezései fokozzák a kormány által az Alkotmánybíróság összetételére és működésére gyakorolt befolyást azzal, hogy megváltoztatták az alkotmánybírák számát, kinevezési eljárását és nyugdíjkorhatárát.

Ami a választási rendszert illeti, az EBESZ-nek az ezévi választások kapcsán tett megállapításai szögezi le a jelentés, hogy választások technikai lebonyolítása szakszerű és átlátható volt, az alapvető jogokat és szabadságokat összességében véve tiszteletben tartották, de a választásokra kedvezőtlen légkörben került sor. Ugyanakkor a jelöltek egyenlő alapon való versengését jelentős mértékben akadályozta, hogy a kormány túlzott mértékben költött a kormánykoalíció kampányüzenetét felerősítő nyilvános tájékoztató hirdetésekre. A jelentés problémásnak tartja az egyéni választókerületek határainak kijelölését is.

Az „Állítsuk meg Brüsszelt” nemzeti konzultációt ténybelileg tévesnek és rendkívül félrevezetőnek minősíti a jelentés, míg a 2015 májusi „Bevándorlás és terrorizmus”, valamint a 2017 októberi „Soros-terv” témájában folytakat a migránsokkal, és kimondottan Soros György személye és az Unió ellen irányulónak értékeli.

2) Igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége, a bírák jogállása

Az e körben tett megállapítások forrásaiként a Velencei Bizottság, az ENSZ és a korrupció ellen fellépő államok csoportja (GRECO) szolgálnak.

Mindegyikben közös, hogy az Országos Bírósági Hivatalt nem tartják bírói önigazgatási szervnek, ezért az Országos Bírói Tanácsnak az OBH feletti jogkörét javasolják erősíteni (itt a jelentés magyar fordítás tévese, mert összekeveri az OBH-t és az OBT-t – a szerző megjegyzése). A jelentés elismeri, hogy ezen javaslatok alapján helyes irányba változott a két szerv közötti hatásköri megosztás, de két területen továbbra is problémát jelöl meg.

Az egyik az OBH elnökének hatáskörét illeti a bírák kirendelése, áthelyezése, valamint a bírói vezetők kinevezése terén. A másik pedig a bírói pályázatok indokolás nélküli eredménytelenné nyilvánításának lehetőségével kapcsolatos, amellyel kapcsolatos OBH elnöki gyakorlatot az OBT egyhangú döntésével törvénysértőnek talált ezen az éven.

Ami pedig a 2010 óta tartó egyéb problémákat illeti, a jelentés az alábbiakról emlékezik meg:

Az Európai Unió Bírósága uniós jogot sértőnek találta a bírói kényszernyugdíjazást 2012-ben, amit követően a Nemzetközi Ügyvédi Kamara Emberi Jogi Intézete a 2015. októberi jelentésében kifejtette, hogy az eltávolított bírák többsége nem tért vissza eredeti hivatalába, részben amiatt, hogy azt már betöltötték.

A Gazsó kontra Magyarország ügyben az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) 2015 júliusában megállapította, hogy Magyarország rendszerszinten nem biztosítja a bírósági eljárások ésszerű időn belüli lefolytatásához fűződő jogot, és nem tesz lépéseket annak érdekében, hogy a kérelmezők jogorvoslatot kérhessenek nemzeti szinten a túlságosan hosszú polgári eljárások miatt.

A Baka kontra Magyarország ügyben az EJEB 2016-ban megállapította, hogy a Baka Andrásnak, a Legfelsőbb Bíróság elnökének elmozdítása nemzetközi egyezményt sértett.

Jóri András adatvédelmi biztos eltávolítása kapcsán az Európai Unió Bírósága állapított meg jogsértést 2014-ben.

Az ügyészséggel kapcsolatban a legfőbb ügyész újraválaszthatóságát, az egyes ügyek ügyészségen belüli elosztását és a fegyelmi eljárások átláthatóságát említi a jelentés hiányosságként.

