< Böngészés > Főoldal / europarl.europa.eu/news/en, europarl.hu, Fecsegő hírek / Blog article: Ezrével irtják ki a háziállatokat – burjánzik a veszélyes kór Magyarországon

| Mobile | RSS

Ezrével irtják ki a háziállatokat – burjánzik a veszélyes kór Magyarországon

A hivatalos nyilatkozatok szerint eddig csaknem ötezer házi sertés esetében döntöttek kényszervágásról Magyarországon, az afrikai sertéspestis jelenlétét ugyanakkor hivatalosan cáfolják a házi sertés állományokban, miközben feldőlt a sertésvertikum egyensúlya.

szerző:Tóth László Levente, Fotó: Pixabay

Ha bármilyen tünet megjelenik az állatokon, akkor az állategészségügyi hatóság helyben mérlegel, hogy le kell-e vágni a házi sertést – mondta Bognár György országos főállatorvos az ATV Start című műsorában. Ez azt jelenti, hogy az állategészségügyi hatóság kénytelen felszámolni az állományt, ha felmerül a gyanú, hogy a házi sertéseknél is megjelent az afrikai sertéspestis (ASP).

Tovább terjedt a veszélyes kór Magyarországon

Gyanúsan titkolózás megy az állatokat tizedelő járványról?

Bognár György szerint olyan tünetei vannak a betegségnek, amelyek egyébként más kórokkal is összekeverhetőek. Az állattartó számára egyébként akkor válik gyanússá az állat – folytatta -, ha lázas az állat, étvágytalanság, hasmenés vagy bőrvérzések figyelhetőek meg. Külön-külön is érdemes figyelni, de ha ezek együtt jelennek meg, akkor érdemes állatorvos hívni. A főállatorvos ugyanakkor hangsúlyozta, hogy házi sertésben nem, vaddisznókban található csak meg az ASP vírusa az országban. Bognár György szerint nincsen vészhelyzet annak ellenére, hogy eddig közel ötezer állatot vágtak le a hatóságok a gyanú miatt.

Az ASP a házi sertések és vaddisznók heveny, lázas általános tünetekkel, testszerte vérzésekkel járó, vírusos betegsége. Nem azonos a klasszikus sertéspestissel, az emberre nem veszélyes, a megfertőződött sertések viszont gyakorlatilag gyógyíthatatlanok. A kórokozó vírusra jellemző, hogy ellenálló képessége a környezeti hatásokkal szemben igen nagy, nem hőkezelt termékekben, illetve nem ártalmatlanított sertés- vagy vaddisznóhullában hónapokig fertőzőképes marad. A vírus két úton terjedhet: egyrészt természetes úton a vaddisznók által, másrészt élelmiszerhulladékkal. Ezt a hatóság nem tudja meggátolni, ezért is kommunikálják azt a turisták felé, hogy semmilyen élelmiszerhulladékot ne dobáljanak el, és senki ne etessen semmilyen élelmiszerhulladékot a sertésekkel.

A kockázatok nőttek – egyre nagyobb fertőzött terület

Az utóbbi időben sorra jelentek meg hírek arról, hogy a hatóság ezrével irtja a házisertéseket, ha az afrikai sertéspestis legkisebb gyanúja is felmerül. Az intézkedések főként Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét érintik. A Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal (Nébih) honlapján megtalálható annak azoknak a településeknek a listája – több mint 800 van ilyen -, amelyek esetében védőintézkedéseket kellett tenni, miután tavaly áprilisban egy vaddisznó tetemében kimutatták a vírust. A főállatorvos szerint azonban a betegség csupán vaddisznókban van jelen, és ezek jellemzően az északi megyékben találhatók (Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád), illetve újabban Jász-Nagykun-Szolnok megye egy része vált fertőzötté.

Aki a járványügyi szempontoknak megfelelően tartotta az állatokat, száz százalékos kártérítést kaphat a leölések után. Legfontosabb, hogy nyilvántartásba kell venni az állományt és egyben biztosítani az állattartás zártságát. Közben a járványügyi helyzet változása folyamatos, mivel a betegség vaddisznók között terjed. Ennek megfelelően változnak az intézkedések, amelyeket egy szakértői csoport felügyel – mondta Bognár Lajos. Emlékezetes, hogy július végén jelent meg az országos főállatorvos 2/2019-es határozata az ASP magyarországi felszámolására vonatkozó mentesítési tervéről. Az új mentesítési terv kiadására és az egyes intézkedések felülvizsgálatára a járványhelyzetben bekövetkezett változások, valamint az Európai Bizottságtól az Európai járványhelyzet és a tapasztalatok alapján érkezett javaslatok miatt volt szükség.

