Ötvenszeresére nőtt Budapest patkányfertőzöttsége
Ötvenszeresére nőtt Budapest patkányfertőzöttsége
A budai várban 1713. június 11-én avatták fel a Szentháromság-szobrot, hogy Isten oltalmát kérjék a patkányokkal és a pestissel szemben. Bár annak felállításával egy időben valóban eltűntek a rágcsálók és velük együtt a járvány is a feljegyzések szerint, valószínűbb, hogy ez inkább a bevezetett közegészégügyi intézkedéseknek volt köszönhető: a magisztrátus megtiltotta, hogy a szemetet és a szennyvizet az utcára öntsék, a kutakat pedig a kor színvonalán tisztítani is kezdték.
Elszaporodtak Budapesten a patkányok
Viszont 305 évvel később a városban újra elszaporodtak a patkányok, igaz, ezúttal járvány nem kíséri a feltűnésüket. Azonban a Napi.hu egyre több olvasója jelezte, hogy a külső VII. kerület környéken már fényes nappal is rendre szembe jönnek a rágcsálók, ki az utcán, ki az udvarán találkozik velük. Annak, hogy a Duna mentén és Pest belső kerületeiben feltűntek az állatok összetett okai vannak.
“Az egyik éjjel láttam átmászni az erkélyemen”
Ha szobrot nem is állítottak, de idén március-április óta a Rottenbiller utcában, az egykori Garay Piac mellett álló 60. szám alatti társasházban különböző módszerekkel próbálják kiirtani a rágcsálókat, ezidáig sikertelenül. Bár, amikor a ház ügyeiben eljáró Tamással megbeszéltük a találkozót fogadkozott, nem biztos, hogy tud nekem “egy patkányt prezentálni”, ahogy megmutatta a most éppen építési hulladékhalomként szolgáló piac telkét, ottlétem második percében megláttam az első rágcsálót.
A Garay Piacnak egykor helyet adó romhalom.
Napi.hu, Szabó Dániel
A piac 2004-ben költözött ide, amikor az eredeti épülete egy kerületi panamázási ügyben átalakult, egészen 2008-ig maradt is a Rottenbiller három telkén (56., 58., 60. számok alatt), hogy aztán itt is egy trükközés induljon el offshore-cégekkel, nagy tervekkel, társasházi beruházásokkal. Viszont az egészből nem lett semmi, új lakók mégis jöttek a telekre: pár éve hajléktalanok szöktek be, akiket azóta kilakoltattak egy kisebb tűz után.
Az általam látott állat valószínűleg nem rendelésre érkezett: ahogy beértünk a társasházba, két fiú az iskolából hazaérve egyből letámadta Tamást: “a patkányokkal nem lehet semmit kezdeni?” – kérdezték tőle. Nem sokkal később pedig már a telefonjukon mutatták a videót, ahogy egy népes rágcsálócsapat a belsőudvar vízelvezetőjén grasszált.
Napi.hu, Szabó Dániel
“A csatornát nem rég fel kellett bontani, mert eldugult. A csőben pedig több patkánytetemet is találtak” – magyarázta a feltört betonra mutatva a férfi. A szavaiból kiderült, nem lepődtek meg. Nem messze a csövektől van is egy méreggel feltöltött csapda, amit már a szakemberek helyeztek ki, miután jelentették az állapotokat.
A házban több lakóval is tudtunk beszélni, köztük volt Anikó is, aki a környéken él több mint 40 éve, sőt, a kerületet járja, mert betegápoló. “A piac kerítésénél fel tudnak mászni, aztán az utca felé néző erkélyeken végigszaladnak. Az egyik éjjel láttam is átmászni egyet” – meséli az élményét a patkányokkal. Ő többekkel beszélt a környéken, innen tudja, hogy nem sajátjuk a probléma. “A Rottenbiller 62-ben azt is hallják, ahogy rágnak és visítoznak a falban” – tudta meg Anikó a szomszéd telekről.
Anikó – ismerve a kerület történetét – arra gondol, hogy a környékén zajló sok mélyépítéssel járó munkálat miatt jöttek felszínre az állatok. “Megbolygathatták a fészküket” – vélekedett lapunknak. De a Garay piacnak egykor otthont adó telek okozhatja az ő problémájukat szerinte. “Sokáig szeméthalom volt, nem is volt klórmeszezés, amikor elhagyták a telket. Most pedig a sitthalmok között biztonságban” – mondta el Anikó.
A telek hányatott sorsú: a jelenlegi tulajdonos cég egy székhelyszolgáltatóhoz van bejelentve, az egész pedig egy Angliában bejelentett társaság érdekeltsége, ami elérhetetlen. Az önkormányzat ugyan néha próbálja érvényesíteni a megállapodást a bontásról, de a munkát időnként elkezdik, aztán abbamarad. Így itt még ellehetnek a patkányok.
