< Böngészés > Főoldal / Tudomány/gazdaság / Blog article: Egymillió fajt fenyeget a kihalás

| Mobile | RSS

Egymillió fajt fenyeget a kihalás

2019. május 11. | hozzászólás | Tudomány/gazdaság
Tóth Balázs

TÓTH BALÁZS

„Az ökoszisztémák egészsége, amelytől az emberiség és minden más faj is függ, gyorsabban romlik, mint valaha. Világszerte pusztítjuk a gazdaságaink, megélhetésünk, élelmiszer-biztonságunk alapjait és az egészségi állapotunkat”

– mondta Sir Robert Watson,  az IPBES nevű globális szervezet elnöke. Az IPBES hétfőn adta ki minden idők legátfogóbb jelentését a világ fajainak, ökoszisztémáinak helyzetéről, a biológiai sokféleségről, amelyben súlyos megállapítások vannak a bolygó várható jövőjével kapcsolatban.

  • egymillió állat- és növényfajt fenyeget a kihalás, sok közülük évtizedeken belül eltűnhet
  • a honos fajok átlagos egyedszáma 1900 óta legalább 20 százalékkal csökkent
  • a kétéltűek 40 százaléka, a tengeri emlősök harmada veszélyeztetett

Mire jó a biodiverzitás, hogy sokféle faj él a bolygón? A fajok egymással vannak kapcsolatban, összefüggő hálózatot alkotnak, és egy-egy faj eltűnése is megváltoztatja a korábbi egyensúlyt. Az ember ugyanúgy része ennek a hálózatnak, hiszen a méhek segítenek a termények beporzásában, a gombák javítják a talaj minőségét, emellett a belélegzett oxigént, a tiszta ivóvizet is más élőlényeknek köszönhetjük.

A pusztulás az emberi tevékenység közvetlen következménye, és komolyan veszélyezteti az emberi jólétet a világ minden régiójában.

A tanulmányban azt az öt legfontosabb tényezőt is megnevezték, amelyek közvetlenül hatnak a fajok sokszínűségére. Ide tartozik a szárazföldi és tengeri területek használatának változása, az élő szervezetek közvetlen felhasználása, a klímaváltozás, a szennyezés és az idegen invazív fajok terjedése. 

EZ NEM KÖRNYZETVÉDELMI PROBLÉMA

Alapvető átalakításra szorulnak a technológiák, valamint a gazdasági, szociális és politikai rendszerek, mert a jelenlegi folyamatok mellett a biológiai sokféleség védelméről szóló egyezmény 2020-ig elérendő céljainak – az Aichi Biodiverzitás Célok – nagy része másképpen nem fog teljesülni.

A tanulmányban részletezett negatív trendek az ENSZ által kitűzött Fenntartható Fejlődési Célok (SDG-k) felének a teljesítését veszélyezteti, tehát a biodiverzitás csökkenése nem csupán egy környezetvédelmi probléma, hanem fejlődési, gazdasági, biztonsági, szociális és etikai kérdés is.

Néhány érdekes megállapítás még a tanulmányból:

  • az árvizek és hurrikánok 100-300 millió embert veszélyeztetnek a tengerparti élőhelyek pusztulása és megőrzésének hiánya miatt
  • az emlős háziállatfajták legalább 9 százaléka már kipusztult, további legalább 16-30 százaléka erősen veszélyeztetett.
  • évente 577 milliárd dollár értékű termést veszélyeztetett a beporzók pusztulása
  • a szárazföld egyharmada  és a tengerek 66 százaléka az emberi tevékenység következtében jelentősen átalakult
  • a világ szárazföldi területének több mint egyharmada, az édesvíz készletek közel háromnegyede a mezőgazdasági termelést vagy az állattenyésztést szolgálja
  • a műanyagszennyezés 1980-tól tízszeresére nőtt
  • évente 300-400 millió tonna nehézfémet, ipari létesítményekből származó oldószert, mérgező iszapot és egyéb hulladékot ürítenek  a világ vizeibe
  • a part menti ökoszisztémákba kerülő műtrágyák több mint 400 óceáni halott zónát teremtettek, összesen több mint 245 000 km2 területen

Az IPBES, vagyis Biodiverzitás és Ökoszisztéma-szolgáltatások védelmével foglalkozó Kormányközi Platform hasonló szervezet, mint a klímaváltozásról rendszeresen jelentéseket kiadó IPCC. A most elkészült globális jelentést 145 ország ötven kutatója készítette el további 310 szakértő bevonásával. Három évet dolgoztak rajta, körülbelül 15 ezer tudományos és kormányzati forrást dolgoztak fel.

A Greenpeace arra mutat rá a jelentésről szóló közleményében, hogy az IPBES-jelentés az életmódunk, az étkezési szokásaink megváltoztatására is felszólít minket, és fontos lenne, hogy csökkenjen a hús- és tejtermék-fogyasztásunk. „A politikai döntéshozóknak mindent meg kell tenniük a hús- és tejtermékfogyasztás visszaszorításáért, hogy a nagyüzemi állattenyésztésből származó hús előállítása és fogyasztása 2050-re 50%-kal csökkenjen.” – írja a közleményük.

Nagyobb védettséget és globális összefogást igényelne a tengerek védelme is, mondja a Greenpeace, mert most nincs jogi lehetőség arra, hogy nemzetközi vizeken tengeri rezervátumok jöjjenek létre. Szerintük 2030-ra a világtengerek 30 százalékát védetté kell nyilvánítani.

fecsego.eu/index.hu

Leave a Reply 137 megnézve, 1 alkalommal mai nap |