< Böngészés > Főoldal / EU Sajtószoba, Fecsegő hírek / Blog article: Putyin és Orbán barátai legyőzték Európát Macedóniában

| Mobile | RSS

Putyin és Orbán barátai legyőzték Európát Macedóniában

Szkopje, 2018. szeptember 30.
Az ország névváltoztatásáról szóló népszavazáson való alacsony részvételt ünneplik a referendum ellenzői a parlament épülete előtt Szkopjéban 2018. szeptember 30-án. A valamivel több mint 1,8 millió, szavazásra jogosult macedón állampolgárnak ezen a napon arra a kérdésre kellett válaszolnia, hogy támogatja-e az ország EU- és NATO-tagságát azáltal, hogy elfogadja a délszláv ország nevének Macedóniáról Észak-Macedóniára történő megváltoztatását. (MTI/EPA/Valdrin Xhemaj)

Putyin és Orbán barátai legyőzték Európát Macedóniában

Hiába szavazott a voksolók több mint 90 százaléka a névváltoztatásra, a 600 ezer igen szavazat is kevés volt. Körülbelül 900 ezer kellett volna ahhoz, hogy érvényes legyen az a népszavazás, amely a Balkán egyik legszegényebb országának névváltoztatásáról szólt. Ha elegen elmentek volna a szavazásra, Macedónia előtt megnyílt volna az út az EU- és NATO-csatlakozásra. Így viszont Putyin orosz elnök örülhet: a macedón kormány most nehezebb helyzetből folytathatja az ország EU-integrációs politikáját. Ami azonban így sem irreális terv.

Macedónia stratégiai helyen fekszik, az egykori fő török haditúton, ahol Szulejmán indult 1526-ban Mohács felé, manapság pedig menekültek Nyugat-Európába. Az iszlám és a keresztény világ, a szláv és a nem szláv világ határvidéke ez. Macedónia stratégiai fontosságú az oroszok számára is: mindenképpen meg akarják akadályozni a NATO-ba való belépését.

Albanian boys walk past a building reading "Macedonia" in Albanian and Macedonian in the village of Poroj, near Tetovo town, on September 28, 2018, ahead of a referendum on wether to change the country's name to "Republic of Northern Macedonia". 
Voters across the Balkan state of Macedonia will decide on September 30, 2018 whether to re-name their country North Macedonia, an emotional vote that could end a bitter row with Greece and unlock a path to NATO and the EU. It is a loaded question for many in the nation of around 2.1 million, which has tussled with Greece for 27 years over its name and history. / AFP PHOTO / Armend NIMANI
Fotó: Armend Nimani / AFP

Az ország ugyanis a balkáni menekültútvonalon fekszik, és ha a NATO-hoz vagy az EU-hoz csatlakozna, akkor Szerbia körül újabb nyugati szövetséges jelenne meg, még jobban elszigetelve Oroszország egyik legfontosabb délkelet-európai partnerét. Nem véletlen, hogy a Foreign Policy című lap és az egyik legnagyobb bolgár újság, a Dnesz is arról írt a hétvégi macedón népszavazás előtt, hogy az ország névváltoztatása az Európa és Oroszország, illetve a Nyugat és Oroszország közötti versengésről szól. A Dnesz szerint persze Moszkva nem fogja elismerni, hogy az ő érdekében állna a hétvégi referendum sikertelensége, azaz a délszláv állam nyugati integrációjának elbuktatása.

Az Európa-párti macedón miniszterelnök, Zoran Zaevmindenesetre hevesen bírált egy görög-macedón származású üzletembert, Ivan Szavidiszt, aki szerinte olyan mozgalmakat pénzel, amelyek a politikai feszültséget fokozzák az országban. A megosztott helyi elitek ugyanis kiváló táptalajai a külső befolyás érvényesítésének.

