< Böngészés > Főoldal / Irodalom, Közélet / Blog article: Juhász Gyula: A fekete Mária

| Mobile | RSS

Juhász Gyula: A fekete Mária

2019. augusztus 22. | hozzászólás | Irodalom, Közélet

Ősi templom árnyas szögletében
Századoknak füstje és pora
Lassan lepte be s ő mély sötéten
Néz jövőbe hét tőrrel szivében:
Magyarok Asszonya.

Háború és béke váltakoztak
És jött és ment nemzetek sora,
Nyarak búzát, telek havat hoztak,
Ő csak nézett, a Fiát karolva:
Magyarok Asszonya.

Hű zarándok messze, messze tájról,
A lábain országút pora,
Vigaszt várva hozzájött s a távol
Múltakból gyászt s jó reményt világol
Magyarok Asszonya.

S jöttem én is, e szomorú öltő
Bús magyarja, hű zarándoka,
Mit adhatnék, csüggedt, árva költő:
E dalt hozom, mint könnyét a felhő,
Te feketén is vigaszt derengő
Magyarok Asszonya!

A képen: a versben megénekelt, a szegedi Alsóvárosi Plébániatemplomban őrzött “Fekete Mária” -kegykép.

Kovács Miklós külsősmunkatársunktól

Leave a Reply 65 megnézve, 1 alkalommal mai nap |