< Böngészés > Főoldal / Alkotmánybíróság, Aktuális hírek, események, Bíróság/Ügyészség/Szegedi Ítélőtábla, Közélet / Blog article: ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI HÍRLEVÉL LEGUTÓBBI DÖNTÉSEK (HATÁROZATOK)

| Mobile | RSS

ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI HÍRLEVÉL LEGUTÓBBI DÖNTÉSEK (HATÁROZATOK)

ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI HÍRLEVÉL

LEGUTÓBBI DÖNTÉSEK (HATÁROZATOK)


• AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról (IV/885/2019.)
Az ügy tárgya: A Kúria Kfv.VI.37.668/2018/5. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (építési ügy, kereshetőségi jog)
Összefoglaló a döntésről:Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria és a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi bíróság közigazgatási határozat felülvizsgálata tárgyában hozott ítéleteinek megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz indítványt. Az indítványozó ingatlana melletti telekre a hatóság építési engedélyt adott ki társasház építésére. Az indítványozó az építésfelügyeleti eljárásban volt ügyfél, majd a bírósági eljárásokban felperes. Az ügyben eljárt bíróság felhívta az indítványozót kereshetőségi jogának igazolására, amelyet az indítványozó szomszédjogi sérelmére alapított. A bíróság – amelynek jogértelmezését a Kúria helybenhagyta – álláspontja szerint ugyanakkor a szomszédjogi sérelem, kifejezett jogszabályi rendelkezés hiányában nem alapozza meg a kereshetőségi jogot. Az indítványozó álláspontja szerint a bíróságok megakadályozták a közigazgatási bírósági úton történő igényérvényesítését és sérelmezte, hogy ezt egy jogszabályi rendelkezés nélküli fogalomra történő hivatkozással tették. Az indítványozó mindezek miatt azt állította, hogy a támadott ítéletek sértik a tisztességes hatósági és bírósági eljáráshoz, valamint a jogorvoslathoz való alapjogát. Az Alkotmánybíróság az indítványozó alkotmányjogi panaszát érdemben a jogorvoslathoz való jog sérelmével összefüggésben vizsgálta meg. Először is megállapította, hogy az ügyben irányadó jogszabályok szerinti jogorvoslati lehetőségek az indítványozó rendelkezésére álltak, amelyeket ő igénybe is vett. Az Alkotmánybíróság ezt követően kimondta, hogy a „kereshetőségi jog” kifejezés valóban nem szerepel egyetlen magyar jogszabály szövegében sem, ugyanakkor az azonosítható a polgári perrendtartásnak – a jogvita tárgyalása során hatályos – azon tételes jogi alapelvével, amely szerint a bíróság a jogvitát csak a vitában érdekelt fél kérelmére bírálja el. Az Alkotmánybíróság hozzátette, hogy a jelenleg hatályos közigazgatási perrendtartás szerint az érdekeltség (vagy érintettség) vizsgálata kötelezettsége az ügyben eljárt bírónak. Jelen ügyben a bíróságok nem önkényesen vizsgálták az indítványozó kereshetőségi jogát, számot adtak a kereset elutasítását alátámasztó indokaikról. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az indítványozó állított alapjogsérelmét nem látta megalapozottnak.
• AB határozat bírói döntés megsemmisítéséről (IV/1662/2017.)
Az ügy tárgya: A Szolnoki Törvényszék 4.Pf.21.461/2016/8. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (gáz szabálytalan vételezése)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság az indítványozó alkotmányjogi panasza alapján megsemmisítette a Szolnoki Törvényszék kötbér megfizetése tárgyában hozott ítéletét. Az indítványozó gazdasági társaság (gázszolgáltató) a vele szerződő fogyasztónál ellenőrzést végzett a gázfogyasztás tényleges megállapítása érdekében, majd keresetet indított vele szemben, kötbért megfizetését kérve. Az ügyben elsőfokú bíróság az indítványozó keresetét elutasította, amelyet a Szolnoki Törvényszék helybenhagyott. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában a visszaható hatályú jogalkalmazás és a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérelmére hivatkozott. Az indítványozó azzal érvelt, hogy az ügyben a bíróság által alkalmazott jogszabály időbeli és tárgyi hatálya nem terjed ki a peres igényre, a bíróság contra legem jogalkalmazást valósított meg. Az érdemi vizsgálat során az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó által vitatott – és a bíróság által alkalmazott – rendelkezés csak olyan fogyasztásmérő vizsgálatakor alkalmazható, amelynek felszerelése időpontjában az már hatályban volt. Az ügyben megállapítható volt, hogy a bíróság a jogvita idején még nem hatályos jogszabálynak az alkalmazásával döntött az indítványozó kötbér megfizetésére vonatkozó igényről. Az Alkotmánybíróság ezért kimondta, hogy a támadott ítélet megsértette a jogállamiság elvének részét képező visszaható hatályú jogalkalmazás tilalmát, ezért azt megsemmisítette. A megsemmisítésre tekintettel az Alkotmánybíróság már nem vizsgálta az indítványozónak a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérelmével összefüggésben előterjesztett érvelését.

• AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról (III/809/2019.)
Az ügy tárgya: A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:158. § (1) bekezdése elleni bírói kezdeményezés (betéti társaság jogutód nélküli megszűnése)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság elutasította azt a bírói kezdeményezést, amely a Polgári Törvénykönyvnek a betéti társaság jogutód nélküli megszűnését szabályozó rendelkezése megsemmisítését kérte. A Ptk. szerint a betéti társaság jogutód nélküli megszűnik, ha valamennyi beltag vagy valamennyi kültag jogviszonya megszűnik, s hat hónapos jogvesztő határidőn belül a társaság a társasági szerződés megfelelő módosításával nem gondoskodik a törvényes működés feltételeinek helyreállításáról, illetve ennek a nyilvántartásba történő bejelentéséről. Az indítványozó bíró szerint a támadott rendelkezés sérti a vállalkozás szabad megválasztásának jogát, mivel a Bt.-ben maradt tag nem szabad akaratából, hanem kényszerűségből kell, hogy új tagot vonjon be a társaságba. A rendelkezés sérti a tulajdonhoz való jogot is, mert a Bt. elhunyt tagjának örököse vagyoni betét szolgáltatásával lesz kénytelen a hagyatéki eljárás befejezése előtt a társaság tagjává válni, pusztán azért, hogy a jogvesztő határidő elteltével ne kezdődjön meg a társaság (visszafordíthatatlan) kényszertörlése. Az Alkotmánybíróság – az indítványt elbírálva – a vállalkozáshoz való jog állított sérelmével összefüggésben megállapította, hogy a támadott rendelkezés nem a Bt.-ben maradt tag vállalkozóvá válását korlátozza, hanem egy garanciális szabály, amely a társaság törvényes működését hivatott biztosítani. Jogbiztonsági szempontból indokolt és legitim a vállalkozási tevékenység folytatásának olyan törvényi korlátozása, amely a Bt. formájának választása esetén a társaságban maradó tagtól az átmenetileg kiüresedett tagi pozíció betöltését követeli meg. Mindezek mellett a támadott rendelkezés nem korlátozza a társaságban maradó tagot abban, hogy kit fogadjon el a társaság tagjaként és nem kötelezi arra sem, hogy a meghalt tag örökösével állapodjon meg és az örököst fogadja a társaság tagjává. Az előírt hat hónapos határidő pedig nem tekinthető aránytalannak, ezért az Alkotmánybíróság a vállalkozáshoz való jog sérelmét nem találta megalapozottnak. Másodkörben, a tulajdonhoz való joggal összefüggő érvelés kapcsán az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy egy új tag, így különösen a meghalt tag örököse, mindig a többi taggal való megegyezés alapján léphet be a társaságba. A tag halálával annak társasági részesedése – az indítványozó érvelésével ellentétben – nem száll át automatikusan az örökösre. Ennek fényében pedig nem állapítható meg, hogy a támadott rendelkezés az örökös alkotmányos értelemben vett tulajdonhoz való jogot korlátozná.

• AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról (III/858/2019.)
Az ügy tárgya: A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (Fot) 23. § (1) bekezdés e) pontja, valamint a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Kormányrendelet (Fot. Vhr.) 13. § (4) bekezdése elleni bírói kezdeményezés (fogyatékossági támogatás)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság elutasította azt a bírói kezdeményezést, amely a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény és a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet egy-egy rendelkezésének nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítását és megsemmisítését kérte. Az indítványozó bíró az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez csatolt kiegészítő jegyzőkönyvben garantált tulajdonhoz való jog sérelmét állította. A törvény támadott rendelkezése a mozgásszervi fogyatékosság esetén igénybe vehető támogatás feltételeit, míg a kormányrendelet a fogyatékossági támogatás folyósításának – ha a jogosultság már nem áll fenn – megszüntetését szabályozza. Az indítványozó bíró szerint a támadott rendelkezések azért ellentétesek az Egyezménnyel, mert nem írják elő a fizikai állapot változásának tényleges vizsgálatát. Az érdemi vizsgálat során az Alkotmánybíróság arra a megállapításra jutott, hogy a fogyatékossági támogatás a súlyosan fogyatékos személy részére az esélyegyenlőséget elősegítő, havi rendszerességgel járó pénzbeli juttatás. A támogatás célja, hogy – a súlyosan fogyatékos személy jövedelmétől függetlenül – anyagi segítséggel járuljon hozzá a súlyosan fogyatékos állapotból eredő társadalmi hátrányok mérsékléséhez. A fogyatékossági támogatás folyósítása, szemben a rehabilitációs ellátással és rokkantsági ellátással, nem egy korábbi járulékfizetési kötelezettség teljesítésén alapul, hanem arra mindazok jogosultak, akik az állapotukra tekintettel megfelelnek a jogszabályi követelményeknek. Az Alkotmánybíróság értelmezésében mindez azt jelenti, hogy a fogyatékossági támogatás – szemben a rokkantsági ellátással, illetőleg rehabilitációs ellátással – nem tekinthető az Egyezmény hatálya alá tartozó ellátásnak, ennek megfelelően a fogyatékossági támogatás egyedi esetben történő megszüntetésére vonatkozó szabályozás nem vetheti fel az Egyezmény sérelmét.

