< Böngészés > Főoldal / europarl.europa.eu/news/en, europarl.hu, Fecsegő hírek / Blog article: A Duna lesz az új Balaton

| Mobile | RSS

A Duna lesz az új Balaton


Fotó: Balogh Zoltán / MTI

2020-tól létrejöhet a főváros első szabadstrandja, így folyamatosan fürödni lehet a Római-part északi részén kialakított partszakaszon. A próbanap a vártnál is sikeresebb volt

– Jelenleg a szabadstrandhoz szükséges szakhatósági engedélyek beszerzése zajlik, illetve az infrastruktúra egy része is hiányzik – mondták el lapunk kérdésére az illetékes Óbuda-Békásmegyeri önkormányzatnál -, azonban a testület és a főváros is amellett van, hogy megnyíljon a szabadstrand. Amennyiben sikerül, a strandnyitás azon ritka esetek egyike lenne, amikor egy civil kezdeményezést felkarol a helyi hatalom. Igaz, a helyi társadalmi szervezetek még élnek a gyanúperrel, hogy a kampányévnek is szólhat az önkormányzat újsütetű lelkesedése. Azonban tény, hogy a helyhatóság már többször is határozottan letett a voksát a strand mellett. Idén februárban a képviselőtestület döntött a szabadstrandról, és 15 millió forintot különítettek el a tervezés megvalósítására, majd júniusban ötletpályázatot írtak ki a terület építészeti, tájépítészeti, formatervezési elemeinek megalkotására. Mint az önkormányzatnál elmondták, erre azért van szükség, hogy a Római-part egyedi hangulatát megőrizve egy egységes koncepciójú, szakmai és közösségi konszenzuson alapuló terv születhessen meg. Az ötletpályázat jelenleg is folyamatban van. Júliusban pedig a képviselő-testület döntött a szabadstrand ötletét régóta szorgalmazó Valyo Város és Folyó Egyesülettel való együttműködésről. Ennek köszönhetően június végén „próbanapot” tartottak a római-parton, amikor évtizedekig tartó szünet után ismét több százan fürödtek – ha csupán egy napra is – a Dunában.

Fotó: MTI / Balogh Zoltán

A szabadstrandok kialakításának a feltételeit egy 2008-as kormányrendelet szabályozza, így többek között megfelelő öltőző-vetkőző hely biztosítását, parkolóhely kialakítását, őr-és mentőszemélyzet jelenlétét és folyamatos vízminőség-ellenőrzést ír elő az üzemeltető számára a jogszabály. Mint azt az önkormányzattól megtudtuk, „az eddigi hatósági háttéregyeztetések bizakodásra adnak okot, minden eddig megkeresett szervezet nyitott arra, hogy a Római-parton szabályozott keretek között lehessen fürdőzni.” Ugyanakkor a megfelelő engedélyek beszerzése sem egyszerű: a Római-part összetett tulajdoni, kezelői és szabályozási helyzetben van. Ráadásul a fővárosban sehol sincs szabadstrand, azaz a kerület járatlan úton halad az előkészítés során, annak dacára is, hogy fél évszázaddal korábban megszokott volt a Dunán a fürdőzés. Amikor a fővárosi rakpartok kialakítása során a folyót mintegy „leválasztották” a városról, azaz rakparti autóutak közé szorították, egyre kevesebb hely maradt, ahol az emberek közvetlen kapcsolatba kerülhetnek a folyóparttal. Lassanként szinte kikopott a köztudatból, hogy Budapest vízparti város. A fővárosi Duna-szakaszon a fürdőzést 1973-ban tiltották meg, mivel a Duna vízminőség addigra már annyira rossz volt, hogy egészségügyi kockázatot rejtett, ha valaki vízbe csobbant. A változás a rendszerváltozás után indult el, amikor a Duna-menti nehézipari üzemek egy része leállt, másutt egyre szigorúbb tisztítási folyamatnak vetették alá a Dunába engedett szennyvizet, így kilencvenes évektől már horgászok, vízi sportolók között ismert volt, hogy a Duna főváros feletti szakaszán nyugodtan vízbe merészkedhet az ember – már ha jól tud úszni, azt ugyanis nem árt elfelejteni, hogy a Duna erős sodrású folyó. A Valyo Város és Folyó Egyesület illetve a helyi lakosok régóta szorgalmazták, hogy a parton lehessen fürdeni, ám a hírek sokáig inkább arról szóltak, hogy a római árvízvédelmi mobilgát érdekében feltúrták volna az egyik utolsó, természetes természetes állapotú fővárosi partot. Miután a civil tiltakozás eredményeképpen a közvetlenül partvonalra tervezett monstrum veszélyét egyelőre sikerült elhárítani, napirendre kerülhetett a folyóparti szabadstrand kialakítása. Az önkormányzat április óta folyamatosan figyeli a vízminőséget, és elmondható, hogy a folyó vize ugyan még nem ivóvíz tisztaságú, ám fürdőzésre már kiválóan alkalmas. A kerület döntése alapján a szabadstrand helye a Kossuth Lajos üdülőparton, a Hely és a Külker Evezősklub közötti területen lehetne. Itt jó időben egy bójasor mögött, 120 centiméteres mélységig lehet bemenni a kavicsos fövenyen a Dunába, így nem veszélyeztetnék a fürdőzőket a területen nagy számban közlekedő vízi sporteszközök (kajak, kenu, motorcsónak). Ugyanakkor a langyos balatoni pancsoláshoz szokott strandolóknak nem árt tudni: a Duna vízhőmérséklete a legmelegebb nyári napokon sem megy 23-24 fok fölé.

forrás:népszava online

Leave a Reply 63 megnézve, 1 alkalommal mai nap |