< Böngészés > Főoldal / europarl.europa.eu/news/en, europarl.hu, Tudomány/gazdaság / Blog article: Egy folyó változtatta meg az emberiség történelmét

| Mobile | RSS

Egy folyó változtatta meg az emberiség történelmét

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassunk. Részletes leírásKevés az olyan ókori civilizáció, ami annyira ismert lenne, mint az egyiptomi. Még ma is rengeteg meglepetést tartogat, sorra bukkannak elő a régióban az izgalmasnál izgalmasabb leletek. A régészeti kincsek ugyanakkor nincsenek teljes biztonságban, és ebben a politikának is óriási szerepe van.

Bettany Hughes neve a magyar történelemrajongók előtt sem lehet ismeretlen, az angol történész számos dokumentumfilm és sorozat, illetve könyv elkészítésében vett részt. A szakértő a közelmúltban hagyományos hajóval utazott végig a Níluson, hogy közben felkeresse a folyó mentén megtalálható fontosabb helyszíneket. Az utazásról dokumentumsorozat készült.

Az ókori Egyiptom a folyam menti államok egy klasszikus példája. Az efféle korai kultúrák alapját a mezőgazdaság jelentette, melynek fenntartásához hatalmas mennyiségű vízre volt szükség. Az ókori keleten három nagy folyam menti civilizáció fejlődött ki: Mezopotámia; ahol a Tigris és az Eufrátesz, India, ahol az Indus és a Gangesz; Kína, ahol a Sárga-folyó (Hoangho) és a Jangce; illetve Egyiptom, ahol a Nílus szolgáltatta a szükséges vizet.

Bettany Hughes szerint az ókori Egyiptom történetét nem lehet megérteni a Nílus története nélkül.

A civilizáció szíve a folyó volt, közvetett módon ez tette lehetővé, hogy hadseregeket állíthassanak fel, hajókat, illetve piramisokat, templomokat és egyéb épületeket hozzanak létre. Nem csoda, hogy az ókori emlékek jelentős része épp a folyó mentén fekszik.

Utazása során Hughes egészen a birodalom déli területeiig, a mai Szudánig hajózott. Ókori egyiptomi emlékeket ugyanis nem csak a modern Egyiptomban találni, az egykori birodalom nyomai a mai Líbiában, Szudánban és a Sínai-félsziget egészén fellelhetőek.

Sok leletet veszély fenyeget

Építészeti és régészeti emlékek akadnak bőven, és hiába kutatják évezredek óta a kincseket, még mindig nagy számban vannak felfedeznivalók. Az utóbbi időkben ráadásul egyre gyakran számolnak be a régészek újabb és újabb leletekről. Hughes szerint ilyen az a felirat, amelyet a közelmúltban kezdtek el feltárni Kom Ombo krokodiltemplománál.

A szöveg a világtörténelem egyik legnagyobb hatalmú emberétől, I. Széthitől származik.

Fontos azonban kiemelni, hogy az elmúlt időszakban ismét fellendülő régészetnek van árnyoldala is.

Az arab tavasz a térség más államaihoz hasonlóan Egyiptomban is jelentős változásokat hozott. A destabilizáció nemcsak a turizmus visszaszorulásával járt, hanem a régészeti lelőhelyek fosztogatásának fellendülésével is. Mivel a hatalom nem volt elég erős az emlékek védelméhez, rengeteg illegális feltárás indult, a kincsek többsége pedig utóbb Amerikába, Európába és a Távol-Keletre került.

A fosztogatás esetében valódi problémáról volt szó, a sivatag felett elrepülő drónok több olyan rablóvermet is megörökítettek, melyeket a régiségek kiemelésének céljával alakítottak ki. Mára viszont sokkal jobb a helyzet

– mondta a 24.hu-nak Hughes.

A döntéshozók hamar felismerték, hogy a rablások súlyos károkat okoznak az országnak, emellett azt is belátták, hogy Egyiptom fő turisztikai vonzereje épp az ókori emlékekben rejlik. Az elmúlt években az állam ezért komoly hangsúlyt fektetett a lelőhelyek védelmére, illetve a régészeti projektekre, hogy ezzel is visszacsalogassák a forradalom miatt távol maradó turistákat. Ennek ellenére a fosztogatók felmérhetetlen károkat okoztak.

Fotó: Viasat History

Van mit tanulnunk az ókoriaktól

Hughes úgy véli, hogy a történelem megismerése kiemelten fontos, hiszen a múlt embereinek döntései, ötletei és felfedezései nemcsak az adott korszakot, hanem a mi életünket is megváltoztatták. Az ókori Egyiptom lakóitól pedig életmódbeli dolgokat is érdemes eltanulni.

Nagyon szerették az életet. Nem voltak könnyűek a mindennapjaik, de úgy voltak vele: ha egészségesek, akkor minden rendben. Gyakran rövid volt az élettartamuk, ugyanakkor kihasználták, ami adatott, és ez is közrejátszhatott abban, hogy milyen lenyűgöző eredményeket értek el

– nyilatkozta a szakember.

A Nílus: 5000 évnyi történelem

A Nílus: 5000 évnyi történelem négy része szeptember 2-a és 5-e között kerül adásba, az egyes epizódok minden nap 22:00 órától lesznek láthatóak a Viasat History csatornán.

fecsego.eu/hír24

Leave a Reply 43 megnézve, 1 alkalommal mai nap |