< Böngészés > Főoldal / Alkotmánybíróság, Aktuális hírek, események, Bíróság/Ügyészség/Szegedi Ítélőtábla, Közélet / Blog article: ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI HÍRLEVÉL/LEGUTÓBBI DÖNTÉSEK (HATÁROZATOK)

| Mobile | RSS

ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI HÍRLEVÉL/LEGUTÓBBI DÖNTÉSEK (HATÁROZATOK)

ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI HÍRLEVÉL

LEGUTÓBBI DÖNTÉSEK (HATÁROZATOK)


• AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról (IV/1600/2019.)
Az ügy tárgya: A Győri Ítélőtábla Pk.I.25.613/2019/3. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (választási ügy)
Összefoglaló a döntésről: Az indítványozó alkotmányjogi panaszában a Győri Ítélőtábla választási ügyben hozott végzése megsemmisítését kérte. A FIDESZ Magyar Polgári Szövetség egy önkormányzati képviselőjelöltje Facebook oldalán olyan videót tett közzé, amely szerint a székesfehérvári intézmény-felújításokat az ellenzék soha nem támogatta. Az indítványozó és a Magyar Szocialista Párt kifogást nyújtott be a helyi választási bizottsághoz. Álláspontjuk szerint az önkormányzati képviselőjelölt megsértette a választási eljárásról szóló törvény alapelveit, így a választás tisztaságának megóvását és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlást. A helyi választási bizottság szerint a kifogásolt videó politikai véleménynek tekinthető, ezért a kérelmezők kifogását elutasította. A területi választási bizottság a döntést helybenhagyta. Rámutatott, hogy a videó általánosságban minősítette az ellenzék magatartását, illetve, hogy a sérelmezett mondat kontextusból kiragadva nem vizsgálható. A kérelmezők a Győri Ítélőtáblához fordultak, amely a területi választási bizottság döntését helybenhagyta. Az ítélőtábla az Alkotmánybíróság gyakorlatára hivatkozással rámutatott, hogy egy kifogásolt kijelentés megítélése során nem a köznapi értelembe vett bizonyíthatósági tesztet kell alapul venni, hanem annak is jelentősége lesz, hogy azt milyen kontextusban, milyen szituációban fogalmazták meg. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában a véleményszabadság alaptörvényi korlátainak sérelmére hivatkozott, mivel az ítélőtábla hamis tényállítást vont alapjogvédelmi körbe. Az Alkotmánybíróság az érdemi vizsgálat során a következő megállapításokat tette. Először is összefoglalóan rámutatott, hogy a választási kampány során a tényállítások meghatározása nem történhet önmagában a bizonyíthatósági teszt automatikus alkalmazásával, azaz a vizsgálat nem szorítkozhat kizárólag a kijelentés szó szerinti tartalmának értékelésére. A közügyek intenzív vitájában résztvevők jogi felelősségre vonásához nem elegendő annak kimutatása, hogy a vizsgált megszólalás bizonyos elemei ténylegesen, objektív módon cáfolhatók. A vitatott kijelentés értékelését arra is figyelemmel kell elvégezni, hogy az a választási kampány speciális szituációjában milyen valódi jelentést hordoz a választópolgárok számára. Ennek fényében és az eset összes körülményét vizsgálva az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy a sérelmezett kifejezés – a benne foglalt tényszerűnek tűnő állítás ellenére – összességében (politikai) véleménynek minősül, amely annak bemutatására irányul, hogy az ellenzéki képviselők, illetve képviselőjelöltek mennyire voltak konstruktívak a helyi intézmények fejlesztését elősegítő közgyűlési tárgyalások, illetve szavazások során. Az Alkotmánybíróság ezért helyesnek találta az ítélőtábla alapjogi mérlegelését és az alkotmányjogi panaszt elutasította.
• AB határozat mulasztás megállapításáról (IV/1599/2019.)
Az ügy tárgya: A Pécsi Ítélőtábla Pk.III.50.008/2019/3. számú végzése és a Ve. 144. § (4) bekezdése elleni alkotmányjogi panasz (választási ügy, választási plakát elhelyezése)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság elutasította a Pécsi Ítélőtábla választási ügyben hozott végzése megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz indítványt. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor a véleményszabadságot sértő alkotmányos mulasztást állapított meg, mivel a jogalkotó az állami és önkormányzati tulajdonban lévő dolgok használatával összefüggésben nem alkotta meg a politikai hirdetés indokolatlan és aránytalan korlátozásának kizárását garantáló szabályokat. Az ügy előzményeként a helyi választási bizottság megállapította, hogy a jelölő szervezet – a későbbi indítványozó – megsértette a választási eljárásról szóló törvényt, mivel a Szekszárd területén lévő villanyoszlopokra a tulajdonos engedélye nélkül helyezett el választási plakátokat. A területi választási bizottság a döntést helybenhagyta. Az indítványozó a Pécsi Ítélőtáblához fordult, amely az indítványozó felülvizsgálati kérelmét elutasította. Az ítélőtábla végzését azzal indokolta, hogy a releváns jogszabályi rendelkezés szerint a jogalkotó a tulajdonvédelmet helyezte előtérbe a véleményszabadsággal szemben. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában a véleményszabadság sérelmére hivatkozott, mind a bírói döntés, mind pedig az alkalmazott jogszabályi rendelkezés megsemmisítését kérte. Egyfelől alapvető problémának látta, hogy a helyi önkormányzat tulajdonosi minőségben ellehetetlenítheti a választási kampány idején a köztulajdonban álló eszközökön választási plakátok elhelyezését, amennyiben a hozzájárulás iránti kérelemre észszerű időben nem válaszol. Másfelől a jogszabály alapján megítélhetetlen, hogy a nemzeti vagyon védelme adott esetben valóban szükségessé teszi-e a véleményszabadság korlátozását. Az Alkotmánybíróság érdemi vizsgálata során a következőket állapította meg. A bírósági eljárásban a választási eljárásról szóló törvény kategorikus rendelkezésével szemben mérlegelésnek nem volt helye, ezért e vonatkozásban az alkotmányjogi panaszt elutasította. A jogszabályi rendelkezéssel összefüggésben az Alkotmánybíróság rámutatott, hogy a választási plakát – mind magán-, mind köztulajdonon történő – elhelyezésének előzetes, írásbeli hozzájárulásához kötése a véleményszabadság korlátozását jelenti, amely azonban a tulajdonhoz való jog védelme érdekében szükségesnek tekinthető. A magántulajdon vonatkozásában, a magántulajdonosi autonómia tükrében a korlátozás nem tekinthető aránytalannak sem. A közvagyon esetén a korlátozás szintén elfogadható, ezért a panaszt e vonatkozásban is elutasította. Az Alkotmánybíróság hivatalból eljárva ugyanakkor arra jutott, hogy a tulajdonhoz való jog védelme nem teheti indokolttá a választási plakátok jogszerű elhelyezésének automatikus, aránytalan korlátozását. A választási eljárásról szóló törvény azonban nem garantálja; hogy a véleményszabadság korlátozására a dolog vagyonkezelője csak indokoltan és arányos módon legyen jogosult, ez a hiányosság pedig alaptörvény-ellenességet eredményez.

• AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról (IV/3064/2012.)
Az ügy tárgya: A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 25/C. §, és 47.§ (1) bekezdés a) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítása iránt előterjesztett alkotmányjogi panasz (hitelintézet tulajdonhoz való joga)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság elutasította a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet egyes rendelkezései ellen előterjesztett alkotmányjogi panasz indítványt. A rendelet célja a lakásigényének kielégítéséhez szükséges állami támogatások különböző pénzügyi konstrukciókkal történő biztosítása. A támogatások megállapítását, folyósítását a hitelintézet végzi, azokat pedig az állam nevében a Kincstár nyújtja a folyósító hitelintézet havi elszámolása alapján. A rendelet módosított, az alkotmányjogi panasszal támadott szabályozása értelmében a 2004. május 1-jén vagy azt követően kötött kölcsönszerződések esetén az állam által garantált megtérítési kötelezettség nem érvényesíthető. Emellett a rendelet azt is szabályozza, hogy az állam bizonyos esetekben megtéríti a hitelintézetnek a behajthatatlanná vált kölcsön egy részét. Az indítványozó hitelintézet szerint a támadott rendelkezések sértik a tulajdonhoz való jogát, ellentétesek a jogállamiság elvéből eredő jogbiztonság követelményével, valamint a szerzett jogok védelmével. Érvelése szerint a korábbi szabályozás alapján az indítványozó gazdasági tevékenysége körében úgy határozott, hogy nyereségszerzési céllal részt vesz a rendelet szerinti támogatások elosztásában és azok állammal való elszámolásában. Az indítványozó e döntésében lényeges szerepet játszott az a jogszabályi ígérvény, hogy a kölcsönszerződés behajthatatlansága esetén az állam a veszteségét megtéríti. A rendelet azonban ezt az ígérvényt – a 2004. május 1-je után kötött szerződésekre vonatkozóan – azonnali hatállyal megszüntette. Időközben, az üggyel szoros összefüggésben, per volt folyamatban, amelyben a bíró előzetes döntéshozatali kérelemmel fordult az Európai Unió Bíróságához. Az Alkotmánybíróság saját eljárását erre tekintettel felfüggesztette, majd az EUB ítéletét követően a következő megállapításokat tette. Először is leszögezte, hogy a közösségi versenyjog, amelynek egyik fő alkotóeleme az állami támogatások nyújtásának uniós szabályok alá rendelése, az Európai Unió kizárólagos hatáskörébe tartozik, az Alkotmánybíróság pedig nem bírálja felül az EUB-nak az üggyel összefüggésben kifejtett álláspontját az Alkotmánybíróság nem bírálhatja felül. Az Alkotmánybíróság, az indítványozónak az állami megtérítés igényére vonatkozó érvelésével kapcsolatosan arra mutatott rá, hogy azt nem lehet érdemi összefüggésbe hozni a tulajdonhoz való joggal, ezért az indítványt e tekintetben elutasította. Az állam megtérítési kötelezettsége alkotmányjogilag nem értékelhető szerzett jogként sem, mivel az az egyedi kölcsönszerződések megkötésekor előre nem látható – és elkerülendő – körülménytől, a kölcsönszerződésnek az adóstól való behajthatatlanságától függött, ezért az indítványozó alkotmányjogi panaszát e vonatkozásban is elutasította. Végezetül az Alkotmánybíróság rámutatott, hogy az állam által nyújtott biztosíték elvonása nem vezet a bizalomvédelem elvének sérelmére sem.

