A francia biztosjelölt megbukott az EP-s meghallgatásán
Elsöprő többséggel utasították el Sylvie Goulard-t, aki másodszor sem tudta meggyőzni a szakbizottság tagjait. November 1-jén szinte már biztosan nem áll munkába az új Európai Bizottság, és a magyar biztosjelölt-jelölt esélyei is változhatnak.
Megbukott a szakmai meghallgatásán Sylvie Goulard francia biztosjelölt. Gourlard-t csütörtökön másodjára kérdezték ki az Európai Parlament szakbizottságai, miután az első megmérettetésen etikai és szakmai problémák is felmerültek vele szemben. Az Európai Bizottság leendő elnökének így már nemcsak a magyar és a román, hanem a francia biztosi posztra is új jelöltet kell állítania.
Az EUrologus információ szerint 82-en nemmel szavaztak és 29-en támogatták Sylvie Goulard-t a belső piaci és ipari szakbizottságok által tartott meghallgatáson.
Fotó: Thierry Monasse / Getty Images Hungary
Az EP Goulard-t érintő döntése hatással lehet Várhelyi Olivér esélyeire is, mivel az Európai Bizottságban a szakmai hozzáértés mellett a nemi és földrajzi szempontok is érvényesülnek.
Goulard-nak egyrészt nem sikerült meggyőznie arról az EP-képviselőket, hogy képes lesz irányítani azt a szerteágazó tárcát, amellyel a Bizottság leendő elnöke, Ursula von der Leyen megbízta. Goulard az eredeti tervek szerint három politikaterületért is felelne: digitális gazdaság és társadalom, európai ipar és belső piac, hadiipar és űrkutatás.
A Von der Leyen-kabinetet éppen azért kritizálták vagy épp dicsérték, mert hasonló politikaterületeket több biztos között osztott szét, amivel egy egészen bonyolult együttműködési hálót hozott létre. A Goulard-nak szánt tárca viszont ezzel teljesen ellentétes logikát tükrözött.
A másik probléma Magyarország szempontjából sokkal érdekesebb volt a jogi szakbizottság etikai vizsgálatának a fényében. Míg Trócsányi Lászlót és Rovana Plumb román biztosjelöltet az anyagi és egyéb érdekeik összeférhetetlensége miatt alkalmatlannak találták a biztosi pozícióra, Emmanuel Macron francia elnök jelöltjét ezen a szűrőn átengedték. Holott már hónapokkal korábban is ismert tény volt, hogy Goulard EP-képviselőként egy amerikai politikai elemzőintézettől, a Berggruen Institute-tól
HÁROM ÉVEN ÁT HAVI 10-13 EZER EURÓS (3,3-4,3 MILLIÓ FORINTOS) FIZETÉST KAPOTT AZÉRT „HOGY AZ EURÓPAI ÉRTÉKEKET NÉPSZERŰSÍTSE.”
Goulard-nak 2017 júniusában éppen az EP-s pénzügyei miatt kellett lemondania a francia védelmi miniszteri posztjáról. Az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala még szeptemberben is nyomozott az akkor már biztosjelöltnek számító Goulard ügyében. Azt gyanították, hogy az uniós költségvetésből olyan EP-asszisztenseket is fizetett, akik aztán Franciaországban a pártnak dolgoztak. Az Európai Parlament szóvivője szeptember elején bejelentette, hogy Goulard visszafizetett egy kisebb összeget. A francia sajtó aztán kiderítette, hogy a kisebb összeg 45 ezer euró, azaz körülbelül 15 millió forint volt.
A jogi szakbizottságnak az elmúlt két hétben rengetegen a szemére hányták, hogy kettős mércét alkalmazott az európai politikában kevésbé népszerű magyar és román kormány jelöltjeivel szemben, míg a francia elnök emberét minden gond nélkül elfogadták.
Egyes vélemények szerint a Goulard-nak kezdetben kedvező eredményben az is közrejátszhatott, hogy a két nagy pártcsalád, szociáldemokrata és a néppárti képviselők annyira el voltak az egymás ellen vívott harccal, illetve a saját jelöltjük megmentésével foglalva, hogy harmadik politikai erő, a liberális-centrista Renew Europe jelöltjére már nem maradt energiájuk. De az EUrologus olyan fejtegetést is hallott, hogy
A KÉT NAGY PÁRTCSALÁD DIREKT INTÉZTE ÍGY A DOLGOT, HOGY IGAZÁN NAGYOT ÜTHESSENEK MACRONON,
aki rengeteget tett azért, hogy ne az EP szívügyének tekinthető csúcsjelölt vagy Spitzenkandidat legyen az Európai Bizottság leendő elnöke.
Goulard tehát átment a jogi szakbizottság vizsgálatán, de az EP belső uniós piaci, illetve ipari és kutatási szakbizottságait nem győzte meg az első meghallgatásán, ezért csütörtökön másodszor is kikérdezték. Ezután a szakbizottságok koordinátorai szavaztak, de nem lett meg a sikerhez szükséges kétharmados többség. Végül a szakbizottságok teljes tagsága szavazott: 82:29 arányban utasították el.
Azzal, hogy a Renew Europe jelöltje is elbukott, a parlamenti többséget birtokló három nagy frakció mindegyike elkönyvelhet magának egy vereséget a biztosok kinevezéséről zajló vitákban. Ursula von der Leyen dolga pedig még nehezebbé válik, hogy megtalálja a törékeny egyensúlyt a politikai és szakmai érdekek, illetve a földrajzi és nemi egyenlőség között. Az már most nyilvánvaló, hogy a november 1-jei határidőt nem tudják majd tartani, és az új Bizottság csúszással kezdheti meg a munkáját.
fecsego.eu/index.hu