< Böngészés > Főoldal / Alkotmánybíróság, Aktuális hírek, események, europarl.europa.eu/news/en, europarl.hu, Közélet / Blog article: ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI HÍRLEVÉL LEGUTÓBBI DÖNTÉSEK (HATÁROZATOK)

| Mobile | RSS

ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI HÍRLEVÉL LEGUTÓBBI DÖNTÉSEK (HATÁROZATOK)




• AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról (IV/179/2018.)
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.IV.22.364/2016/5. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (személyes adatok kezelésével kapcsolatos érintetti jogok)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria személyes adatok kezelése tárgyában hozott ítéletének megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az indítványozó magyar állampolgárral szemben büntetőeljárás folyik az Amerikai Egyesült Államokban. Az amerikai nyomozóhatóságok egy közleménye alapján az indítványozó azt feltételezte, hogy vele szemben titkos adatgyűjtést folytattak a magyar hatóságok, ezért kérte az Igazságügyi Minisztériumot, hogy ezzel kapcsolatos kérdéseit válaszolja meg. A minisztérium azonban arról tájékoztatta, hogy az amerikai szervek jogsegélykérelemmel fordultak Magyarországhoz, ezért kérdéseire nem adott választ. Az indítványozó pert indított a minisztérium ellen, amely a jogsegélykérelem kiadására és korábbi kérdéseinek megválaszolására irányult. Álláspontja szerint mindezek személyes adatait képezik, ezért kiadásuk formális érvek szerinti megtagadása jogellenes. A minisztérium ellenkérelmében arra hivatkozott, hogy az amerikai szervek kifejezetten kérték a jogsegélyegyezményben foglaltak bizalmas kezelését. Az ügyben eljárt bíróságok az indítványozó keresetét elutasították, mivel az információszabadságról szóló törvény rendelkezései alapján és az amerikai fél kérésére figyelemmel a minisztériumnak nem volt mérlegelése az adatok kiadása tekintetében. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában a tisztességes bírósági eljáráshoz, illetve a személyes adatok védelméhez való jogának sérelmére hivatkozott, mivel egyfelől a bírósági ítéletek nem tartalmaztak érdemi indokolást, másfelől az amerikai büntetőeljárás ténye nem ad kellő alapot információs önrendelkezésének korlátozására. Az Alkotmánybíróság először is rámutatott, hogy a bíróságok kellően megindokolták döntéseiket. Az indítványozó kérelmének megtagadása valóban korlátozta az információs önrendelkezési jogot, amely azonban egy nemzetközi szerződésen alapult, így a kérelem megtagadásának volt formálisan megfelelő indoka. Az információs önrendelkezési jog sérelmével összefüggésben az Alkotmánybíróság kimondta: az indítványozó kérésének megtagadása nemzetközi szerződésen, végső soron az Amerikai Egyesült Államok hatóságának döntésén alapult, amelynek felülvizsgálatára a magyar bíróságok nem jogosultak.

• AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról (IV/3120/2015.)
Az ügy tárgya: A Kúria Bfv.I.1820/2014/8. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (emberölés bűntette, bíróság eljárása)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság elutasította a Fővárosi Ítélőtábla ítélete és a Kúria végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt. Az indítványozót több bűncselekmény miatt bűnösnek mondták ki az eljáró bíróságok és vele szemben halmazati büntetést szabtak ki. A támadott ítélet egy bűncselekmény minősítését, illetve a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját megváltoztatta. A döntéssel szemben az indítványozó felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelyet a Kúria végzésével elutasított. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában többek között arra hivatkozott, hogy a másodfokon eljáró bírói tanácsban olyan bíró vett részt, aki ügyében a vádemelést megelőzően is eljárt, illetve a Kúria végzésével összefüggésben azt sérelmezte, hogy abban olyan bíró vett részt, aki az elsőfokú ítélet meghozatala után, az előzetes letartóztatás meghosszabbítása ellen benyújtott fellebbezés elutasításáról rendelkező végzés meghozatala során is jelen volt. Az indítványozó mindezek miatt a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogának sérelmét állította. Az Alkotmánybíróság először is azt állapította meg, hogy a büntetőeljárás vádemelés utáni szakaszában nem merülnek fel aggályok sem a bizonyítékok megismerhetősége, sem a megalapozott gyanú megállapítása körében, ezért nem sérül a pártatlan bíróhoz való jog akkor, ha az előzetes letartóztatás kérdésében a vádemelést követően döntést hozó bíró az ügy érdemében is eljár. Másodsorban kimondta, hogy az érintett bírónak az elsőfokú bíróság egyesítő végzése, majd ezt követően az elsőfokú ítélet felülbírálatában való részvétele nem hozható összefüggésbe a pártatlan bíróhoz való joggal. Végezetül arra a következtetésre jutott, hogy ha az adott ügyben megállapítható, hogy a jogerős döntést olyan bírói tanács vizsgálta felül, amelyben egyetlen taggal szemben sem merült fel az adott kizárási ok, akkor azt úgy kell értékelni, hogy a felülvizsgálat következtében sor került a jogsérelem orvoslására. Jelen ügyben a Fővárosi Ítélőtábla döntését a Kúria felülvizsgálta, a felülvizsgálat során eljárt bírók vonatkozásában nem merült fel az indítványozó által problematizált kizárási ok és a Fővárosi Ítélőtábla döntésének a meghozatalakor irányadó bírói gyakorlat szerint az eljáró bírók kizártsága sem állt fenn.

 AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról (III/632/2019.)
Az ügy tárgya: A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 39/A. § (1) bekezdése elleni bírói kezdeményezés (csecsemőgondozási díj megállapítása)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság elutasította a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény egyik rendelkezésének megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezést. A támadott rendelkezés értelmében az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai összegének kiszámítása során az ellátásra való jogosultság első napján fennálló biztosítási jogviszonyban elért jövedelmet kell figyelembe venni. A bírósági eljárásban a jogvita tárgyát a felperesnek járó csecsemőgondozási díj jogalapja, illetve az képezte, hogy az ellátási összeg alapját a felperes tényleges jövedelme alapján kell-e meghatározni vagy naptári alapnak a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét kell tekinteni. Az indítványozó kúriai tanács szerint a támadott rendelkezés a szociális biztonsághoz való joggal összefüggésben sérti a hátrányos megkülönböztetés tilalmát. A törvényalkotó ugyanis indokolatlanul hátrányos helyzetbe hozta azokat az ellátásra jogosult személyeket, akik – ahogy a konkrét eljárás felperese is – a jogosultságot közvetlenül megelőző releváns időszakban tőlük független okokból kényszerülnek munkahelyváltásra. E jogosultak a tényleges jövedelmükkel arányos ellátás helyett csak a minimálbér alapulvételével számított ellátásban részesülhetnek. Az Alkotmánybíróság először is hangsúlyozta, hogy az Alaptörvény XIX. cikke jellemzően államcélokról, és nem pedig alapvető jogokról szól. Az alkotmánybírósági esetjog fényében ez azt jelenti, hogy az érintettek a speciális élethelyzetek fennállása esetén is csak törvényben meghatározott mértékű támogatásra jogosultak, amelyek konkrét formáját és mértékét a törvényhozó szabadon határozhatja meg. A kifogásolt rendelkezés általános, az összes egészségbiztosítási ellátásra vonatkozó szabály, amelynek célja az, hogy az ellátások összegének megállapítása a fennálló biztosítási jogviszonyban elért jövedelem alapján történjen. Továbbá fontos körülmény, hogy az nem foglalkoztatási, hanem biztosítási jogviszonyról szól. Mindezeket és az ügy összes körülményét figyelembe véve az Alkotmánybíróság arra az álláspontra jutott, hogy a támadott szabályozás nem hozható érdemi összefüggésbe az Alaptörvény felhívott rendelkezéseivel.

 AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról (IV/1048/2018.)
Az ügy tárgya: A Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21423/2017/5-II. számú részítélete elleni alkotmányjogi panasz (személyes adat kezelésének megsértése)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság elutasította a Fővárosi Törvényszék közérdekű adat kiadásának tárgyában hozott ítélete és Fővárosi Ítélőtábla részítélete megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. A bírósági eljárásban az illetékes jegyző közérdekű adatkéréssel fordult az indítványozóhoz, hogy mely közpénzek kerültek részére kifizetésre perköltség, sérelemdíj, megbízási díj vagy egyéb jogcímen. Az adatigénylés során az indítványozó személyes adatait is tartalmazó levél megküldésre került egy harmadik személy részére is, amely miatt az indítványozó személyes adat kezelésének megsértése miatt pert indított. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. A másodfokú bíróság részítéletében megállapította, hogy az alperes megsértette az indítványozó személyes adatok védelméhez való jogát, ugyanakkor az indítványozó magántitokhoz fűződő joga tekintetében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a bíróságot új eljárásra utasította. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában a személyes adatai védelméhez való jogának sérelmére hivatkozott. Az alkotmányjogi panasz érdemi vizsgálata során az Alkotmánybíróság elsőként azt emelte ki, hogy az érintett személyes adatainak egy harmadik személy részére történő jogosulatlan továbbítása a személyes adatok sérelme mellett egyúttal magántitok sérelmével is járhat. A jelen ügy tényállását figyelembe véve ugyanakkor az Alkotmánybíróság arra a megállapításra jutott, hogy önmagában az a tény, hogy valakitől közpénzekkel kapcsolatos tájékoztatást kértek, nem minősül az adatigénylés címzettjének a magánéletébe tartozó magántitoknak. Szintén nem eredményezi a magántitok védelméhez való jog sérelmét az érintettre vonatkozó információ továbbítása, ha az ahhoz hozzáférő harmadik személy a továbbított adatot már ismerte, ebben az esetben ugyanis az adat a harmadik személy vonatkozásában nem minősült titoknak.

