< Böngészés > Főoldal / EU Sajtószoba, Fecsegő hírek / Blog article: Bartus László: Orbán háborúra készül

| Mobile | RSS

Bartus László: Orbán háborúra készül

 

Nem sokban szeretnék utalni a Kelethez csatlakozott, Putyin pincsikutyájaként jól teljesítő Orbán október 23-i beszédére, ami ’56 megcsúfolása, és az unalomig ismert hazugságok, s közhelyek szajkózása. Általánosabb üzenetét és szándékait elemezném, és felhívnám a T. magyar honfitársak figyelmét arra, hogy készüljenek a háborúra.

Orbán ezúttal is a globális Európa kontra nemzetállamok ellentétének hazudta demokrácia és önkényuralom ellentétét, amely Nyugat-Európa liberális demokratái és a szélsőjobboldal között feszül. Nem az európai birodalom fenyegeti Magyarországot, ha ez a birodalom nem fasiszta, náci és diktatórikus elvekre épül, hanem a bezárkózó militáns nacionalizmus.

Orbán nem a globalizmussal áll harcban, hanem a demokráciával. A magánrepülőgépével ő a globalizmus egyik legnagyobb élvezője. Nem a globalizmus zavarja őt, hanem a globális demokrácia. Ezzel szemben ő korlát nélküli hatalmat akar, amit soha nem veszíthet el, és globális zsarnokságot szeretne. A demokrácia és jogállam az ő ellenfele, ez ellen harcol ő.

Ehhez eszköz a nacionalista ideológia és retorika, azonban nem veszélytelen eszköz. Orbán bedől saját propagandájának, elhiszi saját hazugságait, a szerepével tökéletesen azonosult. Amíg megvan a demokratikus Európa (annak minden előnyével), s az uniós polgárok pénze is ömlik az országba, addig a magyarokat nem zavarja a leplezetlen diktatúra, a jogállamot felváltó önkény.

Egy dolgot nem vesznek figyelembe a magyarok. A nacionalizmus nem pacifista ideológia, hanem háborús eszme. A szélsőjobboldal ideológiája, amely mindig valakik ellen harcol. A bűnbakok változhatnak, de mindig szükség van rájuk. Nacionalista nemzeti identitást csak másokkal szemben lehet definiálni és megvédeni. Az csak látszat, hogy Orbán nacionalista retorikája egyedül Brüsszel, az unió és a bevándorlás ellen irányul.

Ez a hazug megfélemlítés a belső hatalom megszilárdítását szolgálja, de a hatalmat nem a fatolvaj Tiborcz-Orbán leszármazottak feltőkítésére kívánja csupán használni. A keresztény-nemzeti retorika részben az antiszemita érzelmeket hívja elő, részben pedig a horthyzmus feltámasztását szolgálja. Ez pedig az irredentizmusra és a területi revízióra épült. A “nem, nem soha”, a nagy Magyarország víziója lefojtva ott él a keresztény-nemzeti identitásban.

Már írtunk arról, hogy a magyar-ukrán konfliktus több annál, mint aminek látszik. Orbán és hű csatlósa, a kézzel vezérelt Szijjártó szándékosan élezi a konfliktust, eközben gondja van arra, hogy Ukrajnát megpróbálja Amerikában, az EU-ban s nemzetközi fórumokon lejáratni. Úgy bemutatni, mint amely oka, forrása a konfliktusnak a magyar kisebbséggel szemben.

Orbán előre gyártja a magyarázatot és az indokot egy Ukrajnával szembeni konfliktushoz, amely háborús konfliktus lehet Ukrajnával szemben, orosz segítséggel Kárpátaljáért. Nincs más magyarázat az igazságtalan, agresszív támadásra, ahogy Orbán kormánya viselkedik Ukrajnával szemben. Ez provokáció. Minden jel arra utal, hogy Putyin Orbánnak odaígérte Kárpátalját, miközben ő megszerzi Ukrajnát.

Putyin Kelet-Európa destabizálására és a volt kommunista országok újabb gyarmatosítására készül. Ehhez ügyesen felhasználhatja a “magyar kártyát” a szomszéd országok ellen (hol szabadjára engedve, hol visszatartva Orbán irredenta politikáját és revíziós követeléseit). Orbán is gerjeszthet háborús konfliktusokat a térségben, remélve, hogy mindezt páholyból nézheti és az oroszok segítségével visszaszerezheti a volt magyar területeket. Egyesítheti Nagy-Magyarországot és bevonulhat a történelembe.

Ez utóbbira van esélye, mint Közép-Európa Hitlere, de az újabb nacionalista és irrendenta kaland Magyarország újabb vereségét, történelmi méretű veszteségét jelenti. A magyarok többségét az érzelmei és indulatai vezetik, nem az esze, mert ez utóbbiból kevesebb van. Ezért, ha megtudja, mi Orbán terve, felcsillan a szeme: nemcsak a bevándorló “millióktól” védi meg a bölcs vezér Szent István országát, hanem visszaszerzi a területeit is.

Csupán emlékeztetni szeretnénk, hogy a legutóbbi hasonló próbálkozás egymillió magyar halálát jelentette, részben a fronton, részben a gázkamrákban, részben a felszabadításkor. Ne képzelje senki, hogy ezt vér és veszteség, hullahegyek nélkül meg lehet oldani, és egy nacionalista magyar kormány elveheti ezeket a területeket a szomszédoktól. Emlékeztetni szeretnénk a kedves magyar embereket, hogy a délvidéki háború is népirtással végződött.

