< Böngészés > Főoldal / EU Sajtószoba, Közélet / Blog article: Hogy mik vannak? Besúgók – 1990 után is

| Mobile | RSS

Hogy mik vannak? Besúgók – 1990 után is

2019. január 31. | hozzászólás | EU Sajtószoba, Közélet

Hogy mik vannak?

    Besúgók 1990 után! (4.rész – Bombera Krisztina)

Tagadja érintettségét, és perrel fenyegetőzik a Matula ügynöklistája miatt Bombera Krisztina, aki a levéltári iratok alapján még most is ügynökként tevékenykedik nem is egy, de két – a III/III-as és a III/II-es – csoportfőnökség alatt. A beszervezési akta tanúsága szerint Bomberát 1990-ben szervezte be az Állambiztonsági Hivatal, miután tudomására jutott, hogy a diáklány egyszerre háromféle hittanórára jár. Talán ezt használták ki ellene, és szervezték be a III-as, majd, mielőtt az Egyesült Államokba költözött volna bébiszitternek, a II-es csoportfőnökségbe. A “Kéthly Anna” fedőnevet kapó ügynök feladata az volt, hogy egy rosszul felkészült újságírót játszva dezinformálja a magyar társadalmat az Egyesült Államok társadalmi és belpolitikai helyzetéről. Mivel aktáinak nagy része még ma sem nyilvános, csak sejthető, hogy a 2001. szeptember 11-ei New York-i merénylet idején sem véletlenül tartózkodott az óceánon túl: “Kéthly ügynöknek haladéktalanul Újfaluba (New York fedőneve) kell mennie! …. (Innentől a szöveg törölve) Megkeresésünkre azt sem akarta bevallani, hogy felvette a telefont. Hiába lobogtattuk a 6-os kartont, meg még vagy harmincoldalnyi általa írt jelentést a kagylóba, hogy hallja a terhelő papírok suhogását, kijelentette, hogy mivel éppen nem telefonál, arról sem lehet fogalma, hogy ki és milyen ügyben keresi. Miután azonban eltorzított hangon ismét felhívtuk, és lebuktattuk azzal, hogy Kéthly Annát kértük a telefonhoz, az újságírónak álcázott ügynök perrel fenyegette meg a Matula Magazint.

Besúgók 1990 után! (3.rész – Bochkor Gábor)

Bochkor akkor került a titkosszolgálat látókörébe, amikor bonni tudósító édesapját követte az NSZK-ba. Berlinben tanult, amikor dossziét nyitottak róla, majd amikor hazatért és a Magyar Televízió könnyűzenei műsorában kezdett dolgozni, már “Birkás” néven jelentett munkatársairól. Birkás-ügynök aktivitása akkor erősödött fel igazán, amikor a “Danubius Cappuccinó”-t, majd a Sláger Rádió “Bumeráng” című reggeli műsorát vezette. Nem volt ritka, hogy hetente küldött jelentéseket tartótisztjének. Mint Birkás dossziéjából kiderül, Bochkor magánéletét is ügynöki tevékenysége szolgálatába állította: A Csisztu Zsuzsával, Dobó Katával, Tornóczky Anitával és Osváth Andreával történt szakításai után rövid idővel már mentek is a jelentések a volt barátnők viselt dolgairól, politikai nézeteiről, baráti kapcsolatairól. Bochkor legutóbbi kapcsolatát, Molnár Anikót sem kímélte, friss jelentésében reakciós, rossz szellemű és nyugatbarát jelzőkkel illeti a “Nagy Ő”-t, aki “porszívóként szívta magába a rendszer gyűlöletét”.

