< Böngészés > Főoldal / europarl.europa.eu/news/en, europarl.hu, Fecsegő hírek / Blog article: Magyarországot és mezőgazdaságát az átlagnál is jobban sújtja a klímaváltozás, de Orbán leszavazza az akciótervet))Ungarn und seine Landwirtschaft sind vom Klimawandel stärker als der Durchschnitt betroffen, aber Orban lehnt den Aktionsplan ab

| Mobile | RSS

Magyarországot és mezőgazdaságát az átlagnál is jobban sújtja a klímaváltozás, de Orbán leszavazza az akciótervet))Ungarn und seine Landwirtschaft sind vom Klimawandel stärker als der Durchschnitt betroffen, aber Orban lehnt den Aktionsplan ab


Fotó: Röhrig Dániel

Magyarországon a világátlagot meghaladóan emelkedett az utóbbi időben az átlaghőmérséklet, az időjárás egyre szélsőségesebb. Az első számú áldozat a mezőgazdaság.A féléves aszályt az utóbbi néhány hétben az ország több pontján túlságosan is bőséges égi áldás váltotta fel. Összességében azonban Magyarországon az egyre szárazabb és forróbb napok száma növekszik – statisztikailag is kimutathatóan. Egyre több hazai és nemzetközi fórumon keresik a védekezés, az alkalmazkodás lehetséges módjait. Legutóbb például a sivatagosodás és aszály elleni küzdelem világnapja alkalmából az Agrárminisztérium (AM) és az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) által szervezett konferenciáját ismertették álláspontjukat a téma szakértői. A globális felmelegedésről még a szakértők is vitáznak, de az már tény, hogy a Kárpát-medencében egyre inkább szélsőségesebbé váló időjárás a mezőgazdaságot sújtja leginkább.   A kárenyhítési alapból a közelmúltban kifizetett összegek több mint 43 százalékát az aszálykárok mérséklésére fordították – jelezte a probléma súlyát Feldmann Zsolt, az Agrárminisztérium államtitkára. Idén eddig 130 ezer hektárra jelentettek be a gazdák aszálykárt. Emellett 8200 hektár belvízkárt is jeleztek. Ez utóbbival kapcsolatban elhangzottak olyan vélemények is, hogy fel kellene hagyni a belvizek szinte automatikus elvezetésével, mert a szántókon, szabadföldi zöldségesekben felgyűlt víz azt jelenti, hogy ott valamikor vízjárta terület lehetett. Elvezetés helyett meg kellene oldani a talajvíz „megfogását”, egyfajta víz-vésztartalékot lehetne kialakítani. Lapunk kérdésére Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára elmondta, ő is a helyi víztározókat tartja az egyik lehetséges megoldásnak a nagy, térségi létesítmények helyett. Szinte minden település határában vannak mélyebb fekvésű területek, ahol ilyeneket ki lehet alakítani a belvizes, illetve vízjárta részeken. A helyi önkormányzatok és a gazdák, bevonásával ahol erre lehetőség van, ilyen kisebb lokális víztározókból nyerhetnék az öntözővizet, de akár rekreációs, környezetvédelmi és klímacélokat is szolgálhatnak ezek a tározók. Jelenleg a hazai 1,2 millió hektáros öntözhető mezőgazdasági területből alig 4 ezer gazda 110-120  ezer hektárt öntöz, ám ebből is csak nagyjából 65 ezer hektár kap rendszeresen vízutánpótlást, a többi tábla csak ha nagyon szükséges.  Tasnádi Gabriella a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) vízgazdálkodási szakértője elmondta, 450 falugazdász 2 hónapos munkával felmérte az öntözési igényeket. Összesen mintegy 265-270 ezer hektáron építenének ki öntözőrendszereket. Ami akadályozza a kivitelezést az a gazdák alacsony együttműködési készsége, a magas beruházási, illetve fenntartási költségek, a várható adminisztratív terhek. A tőkehiány, az elaprózott birtokszerkezet mellett ismerethiány is nehezíti az öntözés elterjedését. Az sem közömbös, hogy a rendszer kiépítésének és működtetésének a költségeit a gazdák nem tudják elismertetni a termékeik árában, amelyek már így is folyamatosan drágulnak. Míg Magyarországon a mezőgazdaság számára felhasználható vízkészletek alig 30 százalékát hasznosítják, addig az európai átlag 80 százalék. A kormány 2010 óta adós volt egy világos, megvalósítható öntözési programmal. Legújabb ígérete szerint 2020-2030 között évi 17 milliárd forintot költ majd az öntözéssel kapcsolatos beruházásokra. 

