< Böngészés > Főoldal / Alkotmánybíróság, Aktuális hírek, események, europarl.europa.eu/news/en, europarl.hu, Közélet / Blog article: ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI HÍRLEVÉL / LEGUTÓBBI DÖNTÉSEK (HATÁROZATOK)

| Mobile | RSS

ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI HÍRLEVÉL / LEGUTÓBBI DÖNTÉSEK (HATÁROZATOK)





• AB határozat utólagos normakontroll indítvány elutasításáról (II/756/2016.)
Az ügy tárgya: Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CCXXIV. törvény 2016. május 20-án hatályba lépő 30. § (3) bekezdésében foglalt Nvt.1. § p)-r) pontja, 31. §-a, 33. §-a, 34. § (1) bekezdése, 35. §-a, 36. §-a, 37. §-a és 38. §-a elleni utólagos normakontroll (dohánytermékek vásárlására vonatkozó szabályok korlátozása, elektromos cigaretta használata)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság tanácsa elutasította a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek forgalmazásáról szóló törvény rendelkezése ellen az országgyűlési képviselők által előterjesztett utólagos normakontroll indítványt. A rendelkezés értelmében az e-cigaretta vásárlására és használatára a dohánytermékekre vonatkozó korlátozásokat kell majd alkalmazni. Az indítványozók szerint e-cigaretta használóinak fő motivációja a dohányzásról való leszokás, így az ilyen jellegű termék használata a dohányzás visszaszorítása melletti fellépésként értékelhető. A rendelkezés célja szerintük azonban az volt, hogy az e-cigarettát összemossa a hagyományos dohánytermékekkel, még abban az esetben is, ha az függőséget okozó nikotint nem is tartalmaz. Az indítványozók ennek fényében az egészséghez való jog és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának sérelmét állították. Az Alkotmánybíróság egy korábbi döntésére hivatkozással először is rámutatott, hogy az egészséghez való jogból nem vezethető le a dohányzókra és az e-cigarettát fogyasztókra vonatkozó differenciált szabályozás kialakításának kötelezettsége. A támadott rendelkezés azokat a helyeket határozza meg, ahol a dohányzás és az e-cigaretta használata főszabályként nem megengedett. A törvény nem kényszeríti a dohányzást imitáló elektronikus eszköz használóját arra, hogy dohányzókkal egy légtérben tartózkodjon, csupán azokat a helyeket határozza meg, ahol mind a dohányzás, mind az e-cigaretta használata tiltott. Ezek használatára ugyanakkor kiválasztható bármely olyan hely is, amelyet nem érint korlátozás és ahol azonos időben nem történik dohányzás. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta, hogy az e-cigaretta használója – saját döntése alapján – az egészségkockázat ellenére dönthet úgy, hogy olyan zárt helyen tartózkodik, ahol egyidejűleg dohányzás történik, de a jogalkotó az egészséghez való jogból következően nem köteles ennek a lehetőségét kizárni. A hátrányos megkülönböztetés tilalmával összefüggésben az Alkotmánybíróság megismételte, hogy az Alaptörvényből nem vezethető le olyan szabályozás kialakításának kötelezettsége sem, amely a munkahelyen külön-külön helyek kijelölését követelné meg a dohányzók és az e-cigarettát használók számára. A szabályozás semelyik csoport számára nem biztosítja feltétlenül a munkahelyi dohányozás, illetve hasonló eszköz használatának jogát, ezért a hátrányos megkülönböztetés tilalmának sérelme sem megalapozott.
• AB határozat bírói döntés megsemmisítéséről (IV/1833/2017.)
Az ügy tárgya: A Székesfehérvári Törvényszék 1.Bpkf.226/2017/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (fogvatartási körülmények miatti kártalanítás)
Összefoglaló a döntésről:Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz indítvány alapján megsemmisítette a Székesfehérvári Törvényszék ítéletét. Az indítványozó fogvatartása körülményeit sérelmezve indított keresetet, amelynek eredményeként kártalanítást állapított meg részére az ügyben első fokon eljárt bíróság. A kártalanítás összegét a törvényszék támadott ítéletével csökkentette. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában azt sérelmezte, hogy a törvényszék a büntetés-végrehajtási törvény olyan rendelkezését értékelt a terhére, amely igényérvényesítése idejében még nem volt hatályban. Álláspontja szerint ezért a törvényszék támadott ítélete sérti a visszaható hatályú jogalkalmazás elvét. Az Alkotmánybíróságnak az ügyben nem a büntetés-végrehajtási törvény alkotmányosságáról kellet döntenie, hanem azt kellett vizsgálnia, hogy a törvényszék az Alaptörvény rendelkezéseivel, konkrétan a visszaható hatályú jogalkalmazás tilalmával összhangban értelmezte-e a jogszabályt. Az ügyben releváns jogszabályi környezet összevetését követően az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy a törvényszék a büntetés-végrehajtási törvény átmeneti rendelkezéseit figyelmen kívül hagyva olyan körülményt értékelt az indítványozó terhére, amelynek az indítványozó időbeli eltérések miatt nem tehetett eleget. Fogalmilag kizárt ugyanis egy még hatályba nem lépett, vagyis még nem is létező kötelezettség számonkérése. Összességében tehát a törvényszék a vizsgált időszakban még nem létező jogszabályi kötelezettség megkövetelésével, azaz az elbírált időszakban még nem hatályos jogszabály alkalmazásával döntött az indítványozó számára hátrányosan a kártalanítási igényről és ezzel pedig megsértette a visszaható hatályú jogalkalmazás tilalmát.

