< Böngészés > Főoldal / Magyar Helsinki Bizottság / Blog article: Baks Községi Önkormányzat+Képviselő-testület részére/ Magyar Államkincstár Államháztartási Összefoglaló és Adatszolgáltatási Főosztály Közgazdasági és Fejlesztési Osztály figyelem

| Mobile | RSS

Baks Községi Önkormányzat+Képviselő-testület részére/ Magyar Államkincstár Államháztartási Összefoglaló és Adatszolgáltatási Főosztály Közgazdasági és Fejlesztési Osztály figyelem

Baks Községi Önkormányzat

Képviselő-testület részére.

Tisztelt Képviselő Testület!

Kovács Gábor Baksi blogger (6768, Baks, Szegfű utca 7.) szám alatti lakos az alábbi

                                                                 k é r e l e m m e l

Fordulok Önökhöz:

Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy kezdeményezzen a 2012. évi I. törvény a Munkatörvénykönyvről szóló 179. § (1) bekezdése valamint a 2013.évi V. törvény a Polgári törvénykönyvről szóló 6:518–534. szabályai figyelembe véve a  polgármesternél munkavállalói munkaviszonyból származó kötelezettség megszegésével okozott kár megtérítésére 5.950.000.-Ft. azaz Ötmillió-kilencszázötvenezer forint erejéig.

                                                                            I n d o k o l á s

2017. évi október hó 24. napján közérdekű adatigényléssel fordultam a Magyar Államkincstár Államháztartási Összefoglaló és Adatszolgáltatási Főosztály Közgazdasági és Fejlesztési Osztály (1054 Budapest, Hold utca 4) felé melyben kértem, hogy tájékoztatni szíveskedjenek, hogy a Baks Községi Önkormányzattal (6768, Baks Fő utca 92.) szemben éltek e bármiféle szankcióval 2016 és 2017 év tekintetébe.

A Magyar Államkincstár Baks Községi Önkormányzat terhére az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 108.§ alapján az adatszolgáltatások késedelmes, illetve hibás teljesítése miatt szabót, ki bírságot. A bírságok mértékét és okát a csatolt táblázat tartalmazza.  

A kiszabott bírságok az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Kormányrendelet 140.§ (2) bekezdésének c) pontja és az Áht.83.§ (1) bekezdése alapján a nettó finanszírozás keretében levonandó egyéb kötelezettségnek minősül, azaz a kiszabott bírságok összege nettó finanszírozás során az önkormányzatot megillető támogatásból kerül rendezésre.

A bírságolás tényét Dr. Veres Péter Baks Község jegyzője 2017. évi december hó 21. napján kelt elektronikus levélbe is megerősített.

Ugyancsak csatolom az Egyenlő Bánásmódú Hatóság 2017 évi szeptember hó 11. napján az EBH/448/5/2017 ügyiratszámú végzését mely alapján 50.000.-Ft, azaz Ötvenezer forint eljárási bírsággal sújtotta a Baks Községi Önkormányzatot adatszolgáltatási kötelezettségének megszegése végett mely végzés jogerős.

Összesen 5.950.000.-Ft, azaz Ötmillió-kilencszázötvenezer forint bírságot kellet 2017. évre az Önkormányzatnak ki fizetni közpénzből mely a költségvetésbe előre nem lett betervezve, mert valaki, vagy valakik a hivatali kötelezettségüknek részben tett vagy tettek eleget és a jogszabályt felülírva a sorozatos bírságok kiszabása után tett vagy tettek eleget az adatszolgáltatásuk helyes vagy határidős megküldésnek.

                                                                                -2-

Meg szeretném jegyezni, hogy a bírságok közpénzből lettek kifizetve melyet hasznosabb dolgokra is ellehetett volna költeni a falu érdekébe.

