< Böngészés > Főoldal / Kultúra, Tudomány/gazdaság / Blog article: Magyarországon Szent István király avatta ünneppé Nagyboldogasszony napját, és élete vége felé, már betegen ezen a napon ajánlotta fel hazánkat Szűz Máriának

| Mobile | RSS

Magyarországon Szent István király avatta ünneppé Nagyboldogasszony napját, és élete vége felé, már betegen ezen a napon ajánlotta fel hazánkat Szűz Máriának

2019. augusztus 15. | hozzászólás | Kultúra, Tudomány/gazdaság

„Napba öltözött asszony”

szerző:KD

Assumptio beatae Mariae Virginis, azaz Szűz Mária mennybevételének napja augusztus 15-e, XII. Pius pápa 1950-es apostoli konstitúciója nyomán. Ez a katolikus egyház legnagyobb Mária-ünnepe, egyben Magyarország patrónájának ünnepe.

Magyarországon Szent István király avatta ünneppé Nagyboldogasszony napját, és élete vége felé, már betegen ezen a napon ajánlotta fel hazánkat Szűz Máriának

Fotó: MH

A dogma szerint Jézus anyja földi életének befejeződése után testével-lelkével együtt felvételt nyert a mennybe, föltámadt fia dicsőségébe, ám ennek hagyománya egészen az ősegyházig nyúlik vissza. Az ünnep meglétéről a hetedik századtól tanúskodnak írásos emlékek, Mária mennybevitelét 847-ben IV. Leó pápa tette hivatalos ünneppé. Magyar elnevezése az 1446. évi Müncheni Kódexben tűnik fel először: „Marianac fel menbe vetele.” Magyarországon Szent István király avatta ünneppé Nagyboldogasszony napját, az államalapító király minden évben augusztus 15-ére hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot, hogy törvénykezést tartson. Élete vége felé, már betegen ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, és 1038-ban ezen a napon halt meg. A felajánlás nyomán a magyar közjogban érvényesült a Regnum Marianum-eszme, amely szerint Magyarország Mária országa, így a magyar államiság a kezdetektől összefonódik a Mária-kultusszal. Nagyboldogasszony napjához számos legenda és népszokás fűződik. Mindenekelőtt ilyen a Mária-virrasztás magyar hagyománya, amely azon a hiten alapul, hogy e napon a napfelkeltében meg lehet látni a „Napba öltözött asszonyt”, akiről az Újszövetség a Jelenések könyvében tudósít. Más ismert hagyomány a virágokból összeállított Mária-koporsó készítése vagy a virágszentelés. A megszentelt illatos füveket és virágokat később vagy a halott koporsójába tették, hogy Máriához hasonlóan ő is dicsőségre jusson, vagy az épülő ház alapjába, másutt a csecsemő bölcsőjébe, a fiatal pár ágyába helyezték. A népi kalendáriumban a „két asszony köze”, azaz augusztus 15-e és szeptember 8., Kisasszony napja közötti időszak varázserejűnek számít. Ekkor szedték a gyógyfüveket, kiszellőztették a téli holmikat, ruhaféléket, hogy a moly beléjük ne essen.

fecsego.eu/magyar hírlap

Leave a Reply 89 megnézve, 2 alkalommal mai nap |