LEGUTÓBBI DÖNTÉSEK (VÉGZÉSEK, PL. ALKOTMÁNYJOGI PANASZ VISSZAUTASÍTÁSA)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/457/2019.)
Az ügy tárgya: A Nyíregyházi Törvényszék 1.Pf.21.370/2018/4. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (kártérítés)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1737/2018.)
Az ügy tárgya: A Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.667/2018/5.számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (adatigénylés teljesítése iránti per)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/125/2019.)
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.III.20.370/2018/6. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (kártérítés)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/109/2018.)
Az ügy tárgya: A Kúria Bfv.III.321/2017/25. számú ítélete, valamint a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 21. § (3) bekezdése, 24. § (3) bekezdése, 361. § (1) bekezdése és 362. § (3) bekezdés elleni alkotmányjogi panasz (zsarolás)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/419/2018.)
Az ügy tárgya: A Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 6.Kpk.50.069/2017/6. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (vízszennyezés, kármentesítés)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/150/2018.)
Az ügy tárgya: A szövetkezeti hitelintézetek integrációjával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi LXII. törvény egyes rendelkezései és a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény egyes rendelkezései elleni alkotmányjogi panasz (szövetkezeti hitelintézeti integráció)


KÖVETKEZŐ TESTÜLETI ÜLÉSEK NAPIRENDJE

• Az Alkotmánybíróság 2019. július 2-i teljes ülése

• Az Alkotmánybíróság 1. öttagú tanácsának 2019. évi július 2-i ülése

• Az Alkotmánybíróság 2. öttagú tanácsának 2019. évi július 2-i ülése

• Az Alkotmánybíróság 3. öttagú tanácsának 2019. évi július 2-i ülése


A LEGUTÓBB KISZIGNÁLT ÚJ ÜGYEK LISTÁJA

• A legutóbb kiszignált új ügyek listája
Az Alkotmánybíróság a honlapján közzéteszi a legutóbbi 10 napban előadó alkotmánybíróra kiszignált ügyek listáját.


EGYÉB AKTUALITÁSOK AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG DÖNTÉSEIVEL KAPCSOLATBAN

• Megjelent az Alkotmánybírósági Közlöny 2019. évi 19. száma (2019. június 26.)
• Az Alkotmánybíróság 2019. július 22-től 2019. augusztus 30-ig ítélkezési szünetet tart

Leave a Reply 116 megnézve, 1 alkalommal mai nap |