Fotó: Népszava / Röhrig DánielA MOSZ főtitkára szerint a 2021-2027 közötti uniós vidékfejlesztési források mintegy 50 százalékát kellene az öntözésre és az azzal kapcsolatos beruházásokra fordítani. A kormánynak pedig a 17 milliárd forint többszörösét kellene költeni minden évben erre a célra, mert 30 évi lemaradást kell behozni. A század végére sokkal gyakoribbak és hosszabbak lesznek az aszályos időszakok, elsősorban a mérsékelt égövben és leginkább a Kárpát-medencében – jegyezte meg Radics Kornélia, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) elnöke. Az elmúlt több mint száz év során a tavalyi volt a negyedik legmelegebb, és az ipari forradalom előtti időkhöz képest már az 1 Celsius fokot is meghaladta az átlaghőmérséklet emelkedés. Ám ennél is fontosabb, hogy az utóbbi 10 legmelegebb év között mindössze egy van, amit az ezredfordulót megelőzően mértek, a többi mind 2000 utáni adat. A szakember arra is figyelmeztetett, hogy az üvegházhatásért főfelelősként emlegetett szén-dioxid lebomlási ideje akár 150 év is lehet, tehát ami ma a légkörbe kerül, az még másfél évszázadig befolyásolja a bolygó klímáját és akkor még a többi hasonló hatású anyagról nem is esett szó.  Az elmúlt 120 évben Európában a mai napig 1,2 Celsius fokot emelkedett az átlaghőmérséklet, de Magyarországon néhány tizeddel még ennél is magasabb volt ez az adat. Az évi csapadékmennyiség ugyan alig csökkent, de az esős, havas napok száma hússzal lett kevesebb, míg az aszályos időszakok mára átlagosan négy nappal lettek hosszabbak az elmúlt évtizedekben. Idén is érzékelhető volt, hogy a féléves aszályt egy intenzív csapadékos időszak követte. Ennek során kétszer annyi eső áztatta a földeket, mint az elmúlt 30 év átlaga. Arra a kérdésre, hogy létezik-e a globális felmelegedés, a klíma változás, illetve nőttek az ebből fakadó veszélyek, az MOSZ elnöke egyértelmű igennel válaszolt. Talán emiatt is szerencsésebb lett volna, ha Orbán Viktor nem vétózza meg három másik régiós ország vezetőjével a 2050-ig szóló uniós klímavédelmi tervezetet.

Tíz éve várják

Alig tíz nap múlva, július 1-jétől áll föl egy Nemzeti Öntözési Központ, amely a az agrártárca ígérete szerint a bürokrácia csökkentést is szolgálja. Az agrár érdekképviseletek sok éves küzdelme után változnak a vízjogi szabályok és 5 év helyett 20 évre kaphat vízügyi engedélyt a termelő. A tartósan vízhiányos időszakokban pedig vízkészletezési díjat nem kell fizetni, a vízszolgáltatási díj 30 százalékát pedig a költségvetés állja. Hogy miért kellett az öntözési rendszer átalakítására majd’ 10 évet várni, nem tudni. 

szerző:Bihari Tamás

fecsego.eu/népszava online

Ungarn und seine Landwirtschaft sind vom Klimawandel stärker als der Durchschnitt betroffen, aber Orban lehnt den Aktionsplan ab

