< Böngészés > Főoldal / Életképek/bulvár, EU Sajtószoba / Blog article: Vesztes meccsbe viszi az országot Orbán

| Mobile | RSS

Vesztes meccsbe viszi az országot Orbán

mt
Mészáros R. Tamás

szerző:Mészáros R. Tamás

Orbán Viktor az év elején deklarálta, hogy a magyar cégeknek ugyanannyi profitot kell termelniük külföldön, mint a külföldieknek Magyarországon. Az első látásra nemes cél ugyanakkor egyszerre irreális és értelmetlen: eléréséhez elképesztő mennyiségű pénzt kellene kivinni az országból, aminek lenne jobb helye itthon is; miközben a kiegyenlítés vágya mögötti premissza, azaz hogy a multik kiszipolyozzák a pénzt az országból, nem áll meg. Cserébe bőven okozhat károkat, ha elkezdik erőltetni a tervet.

Orbán Viktor még év elején a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara előtt körvonalazta gazdasági elképzeléseit, és tűzött ki ambiciózus célokat Magyarország elé. Ezek egy jó része eddig is ismert volt, a demográfiai fordulat szükségessége, az (elég sajátosan értelmezett) energiafüggetlenség és Kelet-Közép-Európa állítólagos növekvő gazdasági szerepe korábban is alapvető elemei voltak a miniszterelnök beszédeinek.

Volt viszont egy különösen érdekes újdonság a célok között, aminek teljesítése drámai fordulatot kívánna a magyar gazdaságtól: Orbán azt akarja, hogy

a magyar cégek legalább annyi profitot termeljenek külföldön és hozzanak haza, mint amennyit a külföldi cégek megtermelnek és kivisznek Magyarországról.

Az biztos, hogy ez a célkitűzés politikai szlogennek kitűnő: a magyar közbeszéd egyik kedvelt fordulata, hogy a multik kiszipolyozzák a pénzt Magyarországról és Kelet-Közép-Európából. A profitkivitel a közelmúltban magyar és régiós kormánytagok, hazai kormánypárti és nyugati baloldali közgazdászok, hazai balos gazdasági magyarázók és piaci szereplők körében is témává vált. A helyzet kiegyenlítése pedig eleve fair cél, amelynek jogosságát nehéz tagadni. Ugyanakkor fairség és jogosság ide vagy oda, azért van pár probléma a dologgal. Például hogy:

  • Belátható időn belül irreális: nagyságrendileg százmilliárd euró befektetésére lenne szükség, ami a magyar GDP több mint kétharmada.
  • Ebben a formában nem nagyon van értelme, mert az Orbán által citált adat önmagában keveset mond egy gazdaság állapotáról. A magyarországi külföldi tőke nem feltétlenül szipolyoz ki minket, és a létező problémák oka nem önmagában a profit kivitele.
  • Cserébe ha tényleg komolyan el akarja érni ezt a célt a kormány, azzal nagy károkat tud okozni. A magyar gazdaság ugyanis eleve tőkeszegény, kevés a hazai beruházás. Nincs értelme támogatni a tőke kivitelét, mert arra itthon lenne szükség.
  • A legnagyobb gond pedig az, hogy Orbán beszéde Donald Trump amerikai elnök rengeteg kárt okozó nemzetközi gazdaságszemléletéhez hasonló, népszerűsége dacára idejétmúlt ideológiát tükröz, amely meccsként tekint a világgazdasági folyamatokra, és önkényesen kiválasztott adatok kiegyenlítését tűzi ki célul.

Megy a pénz

Orbán beszéde alapján a következőképpen ítéli meg a helyzetet:

  • A magyar gazdaságnak szüksége van a külföldi tőkére és technológiára, „a külföldi működőtőke nélkül a magyar gazdaság a saját céljait nem tudja elérni”. Ezért az ország nem zárhatja el magát a külföldi befektetések elől, ezzel csak magának ártana.
  • A külföldi cégek viszont kiviszik a profitot, amelyet itt termelnek, ami Orbán olvasatában baj.
  • Erre a helyzetre a miniszterelnök szerint két válasz van. Egyfelől el kell érni, hogy a külföldiek minél több pénzt forgassanak vissza Magyarországon, újra befektessék nálunk az itt megtermelt profitjukat.
  • Másfelől a magyar cégeknek legalább annyi profitot kell megtermelniük külföldön és hazahozniuk Magyarországra, mint amennyit a külföldi cégek kivisznek innen. “Bele kell szállni ebbe a versenybe, és a meccset legalább döntetlenre kell hozni” – fogalmazott.
  • Ez utóbbi érdekében „ki kell fektetni” a magyar gazdaságból, ami az orbáni szóhasználatban azt jelenti, hogy növelni kell a külföldi befektetéseket és ezáltal a külföldön megtermelt profitot.
  • Ezt jegybanki és kormányzati eszközökkel tervezik ösztönözni, bár az nem világos, hogy ezek mik lesznek; Orbán csak a vállalkozások tőkéhez juttatását nevezte meg konkrétan.