3) Korrupció és összeférhetetlenség

A megállapítások forrásai a GRECO, az EBESZ, a Nyílt Kormányzati Együttműködés, az OLAF. A főbb kritikák vegyesen:

A képviselői vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos valós szankciók nincsenek, ahogy azok online átláthatósága és kereshetősége is hiányos.

A választásokra felhasznált kampánypénzek forrásáról csak a választások után kell nyilatkozni, ami lehetetlenné teszi, hogy a választók a választáskor tudják, jogszerű vagy jogellenes kampány után mennek-e szavazni.

A magyar kormány 2016 decemberében kilépett a Nyílt Kormányzati Együttműködésből, amely mintegy 75 országot és több száz civil társadalmi szervezetet fog össze, de annak nem tagja az összes uniós tagállam.

Magyarországon 1996 óta folyamatosan csökkent a kormányzati hatékonyság, és az ország az egyik legkevésbé hatékony kormányzatú tagállam az Unióban, minden magyar régió jóval az uniós átlag alatt van a kormányzás minősége tekintetében.

A korrupció kapcsán tett megállapítások

Magyarország a GDP-je 4,4%-át vagy az állami beruházásainak több mint felét kitevő uniós finanszírozásban részesül

2016-ban a közbeszerzési eljárások 36%-án egyetlen érvényes pályázat volt

A 2013 és 2017 közötti időszak vonatkozásában az Unión belül Magyarország tekintetében a legmagasabb az OLAF strukturális alapokkal és mezőgazdasággal kapcsolatos pénzügyi ajánlásainak százalékos aránya

2017-ben az OLAF „súlyos szabálytalanságokat” és „összeférhetetlenségeket” állapított meg 35 olyan közvilágítási tárgyú szerződést illetően, amelyeket egy, akkoriban a magyar miniszterelnök veje által irányított vállalkozásnak ítéltek oda. Az OLAF a pénzügyi ajánlásaival együtt megküldte végleges jelentését a Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatóságának azzal, hogy az 43,7 millió EUR-t fizettessen vissza, illetve igazságügyi ajánlásokat tett a legfőbb ügyésznek.

Az OLAF által 2017-ben lezárt, határokon átnyúló vizsgálat olyan esetekre is kitért, amelyekben állítólag 31 kutatási és fejlesztési projektben éltek vissza uniós forrásokkal.

Magyarország úgy határozott, hogy nem vesz részt az Európai Ügyészség létrehozásában, amely felelős lesz az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények elkövetőivel és azok bűntársaival szembeni eljárások lefolytatásáért.

A Bizottság által 2014-ben közzétett uniós antikorrupciós jelentés szerint Magyarországon a korrupciót széles körben elterjedtnek (89%) érzékelik.

4) Magánélet védelme és adatvédelem

a) A Szabó és Vissy kontra Magyarország ügyben 2016-ban az EJEB megállapította, hogy sérült a magánélet tiszteletben tartásához való jog, mivel nem álltak rendelkezésre megfelelő jogi garanciák a nemzetbiztonsági célból folytatott esetlegesen törvénytelen titkos megfigyeléssel szemben.

b) Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága a 2018-ban aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy Magyarországon a nemzetbiztonsági célból folytatott titkos megfigyelések jogi kerete lehetővé teszi a kommunikáció tömeges lehallgatását, és nem tartalmaz megfelelő biztosítékokat a magánélet tiszteletben tartásához való jogba történő önkényes beavatkozással szemben.

5) Szólásszabadság

A jelentés forrásai e körben: Velencei Bizottság, EBESZ, Európa Tanács, ENSZ, főbb megállapításai:

A médiaszabályozással kapcsolatos eredeti kritikákra részben választ adott Magyarország, illetve a szükséges módosításokat végrehajtott, sőt, jelentés az Alkotmánybíróság progresszív gyakorlatát is elismeri a közérdekű adatokhoz való védelme terén, de a rendszerrel kapcsolatban továbbra is az alábbi problémákat említi többek között:

Médiatanács tagjainak megválasztására vonatkozó szabályokat kormányzati túlsúlyt biztosítanak az elvileg kormánytól független testületben

Közszolgálati médiaszolgáltatók irányítása centralizált

A közszolgálati médiaszolgáltatók kizárólagos hírszolgáltatója a nemzeti hírügynökség