• AB határozat utólagos normakontroll indítvány elutasításáról (II/376/2019.)
Az ügy tárgya: Az egyes törvényeknek a mező- és erdőgazdasági földek forgalmával összefüggő módosításáról szóló 2018. évi CXXXVI. törvény, az egyes törvényeknek az agrárgazdaság versenyképességével összefüggő módosításáról szóló 2018. évi CXXXVII. törvény, a mező-és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény egyes rendelkezései, a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény egyes rendelkezései, valamint a mező-és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény elleni utólagos normakontroll (helyi földbizottságok szabályozása)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság elutasította az országgyűlési képviselők egynegyedének a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény egyes rendelkezései, a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló törvény egyes rendelkezései és az ezeket módosító jogszabályok megsemmisítésére irányuló utólagos normakontroll indítványát. Az indítványozók többek között a módosító jogszabályok közjogi érvénytelenségének megállapítását kérték, mivel azok az Országgyűlésről szóló törvénnyel ellentétesen kerültek elfogadásra. A módosított törvények lényege szerint a termőföldeket érintő adás-vételi szerződés jóváhagyására irányuló eljárásban a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarának a szerződéssel érintett föld fekvése szerinti területi szerve jár el „helyi földbizottságként”, aminek az állásfoglalása – különösen vétó alkalmazásakor – érdemben eldönti a jogügylet sorsát. Az indítványozók ezzel összefüggésben vitatták, hogy a kijelölt „helyi földbizottság” közhatalmat (egyetértési jogot) gyakorolhatna és ebben a vonatkozásban a jogállamiság és a demokratikus hatalomgyakorlás elvének sérelmét állították. A jogállamiság sérelmével összefüggésben hivatkoztak még a támadott rendelkezések visszaható hatályára, illetve az egyedi ügyben történő jogalkotás tilalmának megsértésére. Kifogásolták a „helyi földbizottság” által követendő eljárási rendet, a követendő szempontrendszert, a bizottság összetételét és jogállását, valamint a személyes adatok közlésére vonatkozó kötelezettséget. Nézetük szerint a támadott rendelkezések a személyes adatok védelméhez való jog, a tulajdonhoz való jog, a tisztességes hatósági eljáráshoz való jog és a jogorvoslathoz való jog sérelmét eredményezik. Az Alkotmánybíróság érdemben a következőket állapította meg. Az Országgyűlés a kifogásolt ülésnapon a támadott normák mellett más jogszabályokat is elfogadott és az Alkotmánybíróság egy korábbi döntésében már kimondta, hogy azokkal összefüggésben közjogi érvénytelenség nem állapítható meg. Az idézett határozatában foglaltak pedig jelen ügyben is irányadóak. Másodszor: a jogszabályi környezet és a korábbi alkotmánybírósági gyakorlat alapján megállapítható, hogy a földbizottság sem közhatalmat, sem hatósági jogkört nem gyakorol, hanem közvetett magánjogi érdekeltként jár el. Emellett a kijelölt agrárkamarai szerv köztestület ugyan, de állásfoglalását a földbizottság helyett – annak hiányában – adja ki, tehát az indítványozóknak a demokratikus hatalomgyakorlás sérelmével összefüggő érvelése megalapozatlan. A rendelkezések nem sértik a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát sem, mivel nem nyilvánítanak valamely magatartást utólag jogellenessé, nem állapítanak meg utólag kötelezettséget és a fennállóakat sem teszik terhesebbé. A jogszabályok konkrét jogviszonyokat sem szüntetnek meg, illetve, nem tekinthetőek olyan jogalkalmazói aktusoknak sem, amely ellen az érintettek jogorvoslattal nem élhetnek. A kijelölt földbizottság működésével összefüggő jogszabályi rendelkezések nem eleve alkalmazhatatlanok, vagy értelmezhetetlenek, ezért azok sem vetik fel a jogállamiság sérelmét. A kijelölt földbizottság eljárásával összefüggésben továbbá nincs kellő következtetési alap annak megállapítására, hogy a kijelölt szervek nem képesek objektív módon eljárni és a megválasztásuk módját részletező kormányrendelet hiánya – mivel az egyébként nem ütközik az Alaptörvénybe és mivel a kijelölt földbizottság nem tekinthető hatóságnak – még nem eredményezi a tisztességes hatósági eljáráshoz való jog sérelmét. A tulajdonhoz való joggal összefüggésben az Alkotmánybíróság azt emelte ki, hogy földtulajdon sajátosságai indokolhatják a közérdek érvényesítését a tulajdonosi jogosultságokkal szemben és jelen esetben megállapítható, hogy a támadott jogszabályok által megvalósított korlátozásnak az Alaptörvényre visszavethető, legitim indoka van. Az Alkotmánybíróság végül rámutatott, hogy a személyes adatok vonatkozásában előírt adatszolgáltatási kötelezettségnek indokoltságát jelenti termőföld véges jellege és egy stabil birtokszerkezet kialakítása, ezért a korlátozás e vonatkozásban is szükségesnek és arányosnak tekinthető.
