< Böngészés > Főoldal / Fecsegő hírek, Közélet / Blog article: A nemzeti összetartozás évének nyilvánították 2020-at

| Mobile | RSS

A nemzeti összetartozás évének nyilvánították 2020-at

2019. június 19. | hozzászólás | Fecsegő hírek, Közélet

forrás: MH/MTI

Az Országgyűlés kedden a nemzeti összetartozás évének nyilvánította 2020-at, a trianoni békediktátum 100. évfordulóját.

A nemzeti összetartozás évének nyilvánították 2020-at

A döntés indoklásában felidézik, a trianoni tragédiára történő emlékezés ezen formájára a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma kérte az OrszággyűléstFotó: MH

 A képviselők 166 igen szavazat, öt nem ellenében és egy tartózkodás mellett fogadták el a parlament nemzeti összetartozás bizottságának javaslatát. Nemmel öt DK-s képviselő szavazott, tartózkodott a Liberálisok politikusa, Bősz Anett független országgyűlési képviselő.

A határozat kifejti: a parlament az alaptörvényben rögzített felelősségviselés jegyében, a történelmi Magyarország területét szétdaraboló és a magyar nemzet harmadát idegen államok fennhatósága alá szorító, 1920. június 4-én aláírt békediktátum 100. évfordulójára emlékezve hozta döntését, „számot vetve e békediktátum által okozott politikai, gazdasági, jogi és lélektani problémák máig tartó megoldatlanságával, de egyben erőt merítve a külhoni magyarság megmaradásba vetett hitéből és értékelve a 2010-ben megkezdett határokon átívelő békés nemzetegyesítési politika eredményeit”.

Az Országgyűlés kimondta, támogatja az anyaországban, a Kárpát-medencében és a nagyvilágban élő magyarság körében olyan rendezvények, megemlékezések szervezését, valamint oktatási anyagok és filmalkotások készítését, amelyek erősítik a magyarság országhatárok feletti összetartozásának tudatát, önazonossága kifejezését és védelmét.

A parlament szorgalmazza a Kárpát-medencei magyarság megmaradásáért folytatott küzdelmeinek, valamint a magyarság kulturális, szellemi, tudományos, gazdasági és sportsikereinek bemutatását szolgáló kiállítások, konferenciák szervezését és ismeretterjesztő anyagok létrehozását.

A törvényhozók határozatukban kijelentették, támogatják az állami szuverenitás elvét és a nemzeti közösségek önazonossága iránti jogos igényeket egyaránt tiszteletben tartó új közép-európai együttműködés megteremtését, amellyel a térség minden állama, nemzete és nemzeti közössége hasznára meghaladható a nemzeti kirekesztés, jogfosztás és korlátozás múltbéli öröksége.

A döntés indoklásában felidézik, a trianoni tragédiára történő emlékezés ezen formájára a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma kérte az Országgyűlést. „A trianoni trauma óta eltelt szűk évszázad alatt tragikusan megfogyatkozott a magyarság az anyaországon túl, de a nemzeti együvé tartozás érzése megmaradt” – fogalmazott a bizottság javaslatában. Aláhúzták ugyanakkor, hogy a határozattal nem pusztán a trianoni tragédiára kívánnak emlékezni, hanem a térség népei felé tett új együttműködési ajánlat révén a közép-európai jövőt is szolgálni kívánják.

Nemzetközi szerződések kihirdetése
A parlament négy nemzetközi szerződés kihirdetéséhez járult hozzá. A képviselők elsőként a magyar-horvát katonai repülés és légvédelmi tevékenységek területén folytatott együttműködést, majd az Európai Unió és Szingapúr közötti beruházásvédelmi megállapodást hagyták jóvá. 

A Ház ratifikálta a Magyarország és a Zöld-foki Köztársaság közötti beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló szerződést, továbbá a magyar-amerikai védelmi együttműködésről szóló megállapodást is.
    
