AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról (IV/282/2018.)
AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról (IV/282/2018.)
Az ügy tárgya: A Kúria Kfv.I.35.760/2016/6. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (adóügy)
Összefoglaló a döntésről: Az
Alkotmánybíróság tanácsa elutasította Kúria Kfv.I.35.760/2016/6. számú
ítélete elleni alkotmányjogi panaszt. Az alapul szolgáló ügyben az
adóhatóság a törvényi határidőn túl hozott határozatot egy áfa ügyben,
és adókülönbözet megfizetésére kötelezte az indítványozó gazdasági
társaságot. A bírósági felülvizsgálatot követően a Kúria az adóbírságot
hatályon kívül helyezte, ezen felül megállapította, hogy az adóhatóság
határozata törvényes volt. Az indítványozó az Alkotmánybírósághoz
fordult, mert álláspontja szerint a Kúria döntése sérti a tisztességes
hatósági eljáráshoz való jogot [Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdés].
Érvelése értelmében ugyanis ez a jog tiltja azt is, hogy az adóhatóság a
határozathozatali határidőt követően hozzon határozatot. Az
Alkotmánybíróság a határozathozatalra irányuló közigazgatási eljárások
tekintetében kimondta, hogy azért nem lehet határidőn túl határozatot
hozni, mert nincs lehetőség szankcionálni. Utóbbiak közé sorolta azt az
adóhatósági határozathozatalt, amelyre utólagos adóellenőrzést követően
kerül sor. Az Alaptörvényből ugyanakkor az is következik, hogy egy olyan
adóigazgatási eljárást, amelyben az adózó önadózását minősítik,
határozattal zárhat le az adóhatóság az elévülési időn belül. Az
Alkotmánybíróság ennek kapcsán rámutatott arra, hogy a mindenkit terhelő
adókötelezettség alól az önadózást megsértő adózók sem bújhatnak ki,
különben az adóterheket a jogkövetőkre csoportosítanák át. Ezért nem
sérti az Alaptörvényt, ha az adóhatóság annak ellenére kötelezi az
adózót a meg nem fizetett adó teljesítésére, hogy a döntést nem hozta
meg határidőn belül. Az elévüléssel azonban végleg elenyészik a
határozathozatal lehetősége. Az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy
az ügyintézési határidő elmulasztása mely esetben fosztja meg a hatósági
eljárást a tisztességes minőségétől. Eszerint a tisztességes eljárás
megóvása nem önmagában azon múlik, hogy hány nap telt el az ügyintézési
határidőt követően, hanem azon, hogy mekkora a határozathozatali
határidő elmulasztásával okozott járulékos adózói jogsérelem mértéke.
Általánosságban megállapítható, hogy minél hosszabb idő telik el a
határidőt követően, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy
jelentősnek értékelendő jogsérelem áll elő az adózó oldalán, amit
összességében el kell ismernie a határozatot hozó adóhatóságnak és a
közigazgatási perekre vonatkozó szabályok szerint kontrollálnia kell a
közigazgatási bíróságnak. Az Alkotmánybíróság ezekre a szempontokra
tekintettel az indítványt elutasította.