A közszolgálati műsorszolgáltató híradásai és a szerkesztői módszerei egyértelműen a kormánykoalíciónak kedveztek a 2018-as választási kampányban

A tulajdonviszonyok átpolitizáltsága a korlátozó jogi kerettel párosulva dermesztő hatást gyakorolt a szerkesztői szabadságra, akadályozva ezzel a szavazók hozzáférését a sokszínű információhoz

A Parlament alakuló ülésén megtagadták több független újságíró akkreditációját

A közérdekű adatok kiadásával kapcsolatos munkaerőköltség kiszámlázása elfogadhatatlan

A médiatulajdon koncentrálódik

Öncenzúra jelen van a médiában

A becsületsértés bűncselekmény, holott a más jóhírnevét sértő sajtó- és egyéb közlésekkel szemben a polgári jogi védelem is elégséges és kellően hatékony lenne

6) Tudományos élet szabadsága

A megállapítások forrása a Velencei Bizottság, az ENSZ és az Európai Bizottság. A kritika a CEU működését potenciálisan ellehetetlenítő, gyorsan bevezetett szabályokra vonatkozik, amelyet a felsorolt minden forrás kritizált. A jelentés rögzíti, hogy bár a CEU teljesítette az új törvényi követelményeket is, helyzete továbbra is bizonytalan. A törvény miatt a Bizottság keresetet is indított Magyarország ellen az Európai Unió Bírósága előtt.

7) Vallásszabadság

A megállapítások forrása a Velencei Bizottság, a magyar Alkotmánybíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága. A kritika tárgya 2011 végén elfogadott egyházi törvény, amely számtalan egyházat megfosztott egyházi státuszától, önkényes elismerési kritériumokat vezetett be, az országgyűlési képviselők döntésétől teszi függővé az egyházi elismerést, és az elismert és az el nem ismert egyházak között diszkriminatív szabályozást valósít meg. A törvényt a magyar Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek találta, az Emberi Jogok Európai Bírósága a Magyar Keresztény Mennonita Egyház és mások kontra Magyarország ügyben2014-ben szintén jogsértést állapított meg az ügyben.

8) Egyesülési szabadság

A megállapítások forrásai az Európa Tanács, az ENSZ több szerve, a Velencei Bizottság, az Európai Bizottság és az EBESZ. A kritikák érdemes a civil szervezettek szembeni fellépéseket illeti, ezek között az alábbiak kerülnek terítékre:

A Norvég Alap kapcsán folyt kormányzati propaganda, az ügyben folytatott KEHI vizsgálat

A 2017-es törvény a külföldről támogatott szervezetek regisztrációjáról és az ahhoz kapcsolódó kormányzati retorika („külföldi ügynök”), valamint a törvény uniós jogba ütközése, ami miatt kötelezettségszegési eljárás is van folyamatban, mert az a Bizottság szerint tőke szabad mozgására vonatkozó rendelkezéseivel összefüggésben megsértette az egyesülési szabadsághoz, valamint a magánélet és a személyes adatok védelméhez való, az Alapjogi Chartában rögzített jogot

A „StopSoros” törvénycsomag, amellyel bevezetett 25%-os különadó nyomásgyakorlásra és a civil szervezetek tevékenységeibe való indokolatlan beavatkozásra is lenne felhasználható. A menekülteknek segítség nyújtást kriminalizáló szabály a jelentésben idézett források szerint megfosztaná a lakhelyük elhagyására kényszerült embereket a kritikus fontosságú segítségtől és szolgáltatásoktól, és tovább szítanák a feszült közbeszédet és az egyre terjedő idegengyűlölő attitűdöt

9) Egyenlő bánásmód

A megállapítások forrása az ENSZ, az EBESZ, az Európai Bizottság, az Emberi Jogok Európai Bírósága. Ezek szerint

A nők továbbra is alulreprezentáltak a politikai életben, és nincsenek jogi követelmények a nemek közötti egyenlőség előmozdítására a választási környezetben