Orbán háború(k) nélkül is katasztrófába viszi Magyarországot. A hamarosan bekövetkező háborúval pedig végképp eltörölheti a föld színéről. Márpedig, ha Orbán zavartalanul lehet Magyarország nacionalista diktátora, a háború elkerülhetetlen. A háború nem választható opció egy nacionalista állam esetében, hanem a “csomag” elkerülhetetlen, szerves része.

Amikor a magyar nép igent mond, és eltűri egy fasiszta rendszer létezését, jogfosztásait, a nacionalista ideológiát és retorikát, akkor igent mond a háborúra is. Mert a háború ennek a választásnak kihagyhatatlan immanens része. Önmagából következik. Nem véletlen már az se, hogy Orbán fejleszti a hadsereget, terepszínűre festett katonai magángépekkel repked, mint egy katonai junta tábornoka. Már amikor nem éppen a Garancsi nevén futtatott saját magángépén pöffeszkedik.

Ennek az embernek az a szerencséje, hogy egy jelentéktelenül kis ország teljhatalmú ura, nem pedig egy nagyhatalomé, különben képes lenne felgyújtani a világot. Ezért kell nagy Magyarország, mert a felcsúti pöcsnek szüksége van rá a világpolitikai nagysághoz. Ezért kell a magyar gyerekeknek tornaórán gyakorlatozni, ezért újítják fel a lőtereket, ezért van a katonai kiképzés, és lassan bevezethetik a sorkatonai szolgálatot is. Golyófogónak kell a leszegényített és jobbágysorsba került magyar ember, mint régen.

Orbán a saját haderő fejlesztése mellett számol az orosz hadsereggel, amely először csak Ukrajnát foglalhatja el (a magasba emelve a mi fényességes csillagunkat Kárpátaljával, a kárpátaljai területek visszacsatolásával). Nem véletlen az se, hogy az október 23-i központi ünnepségnek egyetlen határon túli felszólalója volt, és az egy kárpátaljai magyar volt. Azt világosan lehet látni, hogy a magyar agresszivitás és provokáció azt jelzi, elindult a Putyin által irányított hadművelet. Putyin még a magyar kisebbség megsegítésére is siethet, ezzel foglalhatja el Ukrajnát.

Orbán már most is korlátozza a szomszédos országok függetlenségét és szuverenitását. A románok is túl sokat megengednek neki, a horvátok elestek. Orbán irányítja és manipulálja a horvát belpolitikát. A szlovákok gyengék lesznek az oroszokkal szemben. Kárpátalja pedig hamarosan a mienk lesz, lehet örülni. Aztán majd számolni a halottakat és pincékbe bújni, rettegni, és nézni, ahogy a földdel teszik egyenlővé Magyarországot.

Az ukránoknak igazuk van, hogy nem engednek kettős állampolgárságot, mert az oroszok azonnal orosz állampolgárok lennének, és behívnák Oroszországot. Orbán nyilvánvalóan az oroszok biztatására élezi a helyzetet a nyelvtörvény és az állampolgárság ügyében. Putyin közelebb akar kerülni Európához és vissza akarja szerezni Közép-Kelet Európát is. Nemzeti és nemzetiségi konfliktusok sorozatával a világ újrafelosztására törekszik. Ehhez kell az EU elfoglalása: egy májusi szélsőjobboldali, fasiszta fordulat Európában. Orbán ezt szervezi.

Mindez világháborúval (is) fenyeget. Orbán nemcsak az európai demokráciát veszélyezteti, hanem a világbékét is, mert nélküle Putyin nem tudná így megosztani az Európai Uniót. Az pedig, hogy a magyarok ezt elnézik és eltűrik, működőképes modell ígéretét jelenti Európa szélsőjobboldali fasisztái számára. Ha Amerika nem tudja megállítani a fasizálódást otthon és nem képes alkotmányosan útját állni a Trump-klánnak, Amerikára számítani nem lehet.

Akik bosszankodnak azon, hogy magyar honfitársaik butasága milyen rettenetet okoz, azok ne aggódjanak: vigasztalja őket az, ha az vígasz, hogy a magyarok szenvedése, büntetése lesz a legnagyobb. Akik “nagy pofával” hirdették, hogy ez nem diktatúra, reszketni fognak, mint a nyárfalevél, s sírni, ahol senki nem látja őket. Mindenüket elveszítik azokkal együtt, akik kiszolgálták ezt a szörnyeteget.

Akinek esze van, az tervezi a menekülést a nyílt diktatúra és a háború elől. Azok járnak jól, akik időben elhagyják az országot. Akik ezt nem tehetik meg, azok tetszettek volna porig égetni a felcsúti stadiont, lerombolni a Szabadság-téri náci emlékművet, kikergetni Orbán kollaboráns ellenzékét a parlamentből. Tetszettek volna pénzt áldozni igazi szabad sajtóra (nem az Indexre, mert az még mindig egy kamu a helyzethez képest), világosították volna fel a népet, hogy államcsíny történt és nincs törvényes hatalom Magyarországon. Esetleg a rendszer és a választások bojkottjával tetszettek volna nem legitimitást adni Orbánnak.

A nacionalista retorika mellett figyeljük a terjeszkedő magyar kisebbségpolitikát, Orbánnak az olyan kijelentéseit, hogy a kisebbségi jogokat jelentő autonómia neki csak “jobb híján” elfogadható. Nem a kisebbségi jogok érdeklik, hanem a területek visszaszerzése. Mészáros  stróman magyar tengerparton szeretne beszállni Orbán yachtjába. Figyeljük a honvédelem fontosságát a tudományokkal és a humán műveltséggel szemben. És meneküljön mindenki, amerre tud. Mert a Horvátországban épülő stadionokat ezek magyar stadionoknak szánják.

forrás

Leave a Reply 67 megnézve, 1 alkalommal mai nap |