ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI HÍRLEVÉL
AB határozat bírói döntés megsemmisítéséről (IV/862/2019.)
Az ügy tárgya: A Kúria Kvk.II.37.628/2019/4. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (választási ügy)
Összefoglaló a döntésről:A
döntés előzményei: 2019. április 8-án a FIDESZ-KDNP aktivistái
aláírásokat gyűjtöttek a Kálvin téri aluljáróban. A Momentum Mozgalom
erről videó felvételt készített, és a Kúriához fordult, hogy marasztalja
el a pártszövetséget, mert véleményük szerint a felvételen jól látszik,
hogy az aktivisták téves tájékoztatást adtak az aláírásgyűjtés
céljáról, és nem az európai parlamenti választáson való részvételre,
hanem Orbán Viktor 7 pontos programjának támogatására kérték az
embereket. A Kúria ekkor – megváltoztatva a Nemzeti Választási Bizottság
és a Fővárosi Választási Bizottság döntését – elmarasztalta a
FIDESZ-KDNP-t, és kimondta azt, amit a Momentum Mozgalom kérelmezett,
miszerint valóban megtévesztő volt az aláírásgyűjtés, annak célja nem
volt egyértelmű. Az elmarasztalt jelölő szervezet alkotmányjogi
panasszal az Alkotmánybírósághoz fordult, amely az ügyet megvizsgálva
megsemmisítette a Kúria döntését. Indokolásában az Alkotmánybíróság a
többi között kitért arra, hogy a választási eljárásról szóló törvény nem
tiltja a jelölő szervezetek számára, hogy választási kampányban a
jelöltállításon kívül más célra aláírást gyűjtsenek; ésszerű értelmezés
mellett sem az alapelvekből, sem a törvény más szabályából nem vonható
le ilyen következtetés, ezért döntésével a Kúria önkényesen egészítette
ki a törvény zárt szabályozását. Ezt követően a Kúriának megismételt
eljárásban újra döntenie kellett a Momentum Mozgalom kérelméről. Az
Alkotmánybíróság határozatának megfelelően a Kúria – korábbi
álláspontjával ellentétben – csütörtökön kimondta, hogy nem volt
jogsértő az aláírásgyűjtés. A Kúria ugyanakkor a megismételt eljárásban
hozott döntésének az indokolásában fenntartotta korábbi álláspontját az
aláírásgyűjtés módját illetően, mert véleménye szerint alkalmas volt a
választópolgárok megtévesztésére. Így végzésének rendelkező része és
indokolása között ellentmondás keletkezett. Ennek okán a Momentum
Mozgalom fordult alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz,
amelyben kifogásolta, hogy a Kúria a felülvizsgálati kérelmet
megalapozatlannak ítélte, ám a véleménye szerinti megalapozatlanságot
nem indokolta meg, csupán az Alkotmánybíróság határozatára hivatkozva
ismét döntött. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor megállapította és egyben
leszögezte, hogy határozatai az általános hatáskörű bíróság döntésének
az alkotmányos kereteit jelölik ki, de a bíróság előtt lévő
ügyet/ügyeket nem döntik el közvetlenül érdemben, az jelen esetben is a
Kúria feladata, hatásköre. Az Alkotmánybíróság kimondta: a Kúria nem
tett eleget indokolási kötelezettségének, amikor korábbi döntése egyes –
az aláírásgyűjtés megtévesztő módjára utaló – megállapításait
fenntartva hozott újabb, a korábbival ellentétes határozatot. Az
Alkotmánybíróság ezért a Kúriának ezt a végzését megsemmisítette.
Határozatában megállapította azt is, hogy ez nem jelent állásfoglalást a
megsemmisített végzés rendelkező részéről, csupán azt mondta ki, a
Kúriai döntés indokolása nem felel meg az Alaptörvényben foglaltaknak. A
határozathoz dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó alkotmánybíró
különvéleményt fűzött.