Szabó Bálint: a Szeviép-vezéreket védi a bíróság – jövő hónapban lehet ítélet az ügyben
Szabó Bálint: a Szeviép-vezéreket védi a bíróság – jövő hónapban lehet ítélet az ügyben
Az ügyben az állam eddig több mint 2 milliárd 300 millió forintot fizetett ki a károsultaknak, de volt olyan cég, amelyik nem került be a kártalanítási programba, illetve olyan is, amelyik nem a teljes bennragadt összeget kapta meg. A harmadrendű vádlott védője azt mondta, hogy jogos a kárrendezés, amivel az állam a maga okozta helyzetet javítja. Hiszen előbb a Gyurcsány-, majd a Bajnai kormány nem fizette ki az M43-as autópálya építésekor elvégzett munkákat, a Szeviép szerinte így ellehetetlenült.
A bíró kizárását kérte Szabó Bálint, aki hivatali visszaélés miatt feljelentést is tett az ügyészségen. Ezt a károsultak egy részét képviselő jogász jelentette be a tárgyalás előtt a bíróság épületénél. Szabó Bálint szerint az eljárásban több jogsértés is történt. Elmondta, hogy például a Szegedi Rendőrkapitányság három éven át „parkoltatta” az aktákat, mire végre a NAV kinyomozta a bűncselekmény részleteit.
– Most pedig a Szegedi Járásbíróság húzza az ügyet. Azt látom, hogy a bíró mindenképp, de megkockáztatom, hogy a komplett Szegedi Járásbíróság ebben az ügyben a bűnelkövetők oldalára állt, a vádlottakat mentegeti
– tette hozzá a jogász.
Szabó Bálint szerint az is aggályos, hogy a járásbíróság azt a könyvvizsgálót jelölte ki szakértőnek, aki az elsőrendű vádlott cégének volt a könyvvizsgálója.
A Szeviép Zrt. három korábbi vezetőjét különösen jelentős mértékű tényleges vagyoncsökkenést eredményező csődbűntettel vádolják. A Szeviép 2009. április 18-án fizetésképtelenné vált, júniusban csődeljárás indult ellene. A hitelezők között nem jött létre csődegyezség, ezért a bíróság 2010 augusztusában elrendelte a cég felszámolását. A cég vesztesége a fizetésképtelenség bejelentése után is tovább nőtt, 2010. augusztus 13-ára elérte a kétmilliárd forintot. A vádirat szerint a jelentős vagyonvesztést az okozta, hogy a vádlottak igazgatósági tagként egyhangú döntéseikkel 2007-től rendszeresen és nagy összegben nyújtottak kölcsönöket az észszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon a teljes egészben vagy részben a zrt. tulajdonában álló gazdasági társaságoknak, illetve magánszemélyeknek. A társaságok többször annak ellenére kaptak hitelt, hogy már a kölcsönadáskor jelentős összegű tartozásuk volt a Szeviéppel szemben, így a visszafizetésre nem volt reális esélyük. A kölcsönök egy részét a fizetésképtelenné válás után adták, folyamatosan csökkentve a társaság vagyonát, összességében mintegy másfél milliárd forinttal. A vagyonveszteségből a felszámoláskor 430 millió forint térült meg, és 6,5 milliárd forint hitelezői igényt vettek nyilvántartásba.
(leadképünk egy korábbi demonstráción készült – a szerk.)