  1. Juni 2019 | Kommentare | europarl.europa.eu/news/en, europarl.hu, Chattering News

Foto: Dániel Röhrig

In Ungarn ist die Durchschnittstemperatur in letzter Zeit über den Weltdurchschnitt gestiegen, und das Wetter wird extremer. Die Landwirtschaft ist das Opfer Nummer 1. Die Dürre in den letzten Wochen wurde in vielen Teilen des Landes durch übermäßige himmlische Segnungen ersetzt. Insgesamt steigt jedoch die Zahl der trockeneren und heißeren Tage in Ungarn – statistisch nachweisbar. Immer mehr nationale und internationale Foren suchen nach Möglichkeiten zur Verteidigung und Anpassung. So wurde kürzlich anlässlich des Welttages gegen Wüstenbildung und Dürre eine vom Landwirtschaftsministerium (AM) und der Nationalen Wasserdirektion (OVF) organisierte Konferenz von Experten zu diesem Thema veranstaltet. Die globale Erwärmung wird sogar von Experten diskutiert, aber es ist bereits eine Tatsache, dass das Wetter, das im Karpatenbecken immer extremer wird, am stärksten von der Landwirtschaft beeinflusst wird. Mehr als 43 Prozent der kürzlich aus dem Ausgleichsfonds gezahlten Beträge wurden zur Minderung von Dürreschäden verwendet, betonte Zsolt Feldmann, Staatssekretär im Landwirtschaftsministerium. Bisher wurden 130.000 Hektar Landwirten wegen Dürreschäden gemeldet. Darüber hinaus wurden 8200 Hektar Binnenwasserschäden gemeldet. Zu letzteren wurde auch die Meinung geäußert, dass sie durch die fast automatische Entwässerung von Binnengewässern aufgegeben werden sollten, da das auf Ackerland in Freilandgemüse angesammelte Wasser möglicherweise eine Wasserfläche darstellte. Anstatt zu fallen, sollte der „Fang“ von Grundwasser gelöst und eine Art Wassernotreserve aufgebaut werden. Gábor Horváth, Generalsekretär der Nationalen Vereinigung der landwirtschaftlichen Genossenschaften und Erzeuger (MOSZ), sagte, er betrachte die örtlichen Stauseen als eine mögliche Lösung anstelle großer regionaler Einrichtungen. Fast alle Siedlungen haben tiefere Gebiete, in denen sie sich in Binnen- oder Wasserstraßen bilden können. Unter Einbeziehung der lokalen Gebietskörperschaften und der Landwirte könnten so kleine lokale Stauseen verwendet werden, um Bewässerungswasser zu erhalten, diese Stauseen können jedoch auch als Erholungs-, Umwelt- und Klimastauseen dienen. Derzeit bewässern nur 4.000 Landwirte 110-120.000 Hektar der 1,2 Millionen Hektar bewässerten landwirtschaftlichen Nutzfläche in Ungarn, aber nur etwa 65.000 Hektar werden regelmäßig mit Wasser versorgt, während andere Bretter nur bei Bedarf benötigt werden. Gabriella Tasnádi, Wassermanagementspezialistin der Nationalen Landwirtschaftskammer (NAK), sagte, dass 450 Landwirte 2 Monate lang ihren Bewässerungsbedarf untersuchten. Insgesamt würden rund 265 bis 270.000 Hektar Bewässerungssysteme gebaut. Was die Umsetzung behindert, sind die geringe Mitarbeit der Landwirte, die hohen Investitions- und Unterhaltskosten und der zu erwartende Verwaltungsaufwand. Neben dem Kapitalmangel, der fragmentierten Nachlassstruktur, erschwert mangelndes Wissen die Verbreitung der Bewässerung. Es ist auch nicht gleichgültig, dass die Landwirte die Kosten für den Bau und Betrieb des Systems nicht im Preis ihrer Produkte erkennen können, die bereits immer teurer werden. Während in Ungarn nur 30% der für die Landwirtschaft verfügbaren Wasserressourcen genutzt werden, liegt der europäische Durchschnitt bei 80%. Seit 2010 ist die Regierung ein Schuldner mit einem klaren, durchführbaren Bewässerungsprogramm. Nach seinem jüngsten Versprechen wird er zwischen 2020 und 2030 jährlich 17 Mrd. HUF für Bewässerungsinvestitionen ausgeben.