Macedonia's Prime Minister Zoran Zaev gives a press conference about the referendum to re-name Macedonia in Skopje, on September 30, 2018.
Voters across the Balkan state of Macedonia will decide on September 30, 2018 whether to re-name their country North Macedonia, an emotional vote that could end a bitter row with Greece and unlock a path to NATO and the EU. It is a loaded question for many in the nation of around 2.1 million, which has tussled with Greece for 27 years over its name and history. / AFP PHOTO / Robert ATANASOVSKI
Zoran Zaev miniszterelnök
Fotó: Robert Atanasovski / AFP

Miről szólt a népszavazás?

Az ország nevének megváltoztatásával a macedónoknak esélyük lenne (lett volna) az EU- és NATO-csatlakozásra, mert a görög és a macedón kormány által júliusban megkötött egyezmény szerint, ha Észak-Macedónia lenne az állam neve, Athén nem akadályozná tovább a délszláv állam nyugati integrációját. Görögország szerint már létezik náluk egy Makedónia nevű tartomány, így az ország neve megtévesztő, kisajátítja az elnevezést.

Ám a mostani macedóniai népszavazásra nem mentek el elegen: a választók 36 százaléka jelent csak meg, és több mint 90 százalékuk támogatta a változtatást. A szavazók kétharmada azonban el sem ment, vagyis sikeres volt a nacionalista kampány, ami mögött sokan az oroszokat sejtik.

A Macedóniáért folyó versengésben tehát Oroszország legyőzni látszik Európát, de hogy ez csak egy csata volt-e a sok közül, vagy a döntő összecsapás, az még kérdéses. Az oroszbarát propagandisták a többi között hamis Facebook-profilokon „nyomták” a bojkottkampányt, rájátszva a macedón nemzeti érzelmekre.

An Albanian woman casts her vote at a polling station in the village of Zajas on September 30, 2018, for a referendum to re-name the country.
Macedonians cast ballots on September 30 on whether to re-name their country North Macedonia, a bid to settle a long-running row with Greece and unlock a path to NATO and EU membership. / AFP PHOTO / Armend NIMANI
Szavazók Zajas faluban a népszavazáson
Fotó: Armend Nimani / AFP

A macedón nacionalisták mellett kiálló magyar miniszterelnök, Orbán Viktor a népszavazás előtt az ellenzéket buzdító videóüzenetet küldött egy macedón tüntetésre, amelyet a névváltoztatás ellen szervezett a VMRO-DPMNE tömörülés. Vagyis egy NATO- és EU-párti ország vezetője az európai integrációt kívánó, hivatalban lévő kormány ellen lépett fel.

Orbán macedón szövetségese, a VMRO-DPMNE a népszavazás bojkottálására ugyan nem szólított fel, de törvénytelennek tartja azt. A párt elnöke, Hrisztijan Mickovszki nem szavazott, mert a görögökkel kötött egyezményt „megadásnak” gondolja. Az ellenzéki párt megosztott volt a kampányban, akadt soraiban, aki egyszerűen a nemmel szavazást javasolta. A bojkottra való felszólítást megtette viszont Djordje Ivanov köztársasági elnök, aki a macedón szuverenitás megsértésének ítéli a népszavazást.

Albanians are reflected on a window bearing a Macedonian national flag outside a polling station in the village of Zajas on September 30, 2018, during a referendum to re-name the country.
Macedonians cast ballots on September 30 on whether to re-name their country North Macedonia, a bid to settle a long-running row with Greece and unlock a path to NATO and EU membership. / AFP PHOTO / Armend NIMANI
Fotó: Armend Nimani / AFP

A VMRO-DPMNE az elégtelen eredmény után a Zoran Zaev vezette Európa-párti kormány legitimációjának elvesztéséről beszél. A kormányt zsarolással vádolja és illegálisnak minősítette az eljárásait – miközben a VMRO-DPMNE éppen azért bukott meg korábban, mert törvénytelenül hallgatott le mintegy húszezer embert.