Besúgók 1990 után! (5.rész – Görög Zita)

A nagybátonyi modell külföldi tartózkodása idején jelentett először a III/II-es csoportfőnökségnek. A dokumentumok tanúsága szerint a modell “Gobbi Hilda” fedőnéven küldött jelentéseket a hozzá hasonlóan külföldi pályára készülő modellekről, ám hazarendelése után átkerült a III/II-es csoportfőnökséghez (kémelhárítás), ahol egyrészt a hazánkban forgató amerikai filmes stábok, másrészt valamivel később milliárdos olajsejkek megfigyelése lett a feladata. A Gobbi Hilda fedőnevű ügynöknek hálátlan szerepet szánt a titkosszolgálat: Itt-ott elejtett antiszemita megjegyzésekkel kellett eloszlatnia az ellenség gyanúját. Harmadvonalbeli amerikai produkcióban vállalt szerepeket feladata hatékonyabb ellátása érdekében. “Két választásom volt: Vagy maradok itthon, és hozzámegyek valami suttyóhoz, vagy kimegyek külföldre és megcsinálom a szerencsémet. Ez jól tudták a titkosszolgálatisok is, és a legjobb pillanatban kerestek meg az ajánlatukkal. Havi egy jelentés, cserébe dolgozhatok külföldön. Volt más lehetőségem, de őszintén?” Görög Zita hangja itt elcsuklott. “Igazából nem hiszem, hogy használható információkat szolgáltattam. Az olajsejkekkel ugye egy, vagy néhány éjszakás kalandokba bocsátkoztam, szóval méretekről, meg tarifáról tudtam beszámolni. Az amerikaiak meg folyton az elnöküket baszogatták, amit leírtam persze, de hogy ezzel semmire se ment a BM, abban biztos vagyok.”



Besúgók 1990 után! (8.rész – Marsi Anikó)

“Batiz András” fedőnéven írt jelentéseket a III/III-as csoportfőnökség számára. Feladata elsősorban a beszervezés volt. Marsit 1996-ban szervezte be a “Vitray Tamás” fedőnevű tartótiszt, aki alapos és az akkori viszonyok közepette kivételes kiképzést adott a fiatal szőkeségnek. Az ügynök feladata az volt, hogy létrehozza az állambiztonsági hivatal különleges alakulatát, a “Cseloviki-X”-et. A különleges képességű ügynökcsapat toborzására jó terepül szolgált az éppen akkor induló RTL Klub “Fókusz” című magazinja.



Besúgók 1990 után! (9.rész – Palik László)

A semmihez sem értő, rózsás arcú fiatalember ajtaján először 1991-ben dörömböltek a III/III-as csoportfőnökség emberei. Ekkor Palik Héder Barnával vezette a Torpedó című népszerű tévéműsort, és játékosként kódolt üzeneteket közvetített a vidéki csoportfőnökségeknek. Később Palik az üzleti szférában lett igazán aktív, itt társadalmi megbízottként a pártállami ügynökhálózat kiépítésében játszott komoly szerepet, és “Pelikán” fedőnéven hadnagyi rangot szerzett. Jelentéseiben kíméletlenül besározta üzleti ellenfeleit, és a dokumentumok tanúsága szerint a Hungaroring élére is egy általa létesített parlagfű-ültetvény juttatta. Palik László nem kívánt nyilatkozni a témában, még a telefonszámát is megváltoztatta. Így kénytelenek vagyunk a név nélkül nyilatkozó tartótisztjének értesüléseit megosztani az olvasókkal. Ennek alapján Palikot annak idején megzsarolták, hogy nyilvánosságra hozzák a Héder Barnával folytatott homoszexuális viszonyát, ami könnyen mindkettejük médiakarrierjének végét jelentette volna. Pelikán-ügynök azonban jócskán túlteljesítette a tervet, és állítólag ez okozta a 2001-es, idő előtti leszerelését is. Kapacitás hiányában az állambiztonsági szervek egyszerűen nem tudták feldolgozni rendkívüli gyakoriságú jelentéseit, melyek gyakran saját családjára is kiterjedtek.