Foto: Népszava / Dániel Röhrig Nach Angaben des Generalsekretärs von MOSZ sollten zwischen 2021 und 2012 etwa 50 Prozent der EU-Mittel für die Entwicklung des ländlichen Raums für Bewässerung und damit verbundene Investitionen ausgegeben werden. Und die Regierung müsste dafür jedes Jahr ein Vielfaches von 17 Mrd. HUF ausgeben, weil wir 30 Jahre zurückbringen müssen. Bis zum Ende des Jahrhunderts werden die Dürreperioden viel häufiger und länger sein, insbesondere in der gemäßigten Zone und hauptsächlich im Karpatenbecken, sagte Kornélia Radics, Präsidentin des Nationalen Meteorologischen Dienstes (OMSZ). In den vergangenen über einhundert Jahren war das letzte Jahr das viertwärmste und verglichen mit der vorindustriellen Revolution betrug der durchschnittliche Temperaturanstieg über 1 Grad Celsius. Aber was noch wichtiger ist, es gibt nur ein Jahr zwischen den letzten 10 heißesten Jahren, gemessen vor dem Jahrtausendwechsel und dem Rest nach 2000. Der Techniker warnte auch, dass die Zersetzungszeit des Kohlendioxids, das als verantwortlich für den Treibhauseffekt bezeichnet wird, bis zu 150 Jahre betragen könnte. Was heute in die Atmosphäre gelangt, beeinflusst das Klima des Planeten seit eineinhalb Jahrhunderten, und auch andere Materialien mit ähnlichen Auswirkungen wurden nicht erwähnt. In den letzten 120 Jahren stieg die Durchschnittstemperatur in Europa auf 1,2 Grad Celsius, in Ungarn war sie mit einigen Zehnteln sogar noch höher. Der jährliche Niederschlag ist

Foto: Népszava / Dániel Röhrig Nach Angaben des Generalsekretärs von MOSZ sollten zwischen 2021 und 2012 etwa 50 Prozent der EU-Mittel für die Entwicklung des ländlichen Raums für Bewässerung und damit verbundene Investitionen ausgegeben werden. Und die Regierung müsste dafür jedes Jahr ein Vielfaches von 17 Mrd. HUF ausgeben, weil wir 30 Jahre zurückbringen müssen.

Bis zum Ende des Jahrhunderts werden Dürren vor allem in der gemäßigten Zone und insbesondere im Karpatenbecken häufiger und länger auftreten, sagte Kornélia Radics, Präsidentin des Nationalen Wetterdienstes (OMSZ). In den letzten hundert Jahren war das letzte Jahr das viertwärmste und verglichen mit der vorindustriellen Revolution betrug der durchschnittliche Temperaturanstieg über 1 ° Celsius. Noch wichtiger ist jedoch, dass in den letzten 10 heißesten Jahren vor der Jahrtausendwende nur eines gemessen wurde, der Rest sind Daten nach 2000. & Nbsp; hat auch gewarnt, dass die Zersetzungszeit von Kohlendioxid, das für den Treibhauseffekt verantwortlich sein soll, 150 Jahre betragen kann, was das Klima des Planeten für eineinhalb Jahrhunderte beeinflusst. Es war ein Wort.

In den letzten 120 Jahren stieg die Durchschnittstemperatur in Europa auf 1,2 Grad Celsius, in Ungarn war sie mit einigen Zehnteln sogar noch höher. Obwohl der jährliche Niederschlag kaum abgenommen hat, ist die Anzahl der regnerischen und schneereichen Tage um 20 gesunken, während die Dürreperioden in den letzten Jahrzehnten durchschnittlich vier Tage länger waren. Auffällig war auch, dass auf die diesjährige Dürre eine intensive Regenzeit folgte. Auf diese Weise wurde doppelt so viel Regen in das Land eingeweicht wie im Durchschnitt der letzten 30 Jahre. Auf die Frage, ob es eine globale Erwärmung, einen Klimawandel oder ein erhöhtes Risiko gibt, antwortete der Präsident von MOSZ deutlich.

Vielleicht wäre es aus diesem Grund glücklicher gewesen, wenn Viktor Orbán mit den Führern dreier anderer Regionalstaaten kein Veto gegen den EU-Klimaschutzplan für 2050 eingelegt hätte.

Sie warten seit zehn Jahren

In nur zehn Tagen, ab dem 1. Juli, wird ein Nationales Bewässerungszentrum eingerichtet, das nach dem Versprechen der Landwirtschaftsmauer auch zum Bürokratieabbau beiträgt. Nach vielen Jahren der Agro-Advocacy ändern sich die Regeln des Wasserrechts und der Produzent kann eine Wassererlaubnis für 20 Jahre anstatt für 5 Jahre erhalten. In Zeiten anhaltender Wasserknappheit ist keine Gebühr für die Wasserversorgung zu entrichten, und 30 Prozent der Wasserversorgungsgebühr sind im Budget enthalten. Warum mussten wir 10 Jahre warten, um das Bewässerungssystem zu ändern?

von Bihari Tamás

Leave a Reply 47 megnézve, 1 alkalommal mai nap |