Több bürokratikus eljárás egyszerűsítéséről döntöttek

Az Országgyűlés több bürokratikus eljárás egyszerűsítéséről döntött a kormány javaslatára. A képviselők 123 igen szavazattal és 49 tartózkodás mellett fogadták el Pintér Sándor belügyminiszter javaslatát. A változtatások egyikévek az úti okmány cseréje – a személyazonosító igazolványokhoz hasonlóan – akkor is illetékmentessé válik, ha az úgynevezett elektronikus tároló elem nem működik.

Újdonság az is, hogy az ilyen elektronikus tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolványon a lakcímet és a személyi azonosítót is rögzítik. 
    

Új törvény szabályozza az állattenyésztést
A parlament új törvényt hozott a magyarországi állattenyésztés szabályozásáról a kormány kezdeményezésére.  A képviselők 137 igen szavazattal, 36 tartózkodás mellett fogadták el Nagy István agrárminiszter előterjesztését. 
 A javaslat indoklása szerint az új szabályok amellett, hogy növelik az ágazat versenyképességét, a biodiverzitás fenntartását, az agrártermelési célok hosszú távú megvalósítását és a termelés folyamatosságának biztosítását is segítik. 

Tállai: A jövő évi adócsomag segíti az elért eredmények megőrzését
A jövő évi adócsomag – a kormány által elfogadott családvédelmi és gazdaságvédelmi akcióterv céljaival összhangban – segít megőrizni az elmúlt években elért eredményeket, valamint segíti a további, az európai uniós átlagot meghaladó gazdasági növekedést – mondta Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára a kormány jövő évre szóló adócsomagját ismertetve.

Kiemelte: a magyar gazdaság bővülése az első negyedévben elérte az 5,3 százalékot. A kormány elkötelezett amellett, hogy megőrizze az eddig elért eredményeket, és hogy továbbra is felzárkózási pályán maradjon a magyar gazdaság, aminek érdekében számos intézkedést tett és tesz a jövőben is – jelentette ki.

Közölte: ennek egyik legfontosabb eleme a kormány által elfogadott gazdaságvédelmi akcióterv, amely a növekedés ösztönzése, az adóterhek csökkentése mellett arra is törekszik, hogy olyan területek kapjanak a jövőben többlettámogatást, amelyek révén a gazdasági növekedés fenntartható.

Fidesz: Magyarország keresett befektetési célpont

Bánki Erik (Fidesz) méltatta a kormány gazdaságpolitikáját, amely szerinte meghozta a gyümölcsét, a teljesítményt nemzetközi szervezetek is elismerik. Mára a tíz legkeresettebb befektetési célpontok egyike Magyarország, amit a kiszámíthatóság eredményeként értékelt. 

Kiugrónak ítélte a gazdasági növekedést, ami a dupláját tette ki az unió növekedési átlagának, és az adócsomag fontos elemének ítélte a befektetőbarát hozzáállást.  

Az adócsomag céljának nevezte, hogy minél több társadalmi réteg és vállalkozás számára tudjon kedvezőbb adózást megvalósítani. Az adótörvény minden elemében szolgálja a gazdaságvédelmi akciótervet is – hangsúlyozta. 

Szólt a kisvállalkozói adó (kiva) mérsékléséről, amelyet már 40 ezer vállalkozás választ. Fontos intézkedésnek nevezte, hogy megszűnik az adófeltöltési kötelezettség decemberi határideje. Sorolta a csökkenő adókat: a munkát terhelő adót, a reklámadót és a szállásadó áfáját, ami szerinte jelentős versenyképesség-növekedést eredményez a jövőben. A családokat segítő adócsökkentésről is említést tett.    

Törvény született a nemzetközi sportszervezetek magyarországi letelepedéséről, akik a jövőben megkapják azokat az adókedvezményeket is, amelyeket a hazaiak  – emlékeztetett. Hozzátette, tovább csökkennek az őstermelők adminisztratív terhei is, akiknek jövőre négy helyett egyetlen adóbevallást kell beadniuk.