A magyar büntető törvénykönyv nem nyújt teljes körben hatékony védelmet a kapcsolati erőszak női áldozatai számára, a nők elleni erőszakkal szembeni fellépésről szóló isztambuli egyezményt Magyarország még nem ratifikálta

A diszkrimináció alkotmányos tilalma nem említi explicit módon a szexuális irányultságon és nemi identitáson alapuló megkülönböztetést, a család fogalmának alkotmány általi korlátozó meghatározása megkülönböztetéshez vezethet, mivel nem terjed ki az azonos nemű párokra

Sok mentális, értelmi és pszichoszociális fogyatékossággal élő személyt kényszerítenek egészségügyi intézményekbe és kényszergyógykezelésre, valamint különítenek el, továbbá hogy a jelentések szerint zárt intézményekben erőszakos, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódot alkalmaznak, és magas a ki nem vizsgált halálesetek száma

10) A kisebbségekhez tartozó személyek – köztük a romák és a zsidók – jogai, valamint a kisebbségekkel szembeni gyűlölködő kijelentésekkel szembeni védelem

A megállapítások forrása az ENSZ, az EBESZ, az EU Bizottsága és az általa indított eljárások, a Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság, az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéletei. Ez az egyik leghosszabb fejezet, ezért jelen összefoglaló ismertetés itt a legtöredékesebb. Néhány, a jelentésben szereplő megállapítás:

A magyar társadalomban a cigányokkal, a zsidókkal és a szexuális kisebbségekkel szembeni intolerancia továbbra is jelen van. E körben a jelentés ugyanakkor elismeri a magyar kormánynak a romák integrációjáért és az antiszemitizmussal szemben tett intézkedéseit

Az alkalmazásban nem álló, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatal romák aránya a 2011-es 38%-ról 2016-ra 51%-ra nőtt

Külön említést nyert a miskolci „számozott utcák”-ban a romák kényszerkilakoltatásának ügye, amelyben a jogsértést állapított meg magyar bíróság és más hatóság is

Elismerve a magyar kormány számos, antiszemitizmussal szembeni intézkedését, Orbán Viktor 2018. március 15-én tartott beszédét egyértelműen Soros Györggyel szembeni antiszemita sztereotípiákat is tartalmazó megnyilvánulásnak nevezi

A Horváth és Kiss kontra Magyarország ügyben 2013-ban az EJEB megállapította, hogy a vonatkozó magyar jogszabályok gyakorlati alkalmazása nem nyújt megfelelő biztosítékokat, és azt eredményezi, hogy a roma gyermekek túlreprezentáltak a speciális iskolákban a szellemi fogyatékosság módszeresen alkalmazott hibás diagnózisa miatt, ami az oktatáshoz való megkülönböztetéstől mentes jog megsértését jelenti

A Balázs kontra Magyarország ügyben 2015-ben az EJEB megállapította, hogy sérült a megkülönböztetés tilalma azzal, hogy nem vették figyelembe egy támadás romaellenes motivációját

Az B. kontra Magyarország ügyben 2016-ban, illetve a Király és Dömötör kontra Magyarország ügyben 2017-ben EJEB megállapította, hogy sérült a magánélet tiszteletben tartásához való jog azzal, hogy nem vizsgálták ki megfelelően a faji motivációjú visszaélésekkel kapcsolatos vádakat

Az F. kontra Magyarország ügyben 2017-ben az EJEB megállapította, hogy sérült a diszkrimináció és az embertelen vagy megalázó bánásmód tilalma azzal, hogy a hatóságok nem vizsgálták meg az eset mögött meghúzódó esetleges rasszista indítékot

A jelentés ezek mellett elismeri a kormány egyéb erőfeszítéseit a gyűlölet-bűncselekményekkel szembeni küzdelemben

11) A migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai

A megállapítások forrása az ENSZ több szerve, az EBESZ, az Európa Tanács egyes szervei, az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéletei, az Európai Bizottság és az Európai Bíróság. A legfontosabb megállapítások:

A magyar menekültügyi rendszer 2015 óta tartó leépítését és tönkretételét többek közt a menedékjoghoz való hozzáférés rendkívüli korlátozásán, az alacsony elismerési arányokon (2017-ben a kérelmek 69,1%-át utasították el), a magyar-szerb határon történő bántalmazásokkal kapcsolatos jelentéseken, a tranzitzónák működésével kapcsolatos alapjogi sérelmeken keresztül mutatja be.