Baks Községi Önkormányzat képviselő testülete a 4/2017. (III.16.) önkormányzati rendeletet alkotott a 2017. évi költségvetéséről. A rendeletet 2017. évi március hó 10. napjával fogadta el a képviselő testület melyben nem szerepel a kiadási oldalon elő tervezetként bírságok címén kiadás.

 A költségvetés elfogadása előtt már tudomással bírtak mind a volt és a jelenlegi jegyző mind a polgármester úr, hogy az Önkormányzatnak a Magyar Államkincstár több ízben is bírságot szabót ki, (2017. január 09. két alkalommal február 07. két alkalommal március 08 egy alkalommal) még is hagyták, hogy a költségvetés az általuk elkészített tervezet alapján legyen elfogadva. Ezzel vállalva az Önkormányzat kötelezőfeladatának ellátásának folyamatos működésének fenntartásának veszélyét.

Meg szeretném jegyezni, hogy egy ismételt vizsgálat tárgyát képezné, hogy a képviselő testületnek volt e róla tudomása, és ha igen akkor miért fogadták el így a költségvetést, de ebbe jelenleg nem kívánok bele menni.

Kérem a Tisztelt polgármester urat, hogy a képviselő-testülettel a kérelmemet névszerinti szavazással megszavaztatni szíveskedjen, továbbá, hogy ez ügyben minden további intézkedésük megtételéről, mind a határozatuk meghozataláról elektronikus úton, a kovacsgabor3366@gmail.com címen értesíteni szíveskedjen a további intézkedések megtétele véget.

Tájékoztatom a Tisztelt képviselő testületet, hogy a kérelmem egy példányát megküldöm a Csongrád Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztálya Törvényességi Felügyeleti Osztályához.

Baks,2018. január 02.

                                                                                                                     Köszönettel:

                                                                                                                  Kovács Gábor s.k.

Csatolva:

1 db. Táblázat 2017. évben kiszabott bírságok Baks Község Önkormányzatára vonatkozóan.

1 db. Egyenlő Bánásmód Hatóság EBH/448/5/2017 ügyiratszámú 2017. évi szeptember hó 11. napján kelt Határozata.

1 db. Baks Községi Önkormányzat képviselő testülete a 4/2017. (III.16.) önkormányzati rendeletet az Önkormányzat 2017. évi költségvetéséről.

Kérelmem az alábbi törvényeken alapszik:

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvről szóló 179. § (1) a munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállását, a kárt, valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania.

                                                                  -3-

(3) A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét. Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt kell megtéríteni.

(4) Nem kell megtéríteni azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előrelátható, vagy amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.

(5) A kár megtérítésére a 177. §- ban foglalt rendelkezést kell alkalmazni

2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

XXXVI. CÍM

A KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG ÁLTALÁNOS SZABÁLYA és KÖZÖS SZABÁLYAI

6:518. § [A károkozás általános tilalma]

A törvény tiltja a jogellenes károkozást.

6:519. § [A felelősség általános szabálya]

Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható.

6:520. § [Jogellenesség]

Minden károkozás jogellenes, kivéve, ha a károkozó a kárt

a) a károsult beleegyezésével okozta;

b) a jogtalan támadás vagy a jogtalan és közvetlen támadásra utaló fenyegetés elhárítása érdekében a támadónak okozta, ha az elhárítással a szükséges mértéket nem lépte túl;

c) szükséghelyzetben okozta, azzal arányos mértékben; vagy

d) jogszabály által megengedett magatartással okozta, és a magatartás más személy jogilag védett érdekét nem sérti, vagy a jogszabály a károkozót kártalanításra kötelezi.

6:521. § [Előreláthatóság]

Nem állapítható meg az okozati összefüggés azzal a kárral kapcsolatban, amelyet a károkozó nem látott előre és nem is kellett előre látnia.

6:522. § [A kártérítési kötelezettség terjedelme]

(1) A károkozó a károsult teljes kárát köteles megtéríteni.