• AB határozat bírói döntés megsemmisítéséről (IV/1577/2018.)
Az ügy tárgya: A Fővárosi Ítélőtábla 3.Beüf.10.782/2018/3. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (összbüntetésbe foglalás)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz eljárás alapján megsemmisítette a Fővárosi Ítélőtábla és Fővárosi Törvényszék összbüntetés tárgyában hozott végzését. Az indítványozó három, vele szemben korábban kiszabott büntetés összbüntetésbe foglalását kérte. Egy másik eljárásban két büntetését összbüntetésbe foglalták, azonban az indítványozó újabb kérelmet terjesztett elő. A Fővárosi Törvényszék ezt elutasította, mivel a korábbi határozatra tekintettel a megjelölt alapítéletek nem foglalhatóak egymással összbüntetésbe. Az indítványozóval szemben valamennyi büntetőeljárás a régi büntető törvénykönyv szerint folyt, azonban az egyik ítélet már az új Btk. hatályba lépését követően született. Az indítványozó fellebbezése folytán a Fővárosi ítélőtábla a törvényszék végzését helybenhagyta. Az ítélőtábla kifejtette, hogy az egyik ítélet az új Btk. hatályba lépését követően emelkedett jogerőre, ezért a régi büntető törvény alkalmazásának lehetősége fel sem merülhetett. Továbbá az összbüntetés tartamának meghatározása esetén az arra való lehetőség megnyílásakor aktuálisan hatályos jogszabályokat kell alkalmazni. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában – érdemben a visszaható hatályú jogalkalmazás sérelmére hivatkozással – kifejtette, hogy a bíróságok az Alkotmánybíróság az új Btk. átmeneti rendelkezésének egy szabályát megsemmisítő döntését figyelmen kívül hagyva alkalmazták a vele kedvezőtlenebb új Btk. szabályait. Az Alkotmánybíróság az érdemi eljárás során a következő megállapításokat tette. A bíróságok tartalmilag az Alkotmánybíróság által korábban megsemmisített jogszabályi rendelkezés szerint jártak el, az alaptörvény-ellenesnek minősített és megsemmisített tesztet alkalmazták. A hatályos Btk. kizárja a többszörös összbüntetésbe foglalás lehetőségét. Hivatkozással arra, hogy az alapítéletek közül kettőt korábban jogerősen összbüntetésbe foglaltak, az eljáró bíróságok azt állapították meg, hogy a Btk. kizáró rendelkezése folytán a kérelemben megjelölt ítéletek nem foglalhatóak egymással összbüntetésbe, ezért a további törvényi feltételek meglétének vizsgálata nélkül az indítványozó kérelmét elutasították. Mindezek következtében ugyanakkor az indítványozónak súlyosabb büntetést kell kiállnia, mintha esetében a régi Btk. rendelkezései alapján sor került volna összbüntetés megállapítására. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a bíróságok jogértelmezése sértette a visszaható hatályú jogalkalmazás tilalmát, ezért a támadott végzéseket megsemmisítette.