 KDNP: az adócsökkentések mellett is nőnek az adóbevételek
    
Hargitai János (KDNP) az adócsökkentésről és -egyszerűsítésről szólt. 2020-ban a 10 százalékos nyugdíjjárulék, a 4 százalékos természetbeni egészségügyi járulék, a 3 százalékos pénzbeli egészségügyi járulék és az 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulék egy adóteherbe olvad össze – ismertette, jelentősnek nevezve ezt a változást, mert nem négy, hanem csak egy számlára kell utalni a közterheket a vállalkozásoknak.

Az adócsökkentésekről szólva beszélt a kiva kulcsának csökkentéséről, az egyszerűsített vállalkozói adó megszüntetéséről, a fejlesztési adókedvezmények értékhatárának csökkentéséről, a kereskedelmi szálláshelyek áfakulcsának, illetve a reklámadó átmenetileg nulla százalékra történő csökkentéséről. Úgy összegzett, ami a költségvetésnek kiesés, az az adózónak bevételi többlet.

Hargitai János elmondta, az adócsökkentések mellett is nőnek az adóbevételek a 2020-as költségvetésben 1366 milliárd forinttal, 13 százalékkal.

A Magyar Honvédségnél rendszeresíthető beosztások számáról benyújtott javaslat vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés 

Varga-Damm Andrea (Jobbik) kijelentette: olyan határozati javaslatot terjesztettek be, amelyre egyáltalán nem volt szükség. 

Mint mondta: jó a honvédség keretszáma, de 20 év távlatában nem lesz esély arra, hogy a honvédség létszáma erre a szintre emelkedjen. A magyar társadalomban jó cél, hogy fiatalok elmennek a kiképzésre és pénzt kapnak érte, de a kiképzés után java részben nem maradnak a honvédségben – közölte. Hozzátette, motiváló eszközök kellenek, hogy ha már a költségvetésnek pénzbe került a kiképzés, megtarthassák a fiatalokat.

Megjegyezte: a létszám részletes lebontása nem szerepel a szövegben, ezért felmerül a kérdés, hogy a jövőben lesz-e ehhez közük.

A politikus hangsúlyozta: minden politikai szereplő célja, hogy a hazát meg tudjuk védeni, és a NATO-ban garantált a védelmünk, de ki is kell venni a részünket a védelmi feladatoknak.

KDNP: azon dolgozunk, hogy a katonák megbecsültsége tovább növekedjen
    
Nacsa Lőrinc (KDNP) bírálta a jobbikos képviselő felszólalását, mert szerinte Varga-Damm Andrea egyszer sem tudott a katonákról a tisztelet hangján szólni. Úgy látszik, a Jobbikra nem lehet számítani abban a munkában, hogy sikerüljön elérni a honvédség tervezett létszámát – tette hozzá. Kitért arra, hogy Varga-Damm Andrea 2010-ben a Honvédelmi Minisztériumban (HM) dolgozott, így pontosan láthatta, mit ért el a balliberális kormány pusztítása a honvédelem területen. Mi történt volna akkor, ha Magyarországot ilyen “önmaga által lefegyverzett” állapotban érte volna a migrációs válság? – firtatta.

Elmondta, 2002-ben a honvédség 45 ezer főből állt, amely a nyolcéves szocialista kormányzás végére 23 950 főre csökkent. Most megerősítheti az Országgyűlés a honvédség 37 650 fős keretszámát – mondta. Közölte, azon dolgoznak, hogy megvalósítsanak egy olyan haderőfejlesztési programot, amely a régió legerősebb hadseregévé teheti a honvédséget, és azon is dolgoznak, hogy a katonák megbecsültsége tovább növekedjen.nkp

Leave a Reply 124 megnézve, 1 alkalommal mai nap |