< Böngészés > Főoldal / Tudomány/gazdaság / Blog article: Contoy-sziget

| Mobile | RSS

Contoy-sziget

2019. július 1. | hozzászólás | Tudomány/gazdaság

mexikói sziget

Contoy-sziget (spanyolulIsla ContoyMexikó egyik lakatlan szigete a Karib-tengerben. Teljes területe a Contoy-sziget Nemzeti Parkhoz tartozik.[1]

Contoy-sziget (Isla Contoy)
Közigazgatás
Ország Mexikó
ÁllamQuintana Roo
KözségIsla Mujeres
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
FekvéseKarib-tenger
Terület2,3 km²
Hosszúság8 km
Szélesség0,5 km
Tengerszint feletti magasság12 m
IdőzónaEST (UTC-5)
Elhelyezkedése
Contoy-szigetPozíció Quintana Roo térképén
é. sz. 21° 29′ 29″, ny. h. 86° 47′ 33″

A szigetet a maják a posztklasszikus korban halászati célból látogatták. Neve is a maja nyelvből származik, de hogy pontosan melyik szavakból, arra két elmélet is van. Az egyik szerint a „pelikán” jelentésű pontó szóból, a másik szerint a kom („sekély, alacsony”) és a to’oy („menedékhely”) szavak összetételéből.[2]

Tartalomjegyzék

FöldrajzSzerkesztés

A több mint 8 km hosszú, de csak néhány száz méter széles, nagyjából észak–déli irányban húzódó sziget Mexikó délkeleti, Quintana Roo szövetségi állam északkeleti partjainál található, a szárazföldtől valamivel több mint 12 km távolságra. Többhelyütt lagúnákkal tagolt partvidékein homokdűnék és mangroveerdők húzódnak, területének nagy részét kókuszpálma-erdők borítják. A sziget szinte teljesen sík, legmagasabb pontja 12 méter körül van a tenger szintje felett.[2] A parti vizekben hínármezők éskorallzátonyok is előfordulnak,[3] köztük a szigettől délre található Ixlaché-korallzátony, amely már a világ második legnagyobb korallzátonyrendszeréhez, a Nagy Mezoamerikai Zátonyhoz tartozik.[4]

A nemzeti parkSzerkesztés

A 230 hektáros szárazföldi területtel rendelkező, a sziget körüli tengeri részeket is beleszámítva 4896,25 hektáros nemzeti parkot 1998. február 2-án alapították, bár a terület már 1961 óta védett.[4][5] A Karib-térség Mexikóhoz tartozó részének legfontosabb tengerimadár-fészkelő helyszíne (téltől kezdve több mint 10 000 madár gyűlik össze a szigeten[4]), ezért 2003 óta a Ramsari egyezmény is védi.[3]

A terület legnagyobb értékét állatvilága jelenti. Bár az emlősök egyáltalán nincsenek jelen a szigeten, de a hüllő- és madárvilág ritka fajokban gazdag. Jellemző hüllők azálcserepesteknős, a közönséges cserepesteknős, a közönséges levesteknős, akérgesteknős, a hegyesorrú krokodil és a közönséges óriáskígyó, míg 152 madárfaja[4]közül a pompás fregattmadár, a füles kárókatona, a fehérhasú szula brewsteri alfaja, abarna gödény, a kacagó sirály, a vörhenyes kócsag, a királycsér, a fehérsapkás galambés a füles kárókatona az említésre méltó.[5] A hideg tengeráramlatoknak köszönhetően a partmenti vizek planktonban és halban is gazdagok, valamint jelen van a cetcápa és az atlanti tőrfarkú rák is.[3] Jacques-Yves Cousteau tengerbiológus itt forgatta dokumentumfilmjét a languszták tengerfenéki vándorlásáról.[2] A megfigyelt növényfajok száma 98.[4]

A lakatlan szigetet turisták csak korlátozott számban látogathatják: egy nap legfeljebb 200-an, és ők is csak szervezett keretek között. Számukra egy látogatóközpontot alakítottak ki múzeummal, 20 méter magas kilátótoronnyal, egy madármegfigyelővel és két étkezőpalapával. Az energiaellátásról egy szél- és napenergiát felhasználó telep gondoskodik,[4] az ivóvizet az esővízből nyerik.[2]

Wikipédia tagja

Leave a Reply 131 megnézve, 1 alkalommal mai nap |