A jelentés kiemeli, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága a folyamatosan romló jogszabályi környezet és az ezeket követő gyakorlati változások miatt a Magyarországra irányuló Dublini átadások azonnali felfüggesztését kérte 2017-ben, melynek az uniós tagországok eleget is tettek.

Külön foglalkozik a jelentés a tranzitzónákkal kapcsolatos súlyos jogsértésekkel, melyeket 2017-ben az EJEB az Ilias és Ahmed kontra Magyarország ügyben szintén kimondott. Az ítélet szerint többek között önkényes fogva tartásnak minősül a menedékkérők bírósági döntés nélküli elhelyezése a tranzitzónákan, az embertelen bánásmód abszolút tilalmába ütközik a Szerbiába való visszatoloncolás. A tranzitzónák kapcsán külön kiemeli, hogy 2017 márciusa óta a 14 éven felüli, kísérő nélküli kiskorúakat is, felnőttként kezelve őket, a tranzitzónákban helyezik el.

Szintén külön említést kapott a kollektív kiutasításnak az Alaptörvénybe és számos nemzetközi egyezményekbe is ütköző 2016-os törvénybe iktatása, melynek eredményeként 2016 júliusa óta több tízezer külfölditől tagadták meg a magyar hatóságok, hogy egyáltalán benyújthassa menedékkérelmét.

A jelentés megemlíti, hogy az Európai Unió Bírósága elutasította Magyarország keresetét az elhíresült kvótaperben, azonban a magyar hatóságok azóta sem tettek eleget az áthelyezéssel kapcsolatos kötelezettségeiknek. Ugyanitt a jelentés utal a Magyarországgal szemben az átalakított menekültügyi szabályozás miatt zajló kötelezettségszegési eljárásokra. A Sargentini-jelentés tervezetének elfogadása után, idén július 19-én, a Bizottság bejelentette, hogy mivel a magyar kormány továbbra sem tett eleget a felszólításoknak, az EUB-hoz fordul Magyarországgal szemben. Ugyanezen a napon a 2018. július elsejével életbe lépett menekültügyi változások, valamint a menedékkérők segítését kriminalizáló szabályozás miatt új kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben.

12) Gazdasági és szociális jogok

A megállapítások forrása e körben az ENSZ, az Európa Tanács, a Szociális Jogok Európai Bizottsága, az Európai Bizottság, egyes megállapítások:

A hajléktalanság kriminalizálása nemzetközi jogot sért

Az alternatíva nélküli kényszerkilakoltatások problematikusak

A családok nehéz szociális-gazdasági helyzetére hivatkozva a gyermekek családjuktól való elszakítják

A foglalkoztatást helyettesítő támogatás összege az egyszemélyes háztartások esetében nem éri el a szegénységi küszöb 50%-át, ami az egyik legalacsonyabb az Unióban

A munkanélküli ellátások 3 hónapos maximális időtartama az Unión belül a legrövidebb, és csak mintegy egynegyedét teszi ki annak az időnek, amelyre a munkakeresőknek átlagosan szükségük van ahhoz, hogy új munkahelyet találjanak. A járadék összege a legalacsonyabbak között van az Unióban.

Az öregségi nyugdíj minimális összege nem megfelelő, a rehabilitációs és rokkantsági ellátások minimális összege bizonyos esetekben nem megfelelő

A sztrájkjog alig érvényesül általában is, a közszolgálatban pedig csak azok a szakszervezetek hirdethetnek sztrájkot, amelyek részesei a kormánnyal kötött megállapodásnak

Bár csökkent 26%-kal a szegénység, de még így is uniós átlag felett van, a gyermekszegénység pedig átlag feletti

(atlatszo.hu)

fecsego.eu/propeller

Leave a Reply 53 megnézve, 1 alkalommal mai nap |