Zaev viszont egy ideje taktikát váltott: korábban abban bízott, hogy érvényes lesz a referendum, és a tömegtámogatással a háta mögött megegyezhet véglegesen a görögökkel és országát bevezetheti a NATO-ba és az EU-ba. Amikor viszont már látszott, hogy nem lesz érvényes a népszavazás, arról beszélt, hogy az nem ügydöntő, hanem véleménynyilvánító voksolás volt, és kormánya folytatja az integrációs politikát.

Zaev szerint a többség támogatta a javasatát a névváltoztatásra. Az ellenzéki pártelnök, Mickovszki szerint viszont: „macedónok vagyunk, a nyelvünk macedón”, s a többség nem támogatja az Észak-Macedónia elnevezést.

A man walks by a sign that reads in French: "I am Macedonian" written by supporters of the "No" in the upcoming referendum on whether to change the country's name to "Republic of Northern Macedonia".
Voters across the Balkan state of Macedonia will decide on September 30, 2018 whether to re-name their country North Macedonia, an emotional vote that could end a bitter row with Greece and unlock a path to NATO and the EU. It is a loaded question for many in the nation of around 2.1 million, which has tussled with Greece for 27 years over its name and history. / AFP PHOTO / Robert ATANASOVSKI
Én vagyok Macediónia – hirdeti egy utcai felirat Szkopjéban a referendum előtt
Fotó: Robert Atanasovski / AFP

Az bizonyosnak látszik, hogy Zaev nem akar lemondani, és megpróbálja a parlamenttel elfogadtatni a névváltoztatásról szóló alkotmánymódosítást. Ehhez kétharmados többség kell, ami igencsak kétséges a mostani helyzetben, hiszen a 120 tagú parlamentben eddig csak 69-en támogatták a szükséges 80 helyett a görögökkel kötött megállapodást.

Albánok, macedónok, szerbek

A macedón történelmet a megosztott elitek történetének is felfoghatjuk. Macedónia területe 1912-ig az oszmán-török birodalomhoz tartozott. Macedónia lakosságának negyede viszont ma már biztosan albán, emellett törökök és bosnyákok is élnek itt, így az iszlámot követő lakosság aránya egyharmadosra tehető.

A szlovén állami tévé egy nemrégiben készített riportja szerint az albánok által lakott és irányított Tetovo polgármesteri hivatalán a három zászlóhely közül csak kettőn lengenek lobogók: macedón nem, de EU-s zászló igen. Az albánok tehát Macedóniában manapság EU-pártiak (ezt a népszavazáskor is igazolták), ami megkönnyíti a macedón nacionalisták dolgát, amikor az EU és a NATO ellen kampányolnak. Albánok és macedónok között ugyanis húsz éve véres összecsapások voltak, és csak nemzetközi erők beavatkozásának köszönhető, hogy nem alakult ki a boszniaihoz és a koszovóihoz hasonló, elhúzódó és súlyos áldozatokkal járó polgárháború itt is. Az albán lázadás központja Tetovo volt akkor.

Az albánok egyébként a szomszédos Koszovóban is EU-pártiak: a napokban, amikor a helyi albánok különleges rendőri egysége provokatív módon és a nemzetközi egyezményeket megsértve, a szerbek által lakott részekre bevonult, az albán helyi vezetők arról beszéltek: a céljuk Koszovó EU- és NATO-tagságának elérése. A Koszovóban történtek miatt harckészültségbe helyezték a szerb hadsereget. A Balkánon tehát forrnak az indulatok, pedig pár hete még egy albán-szerb területcsere lehetőségéről érkeztek hírek – tehát itt sem jártak messze a felek a kompromisszumtól.

