< Böngészés > Főoldal / EU Sajtószoba, Fecsegő hírek / Blog article: Čaputová lenne a liberalizmus megmentője?

| Mobile | RSS

Čaputová lenne a liberalizmus megmentője?

Toronymagasan, de rekordalacsony részvétel mellett győzött Zuzana Čaputová a szlovák elnökválasztáson. Ez azt mutatja, hogy a politikai újonc jogásznő sokakat meg tudott szólítani, bár a többség számára egyik jelölt sem volt igazán támogatható. A Hetek cikke.

Čaputová lenne a liberalizmus megmentője?

A politikán kívülről érkező, új arcként kampányoló Čaputová azt állítja, Ján Kuciak 2018. februári meggyilkolása és az azt követő tömegmegmozdulások hatására döntött úgy, hogy indul a választáson. Az újságíró politikusok maffiakapcsolatait, valamint európai mezőgazdasági alapok körüli csalásokat készült leleplezni, amikor a menyasszonyával együtt megölték.

Az események Robert Fico miniszterelnök lemondásához vezettek, és közrejátszottak abban, hogy a most leköszönő államfő, Andrej Kiska nem szándékozott újraválasztásért indulni.

A Kuciak-ügy végleg megtörte a kormánypártban (Smer-SD), illetve a rendszerváltás óta regnáló elitben még megmaradt bizalmat. Az ügyészek ráadásul két nappal az első forduló előtt jelentették be, hogy Marián Kočnert, smeres kapcsolatokkal rendelkező üzletembert vádolják a gyilkosság megrendelésével. (Kočner másik szálon is mellékszereplő Čaputová történetében: az ő érdekeltségébe tartozott az a cég, amely annak idején a második bazini szemétgyűjtő megépítésére engedélyt kapott.) Az elvált, kétgyerekes Čaputová antikorrupciós üzenete különösen vonzónak bizonyult ebben a légkörben. Így jelentős fölénnyel végzett a függetlenként induló, de a kormányzó párt támogatását élvező Maroš Šefčovič-csal szemben.

Az Európai Bizottság energiaügyekért felelős alelnökeként tevékenykedő politikus a keresztény értékek és a hagyományos családmodell védelmére építette kampányát, de kommunista múltja miatt, illetve a kormánypárthoz köthető figuraként nem tudta hitelesen megszólítani a konzervatív szavazókat. Čaputovát sokan azzal együtt is meggyőzőbbnek találták, hogy nem értenek egyet sem az abortuszpárti, sem a homoszexuális párok házasságkötésének és örökbefogadásának engedélyezését támogató nézeteivel.

Meghatározó tényező volt továbbá, hogy a másik liberális jelölt, Robert Mistrík visszalépett Čaputová javára (aki ezzel mintegy 15 százalékot nyert). A szlovák–magyar Most-Híd pedig a második forduló előtt bejelentette, azt tanácsolja a választóinak és a szimpatizánsainak, hogy Čaputovára adják le a voksukat. Peter Pellegrini kormányfő nehezményezte a lépést: „A koalíciós szerződés nem kötelez arra, hogy a közös jelöltet támogassák, erre a Most-Hídnak joga van. De azt vártam volna, tekintettel az általunk javasolt jelölt kvalitásaira, hogy Maroš Šefčovič, és nem Zuzana Čaputová támogatását fogják ajánlani.”

Čaputová egyébként az összes többi jelöltnél több energiát fektetett a magyar szavazatok megszerzésébe, többek között Facebook-kampánnyal, valamint a magyarok lakta régiókban szervezett kerekasztal-beszélgetésekkel. Az erőfeszítései meg is térültek.

A fentieken túl közrejátszhatott még, hogy Martin Glváč, a Smer parlamenti alelnöke beterjesztette Robert Fico jelölését alkotmánybírói posztra (mint nyilatkozta, akár az Alkotmánybíróság elnökeként is el tudná képzelni a volt kormányfőt). Az alkotmánybírák kinevezése a júniusban hivatalba lépő új köztársasági elnök hatáskörébe tartozik, így az általános Fico-ellenes közhangulatban ez az eshetőség Čaputová támogatottságát erősítette.

Fogadtatás
 
El kell mondani azt is, hogy bár Čaputová eredménye jelentős, az nem képezi le teljesen a társadalom álláspontját. Amióta Szlovákiában közvetlen elnökválasztás van, sosem járultak még ilyen kevesen az urnákhoz, mint most. Az első fordulóban a választópolgárok kevesebb mint fele élt szavazati jogával, és ezeknek a 60 százaléka nem Čaputovára voksolt. A második körben még alacsonyabb, 41 százalékos volt a részvételi arány. (1999-ben ez az adat 75, öt évvel később 43,5, 2009-ben 51,67, 2014-ben pedig 50,48 százalék volt.) A távolmaradás pedig annak a jele lehet, hogy sokan egyik jelöltben sem láttak elég garanciát a változásra – még Čaputovában sem.

Ugyanakkor – és azzal együtt, hogy a közvetlen köztársasági elnökválasztás elvileg pártpolitikától mentes – óriási sikernek számít Čaputová szereplése a Progresszív Szlovákiának.

A 2017 végén alakult párt nem titkolt célja a 2020-as kormányváltás, de meghatározó tényezővé válhatnak a szlovák politikában akkor is, ha ez nem sikerülne. Az őszi helyhatósági választásokon Pozsony polgármesteri székét már megszerezték.

2018 januárjában a frissen megalakult párt a magyar Momentumon keresztül együttműködési szerződést írt alá Emmanuel Macron francia államfő pártjával, az LREM-mel. Így bekerült a liberális-centrista ALDE európai pártcsaládba, azon belül is a Macron által támogatott tömbbe, amely „új Közép-Európát” hirdet, és felváltaná a V4-et.

Részletek a Hetek pénteken megjelent számában.

fecsego.eu/atv

Leave a Reply 111 megnézve, 1 alkalommal mai nap |