Besúgók 1990 után! (6.rész – Kovács István)

Az ökölvívó “Portugál Péter” néven leadott jelentései közül az elsőt 1996-ból tartja nyilván a Történeti Hivatal. A magyar olimpiai csapat “téglájaként” Portugál Péter szorgalmasan jelentett csapattársairól, és odáig ment az alaposságban, hogy még az ételt kritizáló sportolók monológjait is könyörtelenül lejegyezte. Később, már profi ökölvívó, majd tévés műsorvezető korában kémelhárítóként a külföldi kapcsolatokkal rendelkező csapattársakat, kollegákat figyelte meg, de rövid idővel sporpályafutása befejezése után alkalmatlanságra hivatkozva leszerelték az aktív ügynökállományból.



Besúgók 1990 után! (1.rész – Batiz András)

A Történeti Levéltár adatai szerint Marsi Anikóval együtt szervezték be 1996. környékén. Marsi Anikó az ő, Batiz András pedig Marsi valódi nevét kapta fedőnévként. A Vitray Tamás fedőnevű tartótiszt irányítása alatt részt vett a “Cseloviki-X” nevű akcióban, ám mivel ezt a területet végül Batiz-ügynök vette át, Marsi-ügynöknek a közszolgálati kapcsolatok kiépítésén kellett dolgoznia. A közszolgálatiság jegyében Marsi-ügynök terjedelmes jelentéseket írt a Fókusz szerkesztőségéről. Amikor a Gyurcsány-kormány 2004 augusztusában felkérte Batizt szóvivőjének, a levéltári akták szerint kénytelen volt “leszerelni”.



Besúgók 1990 után! (7.rész – Majoros Péter)

Majoros “Majka” Péter “Vikidál Vilmos” néven dolgozott a III/III-as csoportfőnökségnek. Csiszár Jenő szervezte be, vélhetően neki köszönhető a két személyiség közötti nagyfokú hasonlóság. A levéltári dokumentumok szerint az állambiztonságnak 2003-ban ismét nagy szüksége volt egy olyan valakire, aki képes volt a tinidzséreket megtévesztő gyors, szlenggel feldobott beszédmódra, és aki nem volt annyira elcsépelt, mint Csiszár Jenő. (Csiszár egyébként “Nagy Feró” fedőnéven ügynökösködött, és lett később tartótiszt.)Területe a magyar szórakoztató és zeneipar lett, feladata pedig minél több hanglemezvásárló beszervezése volt. Ebben az időszakban, aki magyar könnyűzenei produkciót vásárolt, alá kellett írnia egy papírt, miszerint a jövőben is hasonló gyakorisággal vásárol magyar terméket, különben rács. A Mahasz-akció végül kudarcba fulladt, és VV ügynök kénytelen volt leszerelni.

Besúgók 1990 után! (2.rész – Ábel Anita)

Az országszerte kedvelt gyerekszínész-műsorvezető a dokumentumok szerint “Avar Tamara” néven készített jelentéseket kollegáiról, ismerőseiről. A Történeti Hivatalban fellelhető akták arról tanúskodnak, hogy Ábel Anita először 1991-ben jelentett kollegáiról, a “Szomszédok” című teleregény színészeiről. Aki belelapoz a jelentésekbe, láthatja, hogy a fiatal színésznő nyitott füllel mászkált a stúdióban, és közel sem volt az a butácska kamaszlány, akinek pedig a sorozat alapján tűnhetett a nézőknek. Avar Tamara jelentéseiben meglepő pontossággal számolt be arról, hogy “Zenthe Feri bácsi politikai vicceket mesél a forgatási szünetekben”, hogy Frajt Edit “Bécsből hozza a harisnyáit”, és hogy “Trokán Péter dagadt, gátlástalan szemétládának” nevezte Pozsgay Imrét. Avar Tamara tevékenysége a sorozat befejezése után sem szűnt meg. Utolsó jelentése az Ábel által vezetett reggeli beszélgetőműsor vendégei által elejtett “kommunistaellenes célozgatásokról” tesz említést.



