< Böngészés > Főoldal / EU Sajtószoba, Fecsegő hírek / Blog article: Mindenki csak veszíthet az ukrán-magyar keménykedésen

| Mobile | RSS

Mindenki csak veszíthet az ukrán-magyar keménykedésen

Mindenki csak veszíthet az ukrán-magyar keménykedésen

Szijjártó Péter és Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter találkozója október 12-én. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Fotó: /
„Gusztustalan” gesztusok, egyre inkább háborús hangulat jellemzi a nemrég még zavartalan magyar-ukrán államközi viszonyt. A diplomáciai szópárbaj kereszttüzében pedig ott áll több mint százezer magyar.
Már-már követhetetlenné vált az a diplomáciai szópárbaj Magyarország és Ukrajna között, valamint annak ukrajnai következményei, amely egy szeptember 20-án, egy szélsőséges ukrán portálon közzétett video indított el. Ekkor az Ukrinform ukrán állami hírügynökség egy olyan rejtett kamerával készült videofelvételt tett közzé, amelyen kárpátaljai magyarok állampolgársági esküt tesznek a beregszászi magyar konzulátuson, a konzul pedig arra buzdítja az új állampolgárokat, hogy az ukrán határon az ukrán, a magyaron pedig a magyar útlevelet mutassák fel. Azóta elszabadult a pokol. Pavlo Klimkin külügyminiszter kijelentette, hogy a beregszászi magyar konzulátus alkalmazottai megsértették Ukrajna törvényeit, egyben a konzuli tevékenységről szóló bécsi egyezményt. A beregszászi magyar konzul kiutasítását is kilátásba helyezte. Magyar kollégája, Szijjártó Péter leszögezte, ebben az esetben Magyarország azonos válaszlépést foganatosít. A magyar diplomácia vezetője szerint, a magyar állampolgárság megadásával kapcsolatos eljárás teljes mértékben összhangban van a nemzetközi joggal. Hogy ez mennyire van így, vitás kérdés, ugyanis az ukrán törvények nem egyértelműek ebben a vonatkozásban. Kijev mára belebonyolódott a nyilatkozatdömpingbe. Múlt hét csütörtökön Jurij Lucenko főügyész jelentette be, hogy az SZBU bűnügyi nyomozást indított a kárpátaljai lakosoknak kiadott magyar útlevelek ügyében, és akinél idegen útlevelet találnak, attól megvonják az ukrán állampolgárságot. A nyomozás tényét pénteken a kárpátaljai megyei ügyészség is megerősítette. Az ügyészségi közlemény szerint ukrán állampolgárok Ukrajna „szuverenitása és területi integritása elleni cselekményt követtek el”, a nyomozást az SZBU folytatja le. A főügyész értelmezése szerint a kettős állampolgárság Ukrajnában bűncselekmény, s mint ilyen, felelősségre vonást von maga után. Az SZBU sajtótitkára Alena Hitlyanszka viszont azt állította sajtótájékoztatón, hogy a kettős állampolgárságért csak az államtitokhoz hozzáférő állampolgárokat büntethetik. A két ország kapcsolatában ugyan tavaly szeptember óta, az ukrán oktatási törvény nemzeti kisebbségeket hátrányosan érintő módosítása miatt „áll a bál”, ám a diplomaták kölcsönös kiutasításának rémképe mindeddig nem került napirendre. Ez még nem jelentene világvégét az államközi kapcsolatokban, csakhogy a magyar-ukrán viszony minden rezdülése a Kárpátalján élő egyre fogyó, mára mintegy 120 ezerre csökkent magyar kisebbségen csapódik le, hiszen ők váltak a kijevi hatalom szemében nemzetbiztonságot veszélyeztető tényezővé, ellenük vizsgálódik a titkosszolgálat, ők a mesterségesen gerjesztett a nacionalista gyűlölködés célpontjai, ők lettek az ország integritását féltő nacionalista kórus számára a szeparatista veszély megtestesítői. Kőszeghy Elemér, az ungvári Kárpáti Igaz Szó főszerkesztője a Népszavának elmondta, ismeretei szerint az SZBU hivatalosan nem nyomoz, „de nagyon figyel”. Úgy érzékeli, hogy „Kárpátalján lakossági szinten nincs magyarellenes hangulat, sőt a magánbeszélgetésekből és az internetes kommentekből ítélve inkább velünk szolidárisak kettős állampolgárság ügyben. Az oktatási törvénnyel kapcsolatban már nem ilyen egyértelmű a hozzáállás. Viszont országos szinten olyan körökben, amelyek még soha nem is láttak élő magyart, kezdenek beérni a magyarellenesség gyümölcsei”. Arra a kérdésünkre, hogy van-e hasonló jelenség – nagypolitikai, média és lakossági szinten – a románok irányába, akik ugyancsak tiltakoznak a tanügyi törvény ellen, a kárpátaljai újságíró elmondta, most valamiért csak a magyarok az érdekesek. Véleménye szerint azért, mert Kijev feltehetően nem akar újabb frontot nyitni, „az orosz az ugyebár orosz, a román meg visszafogottabb”. Ukrajnának a jogfosztó oktatási törvény miatt ugyanis nem csak Magyarországgal van vitája, ugyanúgy nem tetszik az a román, bolgár, lengyel kormányoknak sem, de diplomáciai háborúvá csak Magyarországgal fajult a kérdés, miután a törvényre válaszként Budapest bejelentette, mindaddig blokkolja Ukrajna NATO- és uniós csatlakozási törekvéseit, míg Kijev nem módosítja a jogszabályt. Ám egyelőre sem Budapest bojkottja, sem Bukarest ennél sokkal diplomatikusabb tiltakozása nem hozott megoldást, és az is egyértelművé vált, hogy nemzetközi nyomás nélkül esélytelen minden próbálkozás. Nemzetközi nyomásgyakorlást a kérdésben pedig csak egy, a nemzetközi porondon „tekintélyes anyaország”, nem pedig egy egyre inkább elszigetelődő Magyarország érhet el. Vagy pedig az érintett szomszédos országok közös akciója, amire egyelőre semmi sem utal, a magyar diplomácia egyedül vívja színpadias szélmalomharcát, szembemenve ezzel mindazon nemzetközi struktúrák törekvéseinek, amelynek maga is részese – az Európai Unió és a NATO -, de az Egyesült Államokéval is, és azt az ország számára egyáltalán nem kedvező látszatot tartja fenn, hogy Moszkva kártyáiból játszik. Október 3-4-én rendezik meg a NATO védelmi miniszteri szintű ülését, ahol ezúttal sem kerül sor az Ukrajna–NATO Bizottság találkozóra Magyarország vétója miatt.