LEGUTÓBBI DÖNTÉSEK (VÉGZÉSEK, PL. ALKOTMÁNYJOGI PANASZ VISSZAUTASÍTÁSA)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/539/2019.)
Az ügy tárgya: A Kúria Kfv.I.35.040/2019/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (adóügy)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/323/2019.)
Az ügy tárgya: A Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 8.K.27.621/2018/5. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (adó ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1343/2018.)
Az ügy tárgya: A Debreceni Törvényszék 2.Pf.20.477/2018/4. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (parkolási pótdíj megfizetése)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1268/2018.)
Az ügy tárgya: A Kúria Gfv.VII.30.638/2017/11. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (vitatott hitelezői igény; egyezség)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1832/2018.)
Az ügy tárgya: A Pécsi Törvényszék 2.Pf.21.071/2017/5. és 2.Pf.20.394/2018/5. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (tartozás megfizetése)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1618/2017.)
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.VI.21.173/2016/6. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (bérleti szerződés érvénytelensége)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/438/2019.)
Az ügy tárgya: A Fővárosi Törvényszék 48.Pf.634.2696/2018/5. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (kölcsön megfizetése)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/339/2019.)
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.VI.22.318/2017/7. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (elővásárlási jog)


KÖVETKEZŐ TESTÜLETI ÜLÉSEK NAPIRENDJE

• Az Alkotmánybíróság október 15-i teljes ülése
• Az Alkotmánybíróság 1. öttagú tanácsának október 15-i ülése
• Az Alkotmánybíróság 2. öttagú tanácsának október 15-i ülése
• Az Alkotmánybíróság 3. öttagú tanácsának október 15-i ülése


A LEGUTÓBB KISZIGNÁLT ÚJ ÜGYEK LISTÁJA

• A legutóbb kiszignált új ügyek listája
Az Alkotmánybíróság a honlapján közzéteszi a legutóbbi 10 napban előadó alkotmánybíróra kiszignált ügyek listáját.

Leave a Reply 73 megnézve, 2 alkalommal mai nap |