(2) A teljes kártérítés körében a károkozó köteles megtéríteni

a) a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést;

b) az elmaradt vagyoni előnyt; és

                                                            -4-

c) a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket.

(3) A kártérítést csökkenteni kell a károsultnak a károkozásból származó vagyoni előnyével, kivéve, ha ez az eset körülményeire tekintettel nem indokolt.

(4) A bíróság különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén a kártérítés mértékét a teljes kárnál alacsonyabb összegben is meghatározhatja.

6:523. § [A károsodás veszélye]

Károsodás veszélye esetén a veszélyeztetett kérheti a bíróságtól, hogy azt, aki a veszélyt előidézte, az eset körülményeihez képest

a) tiltsa el a veszélyeztető magatartástól;

b) kötelezze a kár megelőzéséhez szükséges intézkedések megtételére;

c) kötelezze megfelelő biztosíték adására.

6:524. § [Többek közös károkozása]

(1) Ha többen közösen okoznak kárt, felelősségük a károsulttal szemben egyetemleges.

(2) A bíróság mellőzheti az egyetemleges felelősség alkalmazását, ha a károsult a kár bekövetkeztében maga is közrehatott, vagy ha az rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények fennállása miatt indokolt. Az egyetemleges felelősség alkalmazásának mellőzése esetén a bíróság a károkozókat magatartásuk felróhatósága arányában, ha ez nem megállapítható, közrehatásuk arányában marasztalja. Ha a közrehatás arányát sem lehet megállapítani, a bíróság a károkozókat egyenlő arányban marasztalja.

(3) A károkozók a kárt egymás között magatartásuk felróhatósága arányában, ha ez nem megállapítható, közrehatásuk arányában viselik. Ha a közrehatás arányát sem lehet megállapítani, a kárt a károkozók egymás között egyenlő arányban viselik.

(4) A többek közös károkozásának szabályait kell alkalmazni abban az esetben is, ha a kárt több, egyidejűleg kifejtett magatartás közül bármelyik önmagában is előidézte volna, vagy nem állapítható meg, hogy a kárt melyik magatartás okozta.

6:525. § [Károsulti közrehatás]

(1) A károsultat kármegelőzési, kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettség terheli. Az e kötelezettségek felróható megszegése miatt keletkezett kárt a károkozó nem köteles megtéríteni.

(2) A károkozó és a károsult között a kárt magatartásuk felróhatósága arányában, ha ez nem megállapítható, közrehatásuk arányában kell megosztani. Ha a közrehatás arányát sem lehet megállapítani, a kárt a károkozó és a károsult között egyenlő arányban kell megosztani.

                                                              -5-

(3) A károsult terhére esik mindazok mulasztása, akiknek magatartásáért felelős.

6:526. § [A károkozásért való felelősség korlátozása és kizárása]

A szándékosan okozott, továbbá az emberi életet, testi épséget vagy egészséget megkárosító károkozásért való felelősséget korlátozó vagy kizáró szerződési kikötés semmis.

6:527. § [A kártérítés módja]

(1) A károkozó a kárt pénzben köteles megtéríteni, kivéve, ha a körülmények a kár természetben való megtérítését indokolják.

(2) A jövőben rendszeresen felmerülő károk megtérítésére a bíróság időszakonként visszatérően előre fizetendő, meghatározott összegű járadékot is meghatározhat.

(3) A bíróság a kártérítés módjának meghatározásánál nincs kötve a károsult kérelméhez; a kártérítésnek azt a módját nem alkalmazhatja, amely ellen valamennyi fél tiltakozik.

6:528. § [A jövedelempótló járadék]

(1) Akinek munkaképessége a károkozás folytán csökkent, akkor követelhet jövedelempótló járadékot, ha a káreset utáni jövedelme az azt megelőző időszak jövedelmét neki fel nem róható okból nem éri el.

