< Böngészés > Főoldal / Kultúra, Szerelem, Tudomány/gazdaság / Blog article: EGY KUTATÓCSOPORT ÉVTIZEDES MUNKÁJÁVAL MÉRHETŐ ÖSSZE, AMIT KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR ALKOTOTT (AUDIÓ)

| Mobile | RSS

EGY KUTATÓCSOPORT ÉVTIZEDES MUNKÁJÁVAL MÉRHETŐ ÖSSZE, AMIT KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR ALKOTOTT (AUDIÓ)

Kőrösi Csoma Sándor nyelvtudós. Boldogfai Farkas Imre rajza (Fotó: MTI/Reprodukció/Schichmann Béla)

Kőrösi Csoma Sándor utazó, kutató, tudós 1819-ben indult el Erdélyből, hogy megkeresse a magyarok őshazáját. Több mint 12 ezer kilométert tett meg tengereken, sivatagokon és több ezer méter magas hágókon keresztül gyalog, jakháton és hajón. Embertelen körülményeket legyőző makacs elszántság, az eredmény pedig a tibeti–angol szótár.

A magyarság őshazájának megtalálásáért indul viszontagságos útja Indiáig vezette Kőrösi Csoma Sándort, aki itt alkotta meg azt a tibeti–angol szótárt is, amely ma is alapműnek számít. „Ma egy kutatócsoport évtizedes munkájával mérhető össze az, amit ő egymagában végzett számítógép nélkül, írógép nélkül” – mondta róla dr. Kubassek János, az érdi Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója, Kőrösi Csoma Sándor monográfiájának írója.

A mintegy 4000 méter magas, kopár hegyek között megbúvó Zanglában egykori szobája, ahol a szótár egy jelentős része készült, ma már emlékszoba – hangzott el a Kossuth Rádió Regényes történelem című műsorában.

A nagyenyedi kollégium szellemisége hatott rá

Kőrösi Csoma Sándor 1784-ben született az erdélyi Csomakőrösön, székely kisnemesi családban. Kubassek János szerint Kőrösi Csoma Sándor első nagy találkozása a tudománnyal a nagyenyedi Bethlen Kollégiumban történt, ahová édesapja kísérte el őt.

A kollégium szellemisége és annak tanárai tették rá a legerősebb hatást, ahol egyébként felébredt benne a vágy, hogy szeretné felkutatni a magyarok őshazáját – tette hozzá Kubassek.

Kutatásai a göttingeni egyetemen folytatódtak, ahol három évet töltött, a kor tudományának legkiválóbb személyiségeitől tanult – fejtette ki az igazgató, majd hozzátette, itt gyulladt meg a fáklya lángja, amelynek fénye bevilágította az Ázsia felé vezető utat.

Számos akadályba ütközött utazása során

1819-ben indult el Erdélyből Kőrösi – jelentette ki Kubassek. A Balkánon át jutott el Konstantinápolyig, de a várost egy járvány miatt nem tudta megközelíteni, ezért hajón Alexandriába utazott tovább. Itt is pestisjárványba ütközött, s kényszerűségből Szíriába, onnan arab viseletben, egy karavánhoz csatlakozva Moszulba, a Tigris folyón csónakkal Bagdadba, majd innen 1820 októberében Teheránba ment.

Az ottani angol nagykövet támogatását élvezve tökéletesítette angol és perzsa tudását, és a további út veszélyeit felmérve pártfogóinál hagyta iratait és végrendeletét.

1821 márciusában, immár Szkander bég néven, perzsa ruhában utazott tovább a háborúk dúlta Belső-Ázsia felé. Hosszú és kalandos útján a Hindukus hegyláncon átkelve 1822-ben érkezett Kabulba, majd Kasmír felől eljutott a nyugat-tibeti Ladakh királyság székhelyére, Leh városába. Innen már nem engedték tovább, kémnek vélték, elfogták – de szerencsére meggyőződtek ártatlanságáról.

Lehben találkozott az angol William Moorcrofttal, tőle kapta első Tibettel foglalkozó könyvét, és a zanglai kolostor tudós lámájához is ő szerzett neki ajánlólevelet. Tibet akkor még a külvilág számára ismeretlen területnek számított, szinte semmit nem tudtak róla.

Kubassek János elmondta, az út javát gyalogosan tette meg Kőrösi, alkalmazkodva a különböző vidékek és éghajlatok körülményeihez.

Elképzelhetetlen körülmények között élt

A következő éveket Csoma Zanglában, a phuktali kolostorban és Kanamban töltötte. Ez idő alatt – szinte elképzelhetetlenül sanyarú körülmények között – teljesen elsajátította a tibeti nyelvet. Végigolvasta, kivonatolta és a nyugati világ számára magyarázatokkal látta el a tibeti nyelvű buddhista kánon 325 kötetének 105 ezer lapját, összeállította mintegy 40 ezer szócikkből álló tibeti-angol szótárát, a tibeti nyelvtanról szóló művét.

Erdély.ma

Leave a Reply 128 megnézve, 1 alkalommal mai nap |