• AB határozat bírói döntés megsemmisítéséről (IV/1788/2018.)
Az ügy tárgya: A Fővárosi Ítélőtábla 2.Beüf.10730/2018/3. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (összbüntetés)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz alapján megsemmisítette a Fővárosi Törvényszék összbüntetésbe foglaló ítéletét, illetve a Fővárosi Ítélőtábla végzését. Az összbüntetésbe foglalt ítéletek egy részének időbelisége miatt a bíróság az új Btk. szabályait alkalmazta – annak átmeneti rendelkezései alapján. Az indítványozó fellebbezéssel élt, mivel szerinte – az időközben az Alkotmánybíróság által megsemmisített átmeneti rendelkezések helyett – az új Btk. időbeli hatálya alapján kellett volna dönteni az ügyben alkalmazandó büntetőtörvényről. A Fővárosi Ítélőtábla a támadott végzésével a törvényszék döntését helybenhagyta. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában kifejtette, hogy a bíróságok az eljárásuk során a bűncselekmények elkövetésekor még nem létező szabályt alkalmaztak, ezért a támadott döntések sértik a visszaható hatályú jogalkalmazás tilalmát. Az Alkotmánybíróság először is kiemelte, hogy egy korábbi határozatában azért semmisítette meg az új Btk. egy átmeneti rendelkezését, mert az a hatályba lépését megelőzően keletkezett tényekhez fűzött új, a korábban hatályos szabályozáshoz képest eltérő jogkövetkezményt. Jelen ügyben a Fővárosi Ítélőtábla eljárása tartalmilag megfelelt a korábban megsemmisített rendelkezés előírásainak, vagyis az eljáró bíróság elmulasztotta figyelembe venni a visszaható hatály tilalmából fakadó követelményeket. Ezt követően az Alkotmánybíróság kiemelte, hogy az alkotmánybírósági és az azzal egyező irányadó bírósági gyakorlat szerint az összbüntetésre vonatkozó rendelkezések a büntető anyagi jog körébe tartoznak, ezért a büntetőtörvény időbeli hatályára vonatkozó szabályok alkalmazásának van helye. Az alkalmazandó jogszabály megállapítása esetén pedig az ítéletek jogerőre emelkedésének van meghatározó szerepe. Ebből az következik, hogy ha az összbüntetési eljárást érintően az elítéltre nézve szigorúbb anyagi jogi rendelkezések lépnek hatályba, akkor a hátrányosabb előírások akkor alkalmazhatók, ha az elítélt alapítéletei között nincs olyan, amelyik a szigorúbb törvényi rendelkezés hatálybalépését megelőzően emelkedett jogerőre. Az alkotmányjogi panasz alapját képező ügyben ugyanakkor kétséget kizáróan volt olyan ítélet, amely az új Btk. hatálybalépését megelőzően emelkedett jogerőre, erre tekintettel pedig a bíróságok jogértelmezése megsértette a visszaható hatályú jogalkalmazás tilalmát.

• AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról (IV/898/2018.)
Az ügy tárgya: A Kúria Gfv.VII.30.755/2017/12. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (szerződés érvényességének megállapítása; átalakuló szervezet)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria szerződés érvényessége, tulajdonjog megállapítása és tulajdonjog bejegyzése tárgyában hozott ítélete ellen előterjesztett alkotmányjogi panaszt. Az indítványozó gazdasági társaság ingatlan tulajdonszerzésre vonatkozó szerződés érvényességének megállapítását kérte a bíróságoktól. Az eljárás tárgya szerint azt kellett eldönteni, hogy azok a vállalatok, gazdasági társaságok, amelyek az indítványozónak az ingatlan tulajdoni hányadát eladták, illetve azt az indítványozóba apportálták, ténylegesen tulajdonosai voltak-e az ingatlan adott tulajdoni hányadának. Az indítványozó keresetét elutasították, a Kúria pedig a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogon belül a tisztességes tárgyaláshoz való jogának sérelmére hivatkozott. Álláspontja szerint az eljáró bíróságok olyan döntést hoztak, amely a hatályos jogszabályokból nem levezethető, illetőleg nincs olyan szabály, amely az elutasító döntésük indokául szolgálhatott volna. Sérelmezte azt is, hogy a bíróságok nem tettek eleget indokolási kötelezettségüknek sem. Az Alkotmánybíróság először is ismertette a tisztességes bírósági eljáráshoz való alapjog, illetve annak részterületei értelmezésére vonatkozó alkotmánybírósági gyakorlatot, majd hangsúlyozta, hogy az eljárás tisztességessége mindig esetről esetre vizsgálandó, mivel a bírói döntés és az ügy egyedi körülményei azt alapvetően befolyásolhatják. Ezt követően az Alkotmánybíróság rámutatott, hogy a Kúria részletesen indokolta jogi álláspontját, döntését számos jogszabály rendelkezésére alapítva, azokat értelmezve hozta meg. Annak megállapítása pedig a rendes bíróságok hatáskörébe tartozik, hogy a konkrét ügyben mely jogszabályokat kellett alkalmazni, illetve azokat értelmezni, tehát ebből a szempontból sem állapította meg a támadott ítélet alaptörvény-ellenességét.