(2) A jövedelempótló járadékot a munkaképesség-csökkenés és a bekövetkezett jövedelem kiesés mértékének együttes vizsgálata alapján kell meghatározni.

(3) A károsult jövedelem kiesését a károsodást megelőző egy évben elért havi átlagjövedelmének alapulvételével kell meghatározni. Ha a károsodást megelőző egy évben a jövedelemben tartós változás következett be, a változás utáni jövedelem átlagát kell figyelembe venni.

(4) Ha a jövedelem kiesés a (3) bekezdés alapján nem határozható meg, az azonos vagy hasonló tevékenységet végző személyek havi átlagjövedelmét kell alapul venni.

(5) A jövedelem kiesés meghatározásánál figyelembe kell venni azt a jövőbeli változást is, amelynek bekövetkezésével számolni lehet.

(6) A jövedelem kiesés meghatározásánál nem vehető figyelembe az a jövedelem, amelyet a károsult munkaképességének csökkenése ellenére rendkívüli munkateljesítménnyel ér el.

6:529. § [A tartást pótló járadék]

(1) Tartást pótló járadéknak van helye a károkozás folytán meghalt személlyel szemben tartásra jogosult részére. A károkozó a tartást pótló járadék fizetésére abban az esetben is köteles, ha magatartásának e következménye nem volt előrelátható.

                                                           -6-

(2) A károkozó a tartást pótló járadék fizetésére akkor is köteles, ha a meghalt személy tartási kötelezettségének megszegésével nem nyújtotta ténylegesen a tartást, vagy a járadékot igénylő a tartási igényét menthető okból nem érvényesítette.

(3) A tartást pótló járadék mértékének meghatározásánál a kiesett tartást és a járadékot igénylő jövedelmét kell figyelembe venni.

(4) A járadék mértékének meghatározásánál értékelni kell, ha a járadékot igénylő neki felróható okból nem rendelkezik megfelelő jövedelemmel, továbbá, hogy érvényesíthet-e követelést azokkal szemben, akik az ő tartására a meghalt személlyel egy sorban voltak kötelesek.

(5) A járadék számítására egyebekben a jövedelempótló járadék számítására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

6:530. § [A járadék megváltoztatása vagy megszüntetése]

A járadék meghatározásánál figyelembe vett körülmények lényeges megváltozása esetén bármelyik fél kérheti a járadék mértékének és a járadékfizetés időtartamának megváltoztatását vagy a járadékfizetési kötelezettség megszüntetését.

6:531. § [Az általános kártérítés]

Ha a kár mértéke nem állapítható meg, a károkozásért felelős személy olyan összegű kártérítés megfizetésére köteles, amely a károsult kárának a kiegyenlítésére alkalmas.

6:532. § [A kártérítés esedékessége]

A kártérítés a károsodás bekövetkeztekor nyomban esedékes.

6:533. § [Elévülés]

(1) A kártérítésre az elévülés szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy bűncselekménnyel okozott kár esetén a követelés öt éven túl sem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül.

(2) A járadékkövetelés elévülési ideje a járadékkövetelés egészére egységesen akkor kezdődik, amikor a járadékkövetelést megalapozó kár első ízben jelentkezik.

6:534. §124 [Az értékviszonyok változásának figyelembevétele a kár mértékének meghatározásánál]

  • Ha a károkozás és az ítélethozatal között az időmúlásra vagy egyéb körülményre tekintettel az értékviszonyokban jelentős változás következett be, a bíróság az okozott kár mértékét az ítélethozatal időpontjában fennállt értékviszonyok szerint határozhatja meg.

                                                              -7-

Ebben az esetben a károkozó késedelmi kamat fizetésére az érték meghatározásának időpontjától kezdődően köteles.

(2) Ha a károsult kártérítési igénye érvényesítésével felróhatóan késlekedik, az ár- és értékviszonyok változásának kockázatát maga viseli.

Leave a Reply 202 megnézve, 1 alkalommal mai nap |