A kerület más részein is tapasztalják a lakók, hogy megszaporodtak a patkányok: legalábbis erről mesélt lapunknak egy ingatlan tulajdonos, akinek a Lövölde tértől a Keleti Pályaudvarig több társasházban is van érdekeltsége. Ő azt mesélte, hogy bár régen is találkoztak egy-két patkánnyal, de most érezhetően több jelent meg a kerületnek ezen a részén.
Általános probléma lehet
Mivel mindenhonnan azt hallottuk, hogy a közös képviselők jelentették a patkányok felbukkanását, először a kerületi önkormányzathoz fordultunk, ahonnan arról tájékoztattak, hogy “a nyári időszakban valóban megnőtt a patkányészlelésekkel kapcsolatos bejelentések száma”. Azt is közölték, hogy minden esetben a megbízott irtócégekhez fordultak. Budapesten ezt idén júliusig a Bábolnabió Kft. látta el 47 éven át. Azóta viszont az RNBH konzorciumhoz tartózó vállalkozásokhoz került a feladat 2022-ig, a közbeszerzés szerint 1,025 milliárd forintért végzik a mentesítést. Utóbbihoz irányított a fővárosi kormányhivatal is a populáció méreteivel kapcsolatos kérdéseinkkel.
“A patkányirtásra vonatkozó szerződésünk 2 hónappal ezelőtti aláírásakor, valamint az elmúlt időszakban valóban a VI. és VII. kerületben tapasztalható a legnagyobb patkányfertőzöttség az objektumok számához viszonyítva” – közölte lapunkkal Reisinger Mátyás, konzorciumvezető.
Hogy miért most nőtt meg a fertőzöttség, azt a tájékoztatást adta, hogy az elmúlt időszakban, mielőtt ők átvették az irtást elmaradhattak a preventív kezelések, vagy legalábbis nem voltak elég intenzívek. Ennek oka, hogy a Bábolnabió szerződésének lejárta és az ő új megbízásuk megkötése között lényegében nem irtotta senki a patkányokat.
“Elsősorban a csatornahálózatban nagy számban alakultak ki gócok” – magyarázta a Napi.hu-nak Reisinger, aki megerősítette a lakók sejtését, hogy az építkezések is felszínre hajthatták a patkányokat: szerinte ezek kiváló búvóhelyet jelentenek a rágcsálóknak. Azt is hozzátette, hogy a lakossági jelzéseket fokozza, hogy a mérget fogyasztott patkányok gyakran jönnek a felszínre az elhullás előtt, azaz a felszámolás időszakában nagyobb a látható egyedek száma.
Napi.hu, Szabó Dániel
Márpedig az irtást megkezdték: “az elmúlt hetekben Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Főosztályának szakmai útmutatása mellett kezdtük meg a populáció visszaszorítását, melynek részeként a csatornakezelési technológiát a korábbiaktól eltérő módon végezzük. Az eredményes munkához biztosan több hónap szükséges” – válaszolta kérdésünkre az RNBH vezetője.
A populáció méretét nehéz megbecsülni, de a szakértő elmondta, hogy ezért célravezetőbb a fertőzött objektumok számának nyilvántartása. Ez az arány jelenleg – a lakossági bejelentések alapján – a legfertőzöttebb belvárosi területeken is 1 százalék körüli, de a cél az, hogy ezt ennek az ötvenedrészére, 2 ezrelékre szorítsák vissza. De az 1 százalék körüli fertőzöttség is azt jelenti, hogy havonta csak Budapestről ezernél jóval több értesítést kapnak. Ekkor kezdődik csak a többhetes irtási folyamat, amelyre 24-48 órán belül kell reagálni a mentesítőknek.
Szerencsére a patkányok is haladnak a korral: míg a középkorban szerepük volt a pestis gyors elterjedésében, addigra a mostani állomány már nem terjeszti a halálos kórt. Az ÁNTSZ törvényben előírt feladata, hogy vizsgálja az állatok ilyetén betegségeit, de a hatóság nem adott ki riasztást fertőzött patkányok miatt.
A lakóhelyeken pár intézkedést maguk a lakók is megtehetnek, hogy ne szaporodjanak tovább a patkányok, vagy ne is jelenjenek meg egyáltalán: nagyon fontos, hogy élelmiszer-maradékot ne öntsenek a csatornába vagy tegyenek a szabadba, mert ez elsődleges tápláléka a patkányoknak. Ráadásul ahol bőséges az élelemforrás, ott az irtószeres csalétek sem biztos hogy segít, hiszen a házikoszt sok esetben csábítóbb a patkányok számára. Ezen kívül az elhanyagolt területek, szeméthalmok ideális élőhelyet és táplálékforrást biztosítanak a rágcsálóknak, azaz a rendezett környezet hozzájárul a patkánymentes állapot eléréséhez.
A fotó forrása: Shashank Kumawat/Pexels.
fecsego.eu/napi gazdaság