LEGUTÓBBI DÖNTÉSEK (VÉGZÉSEK, PL. ALKOTMÁNYJOGI PANASZ VISSZAUTASÍTÁSA)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/364/2019.)
Az ügy tárgya: A Kúria Kfv.VI.37.216/2018/8. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (környezetvédelmi közigazgatási határozat felülvizsgálata)

• AB végzés alkotmányjogi panasz eljárás megszüntetéséről (IV/1721/2013.)
Az ügy tárgya: A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény elleni alkotmányjogi panasz

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1666/2018.)
Az ügy tárgya: A 2013. évi CCXL törvény 176. §-a és a 16/2014. (XII. 19.) IM rendelet 134/A §-a elleni alkotmányjogi panasz (tulajdonhoz való jog a büntetés-végrehajtási intézetben)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/129/2019.)
Az ügy tárgya:A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 206.Kpk.50.045/2018/4. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (építésügy)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1693/2018.)
Az ügy tárgya: A Fővárosi Törvényszék 41.Pkf.635.185/2018/3. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (fizetési meghagyás; anyagi jogerő)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1471/2018.)
Az ügy tárgya: A Kúria Bfv.III.1947/2017/9. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (bűnpártolás vétsége)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/185/2019.)
Az ügy tárgya: A Győri Ítélőtábla Pf.V.20.244/2018/6/I. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (sérelemdíj)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1131/2018.)
Az ügy tárgya: A Debreceni Törvényszék 1.Pkf.20.584/2018/6. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (végrehajtási záradék kiállításának megtagadása)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1654/2018.)
Az ügy tárgya: A Fővárosi Törvényszék 53.Pf.632.694/2018/4-I. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (társasházi közgyűlési határozat érvénytelensége)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1648/2018.)
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.I.21.720/2017/6. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (társasházi közgyűlési határozatok érvénytelensége)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1188/2018.)
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.VI.21.268/2017/28. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (szerződés érvénytelensége)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1807/2018.)
Az ügy tárgya: A Veszprémi Törvényszék 1.Bf.358/2018/5. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (eljárás elhúzódása; magánindítvány pótlása)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1767/2018.)
Az ügy tárgya: A Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.20.724/2018/2. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (kölcsönszerződés érvénytelensége)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/11/2019.)
Az ügy tárgya: A Pécsi Ítélőtábla Pf.V.20.095/2018/5. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (szerződés érvénytelensége)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/659/2019.)
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.21.725/2017/3. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (közúti baleset okozása, kártérítési felelősség)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1631/2018.)
Az ügy tárgya: A Kúria Bfv.II.1943/2017/6. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (tisztességtelen eljárás; ártatlanság vélelme)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1795/2018.)
Az ügy tárgya: A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1ö7.K27.376/2018/12. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (bontási engedély)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1859/2018.)
Az ügy tárgya: A Fővárosi Törvényszék 44.Pf.634.920/2018/4. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (birtokháborítás)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1053/2018.)
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.V.22.680/2017/3. számú és a Pfv.V.22.680/2017/5. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (szerződés érvénytelensége)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/285/2019.)
Az ügy tárgya: A Székesfehérvári Törvényszék 1.Pf.225/2018/6. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (fogyasztási kölcsön utáni tartozás)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/374/2019.)
Az ügy tárgya: A Kúria Mfv.II.10.086/2018/13. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (közszolgálati jogviszony)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1548/2018.)
Az ügy tárgya: A Kúria Kfv.IV.35.323/2018/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (támogatás visszafizetése; önkormányzat)


KÖVETKEZŐ TESTÜLETI ÜLÉSEK NAPIRENDJE

• Az Alkotmánybíróság 2019. július 9-i teljes ülése

• Az Alkotmánybíróság 1. öttagú tanácsának 2019. július 9-i ülése

• Az Alkotmánybíróság 2. öttagú tanácsának 2019. július 9-i ülése

• Az Alkotmánybíróság 3. öttagú tanácsának 2019. július 9-i ülése

Leave a Reply 112 megnézve, 1 alkalommal mai nap |