Ami ebből tagadhatatlan tény, hogy a külföldiek jóval több pénzt termelnek Magyarországon, mint a magyarok külföldön. A befektetési jövedelmek egyenlege (a valós gazdasági tevékenységet jellemzően nem folytató speciális célú vállalatok nélkül) 2010 óta

évi 6-9 milliárd eurós, GDP-arányosan 6-9 százalékos deficitet mutat, ami nemzetközi összevetésben is nagy mínusz.

Hogy ez hogyan áll össze, pontosan mennyit vittek ki a pénzből, illetve hogy mindez valóban baj-e, annak eldöntéséhez előbb érdemes megnézni, hogy mit csinál a külföldi tőke Magyarországon.

Jön a pénz

A nemzetközi befektetéseknek három csoportját szokás megkülönböztetni:

  • Az első a nemzetközi hitelezés.
  • A második portfólióbefektetéseké, amelyek a klasszikus pénzügyi befektetések: tőzsdei részvények, kötvények, befektetési jegyek, egyéb értékpapírok. Ez esetben a befektetés passzív, “a pénz dolgozik”.
  • A harmadik pedig a működőtőke-befektetéseké (bevett nemzetközi rövidítéssel: FDI), ahol a külföldi befektető aktívan jelenik meg, akár úgy, hogy egy helyi vállalatban jelentős, a cég irányításába beleszólást engedő részesedést szerez; illetve Magyarországon jellemzően inkább úgy, hogy leányvállalatot hoz létre. Ez esetben nem közvetlenül a pénz dolgozik, hanem a pénz létrehoz például egy gyárat, ami termel, értékesít, és ezáltal jövedelmet ér el.

Az mindhárom csoportra igaz, hogy (jó esetben) jövedelmet (hasznot) termel a külföldi tőketulajdonosok számára. Az első két kategóriát gyakran emlegetik negatív dologként, és valóban volt már rá jó pár példa, hogy a nemzetközi eladósodás és a spekulatív külföldi befektetések, illetve azok gyors ki- és beáramlása pénzügyi válságokat idézett elő (jellemzően eleve elhibázott gazdaságpolitikájú fejlődő államokban). Másfelől a kölcsöntőke, ha értelmesen, megtérülő beruházásokra használják fel, nagyon is hasznos tud lenni, tehát nem az ördögtől való dolog.

A hitelezés hasznaként 2010-2012 között valóban sok pénz távozott Magyarországról, azóta viszont ez jelentősen csökkent. A portfólióbefektetések jövedelme pedig nem spekulációból származik, annak 70-80 százaléka egy évnél hosszabb lejáratú állampapírokon elért hozam volt: külföldiek nagy tételben vettek magyar államkötvényeket, és ezért cserébe Magyarország kamatot (hozamot) fizet nekik.

Bár manapság a kormány erősen próbálja magyar (lakossági) kézbe terelni az államadósságot, pár éve még nagyon is szüksége volt az országnak a külső finanszírozásra, egész egyszerűen azért, mert többet költött, mint amennyi bevétele volt, és nem volt elég szabad belső forrás ennek finanszírozására. Ezekre a külföldi pénzekre tehát Magyarországnak szüksége volt. 

Működik a tőke

Az MNB adataiból az is látszik, hogy a portfólióbefektetések kicsi és egyre csökkenő szeletét adják a külföldi jövedelmeknek: 2017-ben már csak 14 százalék volt az arányuk. Ezzel szemben a külföldi befektetési jövedelmek döntő és növekvő részét, 60-80 százalékát működőtőke (FDI) termeli. Ez első pillantásra jól rímel arra a gyakran hangoztatott nézetre, hogy Magyarországról a multik zsákszámra lapátolják ki a pénzt. Ám ahogy már korábban is írtuk, ha kicsit mélyebbre túrunk a statisztikákban, kiderül, hogy ez így, ebben a formában nem igaz.  

fecsego.eu/index

Leave a Reply 129 megnézve, 1 alkalommal mai nap |