A dokumentum részletesen tartalmazza az érintett szereplők (például vadászok, állattartók, állatorvosok) teendőit, egyúttal hatályon kívül helyezi a témára vonatkozó korábbi, 3/2018-as főállatorvosi határozatot. Részletesen tartalmazza továbbá a szigorúan korlátozott, a fertőzött, valamint a magas, a közepes és az alacsony kockázatú területekre vonatkozó információkat, például azok alapvető jellemzőit, meghatározásuk és elrendelésük menetét. A dokumentum területtípusonként összefoglalja az egyes feladatokhoz kapcsolódó előírásokat is. Rendelkezik többek között a vadászatról, az elhullott vaddisznók bejelentéséről és szervezett kereséséről, a vaddisznóállomány gyérítéséről, és az állat- és termék forgalmazás szabályairól is. Ennek alapján az Agrárminisztérium és az állategészségügyi szakemberek célja továbbra is a vadállományt érintő járvány terjedésének megfékezése, valamint a házisertés-állomány megóvása.

Ide tartozik, hogy az ASP járványügyi helyzetében bekövetkezett változások miatt többek között a fertőzött területek növeléséről döntött a Nemzeti Klasszikus Sertéspestis és Afrikai Sertéspestis Szakértői Csoport. Az intézkedések elsősorban a vadgazdálkodókat érintik. ASP-t igazoltak a laboratóriumi vizsgálatok több, a Tisza mentén talált vaddisznótetemben. Az új esetek, valamint a Tisza, mint közvetítő forrás jelentette kockázat miatt több terület kockázati besorolását is magas kockázatúról fertőzöttre módosította a szakértői csoport augusztus 28-ai ülésén. A döntés Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az M3-as autópályától délre fekvő, valamint további Hajdú-Bihar, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyei vadgazdálkodási egységeket érint. Szintén több vadgazdálkodási egységet szigorúan korlátozott területté nyilvánított a csoport. A fertőzött és szigorúan korlátozott területek növelése mellett indokolttá vált a közepes és magas kockázatú területek módosítása, illetve növelése is az ország keleti felében.

Kemény, szívós betegség

Az ASP közel száz éves történetében példátlan kiterjedésű és súlyosságú a járvány, amely a Kaukázus térségéből kiindulva Oroszország európai területén, Ukrajnában és a balti államokban kialakult – tudtuk meg a Nébih-től. Emlékeztettek arra, hogy az ASP közép-európai megjelenésének kockázata és hazánk sertésállományának veszélyeztetettsége az utóbbi időszakban jelentősen megnőtt. Magyarországon a betegség vaddisznóknál 2018. április végén jelent meg.

Az ASP nagy gazdasági kárt okoz, mert a betegségtől addig mentes országokba/régiókba való behurcolását követően csak szigorú igazgatási/rendészeti intézkedésekkel és jelentős anyagi áldozatok árán lehet felszámolni. Ugyanis a fertőzött állományokat – és legtöbbször a velük kapcsolatba került állományok valamennyi sertését is – le kell ölni, az állatok tetemeit pedig a fertőzés terjedését kizáró módon ártalmatlanítani kell. A felszámolt sertésállományok tartási helyét ismételten fertőtleníteni kell. A sertésforgalmazást és felvásárlást regionális vagy országos szinten korlátozzák, az élő sertések, a sertéshús és a sertéshúsból készült félkész és késztermékek exportja pedig nem engedélyezett.

Az árak felfelé kúsznak

A járvány miatt Ázsiában már százmilliós nagyságrendben vágtak már le sertéseket, az élősertés ára ezért már eddig is jelentősen emelkedett az irányadó külföldi piacokon és így Magyarországon is. Ugyanakkor a húsipari termékek árai nem követték az alapanyag önköltségének növekedését. Mindez sok hazai vágóhidat és húskészítmény-üzemet hoz nehéz helyzetbe Magyarországon. Amelyek már jó ideje kénytelen importálni is sertéshúst, mivel a hazai sertésállomány nem elegendő az országnak. A KSH adatai szerint 2019. június elején 2,84 millió sertés volt Magyarországon, miközben a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) adatai szerint a magyarországi vágóhidakon csak az idei első félévben 2 millió 290 ezer sertést vágtak le. Utóbbi 2,8 százalékkal kevesebb a 2018 január-júniusi időszakhoz képest.

Az idei első félévi sertésvágáson belül pedig az anyakocák vágása az előző év első félévi 44,7 ezerről, 15,7 százalékkal 51,7 ezer darabra nőtt 2018 első félévéhez viszonyítva, ami az állomány további csökkenését vetíti előre. A hazai termelésű vágósertés termelői ára áfa és szállítási költség nélkül kilogrammonként 576 forint volt 2019 júliusában, ami 23 százalékos emelkedést jelentett az egy évvel korábbi átlagárhoz képest. A darabolt sertéshús (karaj, tarja, comb) feldolgozói értékesítési ára 26 százalékkal nőtt 2019 júliusában 2018 azonos hónapjához viszonyítva. A KSH adatai szerint a rövidkaraj fogyasztói ára 10, a sertéscombé 16 százalékkal emelkedett ugyanebben az időintervallumban.

fecsego.eu/napi gazdaság

Leave a Reply 44 megnézve, 1 alkalommal mai nap |