< Böngészés > Főoldal / europarl.europa.eu/news/en, europarl.hu, Fecsegő hírek / Blog article: Orbán Európa nélkülözhetetlen kidobóembere?

| Mobile | RSS

Orbán Európa nélkülözhetetlen kidobóembere?

A történelem játékszerének látszik Magyarország kívülről nézve a páneurópai piknik 30 évfordulójára rendezett megemlékezés kapcsán (is): az 1989-ben lebontott, majd a 2015-ben épített drótkerítés is azt mutatta, hogy átgázolt rajta a történelem, amire az ország az akkori és mostani vezetése ugyanúgy reagált.

Komócsin Sándor,

Akárcsak az 1989-es év legismertebb, leglátványosabb sorsdöntő eseménye, a berlini fal lebontása, az ennél három hónappal korábbi magyarországi páneurópai piknik is spontán esemény volt, nem a szervezők akarata vezetett világtörténelmi jelentőségű határnyitáshoz – kezdi az esemény 30. évfordulójára rendezett megemlékezés kapcsán írt – a nyugati sajtóban megjelent értékelésektől eltérő következtetésekre jutó – cikkét Leonid Bershidsky, a Bloomberg Berlinben dolgozó orosz származású publicistája.

Csak a piknik után derült ki, hogy az egyre gyorsabban széteső Szovjetunió nem használja fel Magyarországon lévő 60 ezer fős katonaságát kicsi csatlósa megbüntetésére. Ez vezethetett el azután oda, hogy egy hónappal később, szeptemberben az amúgy a szovjet blokkon belül az egyik legengedékenyebbnek számító magyar vezetés megnyitotta a magyar-osztrák határt az országban egyre nagyobb tömegben felhalmozódó keletnémet “turisták” előtt.

Jól mondta Orbán

Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke a megemlékezés napján, augusztus 19-én azt mondta, hogy mai politikája, nevezetesen az, hogy kormánya pengés drótkerítést épített Magyarország déli határán az délről érkező bevándorlók elé, teljesen összhangban van a 30 évvel ezelőtti magyar vezetés politikájával. Bershidsky – szemben a többi nyugat-európai kommentátorral, akik ellentmondást látnak abban, hogy Magyarország akkor kerítést bontott, míg manapság kerítést épít – egyetért ezzel a megállapítással.

Amikor az Orbán-kormány 2015-ben arra ösztönözte a főként szíriai és iraki menekülteket, hogy Ausztriába távozzanak, egyetlen célt követett: ne Magyarországon nyújtsák be menekültkérelmüket. Ezért épített később kerítést eléjük. Ugyanez volt az 1989-ben regnáló magyar vezetés célja: meg akart szabadulni az akkori keletnémet menekültektől. A másik oldal, mármint az érkezők hozzáállása is ugyanaz volt mindkét esetben: eszük ágában sem volt Magyarországon maradni. (Nyugat-)Németországba akartak eljutni a jobb élet reményében.

Nem az idegengyűlölet a lényeg

A különbség az, hogy a 30 évvel ezelőtti menekültekkel szimpatizált az ország, míg a négy éve érkezőket elutasította. Az Ottomán Birodalommal vívott hosszú történelmi harca alapján Magyarország szereti magát Európa bástyájának látni a muszlim hódítással szemben, és nem csupán Orbán Viktor lát újabb inváziót az elmúlt évtized bevándorlási hullámában. Ugyanilyen kulturális megfontolást látunk például a lengyeleknél: a hozzájuk hasonló ukránok bevándorlása ellen semmi kifogásuk, míg a Közel-Keletről és Észak-Afrikából érkezőket elutasítják.

A Bloomberg publicistája szerint ugyanakkor az idegengyűlöletről folyó vita elfedi a mélyben megbúvó igazi igazságot. Nevezetesen azt, hogy a kisebb országokat sokszor destabilizálják, túlterhelik a nagyobbakban lezajló felfordulások. A kicsi Magyarország 1989-ben és 2015-ben is egy németországi válságba keveredett be szándékától függetlenül. Az elsőt a keletnémet rezsim durva bánásmódja váltotta ki saját állampolgáraival szemben, a másodikat Angela Merkel kancellár humánus bánásmódja a polgárháború elől menekülő szíriai bevándorlókkal szemben.

Magyarország egyik esetében sem volt abban a helyzetben, hogy kezelje a válságot. Ártatlan mellékszereplője volt egy olyan eseménynek, amelybe földrajzi elhelyezkedése miatt keveredett bele. A világ nagyot fordult 30 év alatt, de egy valami nem változott: Magyarország szegény volt ahhoz, hogy a keletnémet kivándorlók megelégedtek volna vele és négy éve is túl szegény volt ahhoz, hogy a délről érkező bevándorlók itt akarjanak maradni. Ezért a magyarok nem tehettek mást, hogy hagyják őket továbbállni.

Orbán számítása

A Bloomberg cikkírója szerint Orbán kizárólag azért építtetett kerítést a szerb- és a horvát-magyar határon, mert attól tartott, hogy Németország egyszer csak leállítja a menekültek befogadását és ezzel az ő kormányának a nyakába szakad a kezelésük problémája. Még mielőtt Merkel szembesült puha bevándorláspolitikájának következményeivel – népszerűségének elporladásával -, Magyarország miniszterelnöke már tudta, hogy a németek korlátozni fogják a bevándorlást – és ez így is történt.

Orbán a páneuróapai piknik évfordulóján tartott megemlékezésen megjegyezte, hogy Magyarország a németek védőbástyája, és igaza volt: országa egy nemzedéken belül kétszer vált kénytelen-kelletlen Németország kapuőrévé. A német vezetés nem akarja, hogy a magyarok lyukat üssenek azon a vasfüggönyön, amelyet a szegény dél és a jómódú észak közé felhúztak. Ennek tükrében nem sokat jelentenek Berlin és Brüsszel bírálatai Orbán Viktorral szemben a bevándorlással szembeni embertelenül kemény politikája, a vezetésével kiépített illiberális állam és az országában folyó Nyugat- és EU-ellenes propaganda miatt. A lényeg, hogy ő a kidobóember, aki a Európa bejáratánál áll.

fecsego.eu/napi gazdaság

Leave a Reply 40 megnézve, 1 alkalommal mai nap |