Szabad vagy nem szabad?

Ukrajna törvényei sem nem tiltják, sem nem engedélyezik a kettős vagy többes állampolgárságot, éppen ezért Ukrajnában számos kettős állampolgár él, az ukrán média évek óta ír arról, hogy a parlamenti képviselők soraiban is szép számmal vannak kettős, vagy többes állampolgárok. Állítólag a leggyakoribb második állampolgárság az országban az orosz, román, magyar és izraeli. Az ukrán alkotmány 4. cikke szerint Ukrajnában “egy (egységes)” állampolgárság van. Az állampolgársági törvény 2. cikke ezt úgy fejti ki, hogy az országon belüli egyes közigazgatási-területi egységekben nem létezhet más-más állampolgárság, de egyetlen olyan ukrán jogszabály sem létezik, amely explicite tiltaná vagy szankcionálná a kettős állampolgárságot. Sőt, az alkotmány 25. cikke tiltja, hogy bárkit megfosszanak az ukrán állampolgárságától.

Szelektív igazságérzet

A botrányt kirobbantó rejtett videót is közzétevő szélsőséges nacionalista portál azóta listázni kezdett, olyan emberek személyi adatait hozza nyilvánosságra, akik szerinte Ukrajna ellenségei, és veszélyeztetik az ország biztonságát. Zömük kárpátaljai magyar önkormányzati vezető, de szombattól Szijjártó Péter neve is feltűnt a listán. Többek neve mellett a hazaáruló minősítés is megjelent. A nyilvánvalóan emberi jogokat sértő és törvénytelen listázás miatt nem indult eljárás. A portál 2014-ben, Heorhij Tuka volt luhanszki kormánybiztos, ma a megszállt területekkel foglalkozó minisztérium helyettes vezetője irányításával alakult meg.  A magyar külügyi tárca részéről vasárnap Menczer Tamás államtitkár reagált a vádakra – mint mondta, ez is bizonyíték rá, hogy Ukrajnában állami háttérrel zaklatják a magyarságot. Azt az állítást ugyanakkor tagadta, hogy Szijjártó fegyveres beavatkozással fenyegette volna meg az ukrán államot.

fecsego.eu/népszava online.hu

Leave a Reply 60 megnézve, 1 alkalommal mai nap |