Besúgók 1990 után! (10.rész – Palotás Petra)

A magyar média világában megtett kalandos útja alatt, a szerv egyik legaktívabb, és leghasznosabb ügynöke volt. Jelentéseit “Danielle Steel” fedőnéven írta alá. A levéltárban fellelhető anyagok tanúsága szerint Steel-ügynök feladata az volt, hogy vetélkedős műsorok vezetőjeként szúrja ki telefonszámaik alapján azokat a magyar tévénézőket, akik nyugati kereskedelmi csatornákat néztek, és nyomorúságos tárgynyeremények fejében telefonáltak be. Előfordult, hogy az általa összeállított kérdések buktatták le a reakciós fogyasztókat. Ilyen volt például hírhedt beugratós kérdése, a Mi történt Magyarországon 1956-ban? A válaszlehetőségek önmagukért beszélnek: 1. Ellenforradalom; 2. Forradalom; 3. Balatonszueznél brit csapatok szálltak partra. A lebukott ellenzéki tévénézőknél általában egy félóra múlva csöngettek az állambiztonságiak. Mondanunk sem kell, nem a tárgynyereményeket szállították ki.

Besúgók 1990 után! (12.rész – Tornóczky Anita)

XXI. század legragyogóbb karrierje kétségtelenül Tornóczky Anitáé. Medgyessy Péter nevelt lánya jó ajánlólevéllel rendelkezett, amikor magától jelentkezett az állományba. A Külkereskedelmi Főiskolán több évfolyamtársa is neki köszönhetően lett eltanácsolva az intézményből! Később a budapesti újgazdag fiatalok kedvelt sportjában, a snowboardban ért el eredményeket, és a belterjes, nyugatmajmoló magyar snowboardos bulibélák közé beépülve értékes információkkal gazdagította a csoportfőnökséget, akik elsősorban Tornóczky információinak köszönhetően csaptak le a snowboardos közösség hangadóira. Ezután a “Tahi-Tóth Antónia” fedőnevű ügynököt az MTV-hez irányították, ahol “T-Akták” címmel indított műsort (a Tornóczky által megfigyelt személyek aktái is a “T” jelzést kapták a III/III-as csoportfőnökség irattárában). Műsorában – rendszerint parancsra – dokumentumfilmnek álcázott provokatív felvételeket készített. A T-Aktákban szereplő személyek nyolcvan százaléka már nincs szabadlábon! Tornóczky Anita rövid levélben ismerte el ügynöki tevékenységét. “Neveltetésemnél fogva természetes számomra, hogy a titkosszolgálatok alkalmazottja vagyok. Engem hazafinak neveltek, és úgy szolgálom Magyarország érdekeit, ahogy képességeimtől kitelik. Van olyan ember, akinek utólag érzek némi lelkiismeretfurdalást a megfigyelése okán, de a köcsög, nyálas snowboardosokról most is ugyanúgy jelentenék, mint akkor.”



Besúgók 1990 után! (11.rész – Schobert Norbi)

Társadalmi megbízottként a nyolcvanas évek legvégén, azokat a módos vállalkozókat kellett megfigyelnie, akik a vegyes gazdasági modellt kihasználva az élelmiszeriparban nyerészkedtek. Fedőneve “Pa-Dö-Dö” lett. Pa-Dö-Dö-vel valóban rosszul bánhatott a III/III-as csoportfőnökség, mert jelentései nem az elhivatottságról árulkodnak: “Szaglásra az X.Y. (egy személynév) GMK-jában előállított marhapárizsi pulykaaprólékból, és az ízaroma végett minimális marhabőrből készült, vagyis találkozik az MNK húsiparára jellemző átlagminőséggel.” – olvasható egyik, ártatlannak tűnő jelentésében. Az évek során karcsúra fogyott Pa-Dö-Dö 1993-ban szerelt le, amikor beindult fogyókúraüzlete

Kovács Miklós külsősmunkatársunktól

Leave a Reply 814 megnézve, 3 alkalommal mai nap |