Aranysakál, már a Facebookon is: Évről évre többet lőnek – mégis egyre jobban szaporodik Makó környékén
szerző:Bakos AndrásDélmagyarország
Makó – Látni nagyon ritkán lehet őket, mert óvatosak, de hallani bárki hallhatja a Maros hullámterében élő aranysakálcsaládokat, ahogy üvöltenek. Egy helyi természetfotós éjjeli felvételt készített egy példányról, közzé is tette. Kár volt – akadt ilyen vélemény.
Aranysakált fotózott Viseráczki András makói természetfotós
kameracsapdája január 20-án hajnali 3 órakor a Maros hullámterében,
Maroslele közelében. A felvételt közzétette a Facebookon. Akadt olyan
hozzászóló, aki amiatt aggódott, a vadászok így szereznek tudomást
arról, hogy ez a ragadozó már itt is előfordul, és majd jól lelövik. Ez a
jó szándékú, minden élőlény életéért aggódó, laikus természetvédő
szempontja.
A vadászok azonban nem a Facebookról tudták meg, hogy él aranysakál a
környéken. – Rohamosan szaporodik mifelénk is. Nagyon óvatos állat,
nemigen lehet vele találkozni, de aki éjjelre kiül az erdőbe, szürkületi
idő- szakban 2-3 családot is hallhat, ahogy üvöltenek. Úgy
kommunikálnak, mint a farkasok – válaszolta kérdésünkre Marjai Péter, a
8000 hektáron, hullámtéri területeken is gazdálkodó Marosmenti
Vadásztársaság elnöke. – A mi hozzáállásunk az aranysakálhoz ugyanaz,
ami a magyar vadgazdálkodás álláspontja: ez már nem veszélyeztetett faj,
egész évben vadászható. A gyarapodásban eljutott odáig, hogy kiszorítja
a táplálékkonkurenseit. Az utóbbi években rendre tíz-tizenöt példány
kerül terítékre nálunk.
Belenézett a kamerába. A Maros hullámterében is egyre többen vannak. Fotó: Viseráczki András |
Ez a szaporodás és terjedés azért érdekes, mert az aranysakál – régi magyar nevén nádi farkas vagy toportyán – az 1940-es évekre szinte teljesen eltűnt Európából. A ’90-es években tért vissza. Kutatók vizsgálják, mennyiben segíthette ezt a klímaváltozás, hogyan hatott rá a balkáni háború, vagy a farkas mint vetélytárs hiánya, illetve az a tulajdonság, hogy új élőhelyekhez alkalmazkodik a faj.
Abban, hogy megvetette a lábát és szaporodik, biztosan közrejátszik, hogy a táplálékbázisa bőséges. Amikor elszaporodik a mezei pocok, a hörcsög, nem csak a gazdálkodók kára nő: például az aranysakál is 6-7 kölyköt fial, a korábbi 3-4 helyett. – A zsákmányállat gradációját (túlszaporodás) követi a ragadozóé, ez természetes jelenség – mondta Marjai Péter.
Az aranysakál képes megfogni az őzgidát és a vadmalacot is, az emberre azonban nem veszélyes. A rókáknak kihelyezett, veszettség elleni szerrel kezelt csalétkeket az aranysakálok is megeszik, így szintén védettek a betegség ellen.
fecsego.eu/DM