Megosztott elitek már száz éve is

„Az entente-csapatok folytatják előnyomulásukat, a szerbek bevonultak Üszkübbe” – írta napra pontosan száz évvel ezelőtt a Világ című magyar lap a pár nappal azelőtti macedóniai eseményekről beszámolva. Az első világháborús macedón frontot ugyanis áttörte a francia Keleti hadsereg fővezére, Franchet d’Esperey. A tábornok ezután megkezdte a Balkánon az előrenyomulást. Franchet d’Esperey is bevonult tehát Üszkübbe – azaz a mai Szkopjéba, a macedón fővárosba –, s nemcsak a szerbek, akik segédcsapatként szerepeltek az előrenyomulásban. Ezzel dőlt el végül az első világháború sorsa: október elsején ugyanis a magyar lapok arról is beszámoltak, hogy a bolgárok fegyverszünetet írtak alá az antanttal. Ezzel a központi hatalmak déli frontja összeomlott, az Osztrák-Magyar Monarchia képtelen volt tartani a vonalakat a Macedóniát megszállva tartó bolgár hadsereg kiesése miatt.

 

A szerbek hat év alatt másodszor tették rá a török tartományi székhelyre a kezüket, mert a Balkán-háborúkban, 1912-13-ban egyszer már elárulták egykori szövetségesüket, a bolgárokat, és a görögökkel és a románokkal összefogva legyőzték őket. Üszküb (Szkopje) szerbesítése kezdődött el így 1913 után 1918-tól megint: előbb törököket, majd bolgárbarátokat űztek el. Az első délszláv egységállamnak, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságnak lett része az első világháború után a mai Macedónia, majd a második világháború után Jugoszláviának. A macedón nyelvet csak 1945 után kezdték fejlesztgetni, a titói Jugoszláviában, Titóék így próbálták meg eltávolítani az itteni hivatalos nyelvet a hozzá rendkívül közel álló bolgártól. Így pedig egy „jugoszlavizált” elit jött létre Macedóniában, amely Bulgáriától próbálta magát megkülönböztetni.

Mi köze mindennek a mostani népszavazáshoz?

Titónak fontos szerepe van a jelenlegi macedón-görög konfliktus kiélezésében is, ez az az akadály ugyanis, ami miatt Macedónia nem csatlakozhat könnyen a NATO-hoz és az Európai Unióhoz. A görög-macedón ellentét a II. világháború utáni gerilla- és polgárháborúból ered, amikor kommunista partizánok harcoltak Észak-Görögországban. Tito egy ideig támogatta a görög partizánokat, s emiatt a görög nacionalisták máig félnek attól, hogy egy „szláv Macedónia” nemcsak a mai állam területét, hanem Görögország északi területeinek egy részét is magában foglalná.

A mai macedón kormányok hiába mondogatják, hogy nem tartanak igényt görög területekre, Athén Jugoszlávia felbomlása óta sikeresen akadályozza Macedónia európai integrációját. A görögök azóta követelik, hogy Macedónia ne Macedóniának hívja magát, hanem tegyen legalább valami megkülönböztető jelzőt a nevébe (és ez még általában csak a kompromisszumos görög javaslat, a nacionalistább megközelítések törölnék a macedón-makedón utalásokat északi szomszédjuk nevéből).

Az évtizedes vitákat az utóbbi egy évben tehát a kompromisszumos javaslatok váltották fel, ami viszont nem érdeke Oroszországnak – és úgy tűnik – a NATO- és EU-tag Magyarországnak sem.

Ráadásul még ha Macedóniában sikerülne is a Zaev-kormánynak a parlamenttel elfogadtatni a névváltoztatást, Görögországban sem lesz egyszerű ennek szentesítése. Számos tüntetést rendeztek, különösen Szalonikben a görög nacionalisták, akiknek még az Észak-Macedónia név sem elfogadható az északi szomszéd esetében. A görög miniszterelnök, Alexisz Ciprasz tehát egyelőre hiába dicséri a referendum után Zaev bátorságát és határozottságát, valószínűleg a bolgár külügyminisztériumnak van igaza, amely sajnálkozik azon, hogy tovább húzódik majd Macedónia európai integrációja.

Kiemelt kép: Az ország névváltoztatásáról szóló népszavazáson való alacsony részvételt ünneplik a referendum ellenzői a parlament épülete előtt Szkopjéban. Fotó: Valdrin Xhemaj / EPA / MTI

fecsego.eu/hír24

Leave a Reply 99 megnézve, 1 alkalommal mai nap |