LEGUTÓBBI DÖNTÉSEK (VÉGZÉSEK, PL. ALKOTMÁNYJOGI PANASZ VISSZAUTASÍTÁSA)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/2281/2017.)
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.I.21.934/2016/5. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (végrehajtás megszüntetése; zálogjog; devizahitel)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/430/2019.)
Az ügy tárgya: A Kúria Kfv.I.35.010/2018/11. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (adóügy)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/380/2019.)
Az ügy tárgya: A Miskolci Törvényszék 3.Pf.21.364/2018/4. számú ítélete és a sportról szóló 2004. évi I. törvény (Stv.) 67. § (1) bekezdése elleni alkotmányjogi panasz (versenyrendezési kérelem díja)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/246/2019.)
Az ügy tárgya: A Kúria Kfv.VI.37.490/2018/11. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (építésügy)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1278/2018.)
Az ügy tárgya: A Gyulai Járásbíróság 23.Szpi.2243/2018/11. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (perújítás megengedhetősége)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/160/2019.)
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.V.21.166/2018/3. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (hibás teljesítésből eredő szavatossági és kártérítési igény)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1660/2017.)
Az ügy tárgya: A Szolnoki Törvényszék 4.Pf.20.696/2016/5. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (gáz szabálytalan vételezése)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1661/2017.)
Az ügy tárgya: A Szolnoki Törvényszék 4.Pf.20.874/2016/5. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (gáz szabálytalan vételezése)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/295/2019.)
Az ügy tárgya: A Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.20.562/2018/4-II. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (hagyatéki ügy)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/354/2019.)
Az ügy tárgya: A Veszprémi Törvényszék 1.Pf.20.513/2018/8. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (telekhatár kiigazítása)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/975/2019.)
Az ügy tárgya: A Kúria Mfv.III.10.299/2018/4. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (őstermelői jogviszony; öregségi nyugdíj)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1056/2019.)
Az ügy tárgya: A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 83/B. § (1) és (2) bekezdése, a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 11. § (1) bekezdése, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 73/B. §-a és a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 4/A. § (2) bekezdése elleni alkotmányjogi panasz (szolgálati járandóság; kereseti korlát)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/686/2019.)
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.IV.21.636/2017/12. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (személyiségi jog megsértése)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1527/2019.)
Az ügy tárgya: A Fővárosi Ítélőtábla 1.Pk.50.024/2019/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (választási ügy; választókerületi nyilvántartásba vétel)


KÖVETKEZŐ TESTÜLETI ÜLÉSEK NAPIRENDJE

• Az Alkotmánybíróság október 8-i teljes ülése

• Az Alkotmánybíróság 3. öttagú tanácsának október 8-i ülése


A LEGUTÓBB KISZIGNÁLT ÚJ ÜGYEK LISTÁJA

• A legutóbb kiszignált új ügyek listája
Az Alkotmánybíróság a honlapján közzéteszi a legutóbbi 10 napban előadó alkotmánybíróra kiszignált ügyek listáját.

Leave a Reply 80 megnézve, 1 alkalommal mai nap |