ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI HÍRLEVÉL/LEGUTÓBBI DÖNTÉSEK (HATÁROZATOK)
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI HÍRLEVÉL
LEGUTÓBBI DÖNTÉSEK (HATÁROZATOK)
• AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról (IV/1600/2019.)
Az ügy tárgya: A Győri Ítélőtábla Pk.I.25.613/2019/3. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (választási ügy)
Összefoglaló a döntésről: Az
indítványozó alkotmányjogi panaszában a Győri Ítélőtábla választási
ügyben hozott végzése megsemmisítését kérte. A FIDESZ Magyar Polgári
Szövetség egy önkormányzati képviselőjelöltje Facebook oldalán olyan
videót tett közzé, amely szerint a székesfehérvári
intézmény-felújításokat az ellenzék soha nem támogatta. Az indítványozó
és a Magyar Szocialista Párt kifogást nyújtott be a helyi választási
bizottsághoz. Álláspontjuk szerint az önkormányzati képviselőjelölt
megsértette a választási eljárásról szóló törvény alapelveit, így a
választás tisztaságának megóvását és a jóhiszemű és rendeltetésszerű
joggyakorlást. A helyi választási bizottság szerint a kifogásolt videó
politikai véleménynek tekinthető, ezért a kérelmezők kifogását
elutasította. A területi választási bizottság a döntést helybenhagyta.
Rámutatott, hogy a videó általánosságban minősítette az ellenzék
magatartását, illetve, hogy a sérelmezett mondat kontextusból kiragadva
nem vizsgálható. A kérelmezők a Győri Ítélőtáblához fordultak, amely a
területi választási bizottság döntését helybenhagyta. Az ítélőtábla az
Alkotmánybíróság gyakorlatára hivatkozással rámutatott, hogy egy
kifogásolt kijelentés megítélése során nem a köznapi értelembe vett
bizonyíthatósági tesztet kell alapul venni, hanem annak is jelentősége
lesz, hogy azt milyen kontextusban, milyen szituációban fogalmazták meg.
Az indítványozó alkotmányjogi panaszában a véleményszabadság
alaptörvényi korlátainak sérelmére hivatkozott, mivel az ítélőtábla
hamis tényállítást vont alapjogvédelmi körbe. Az Alkotmánybíróság az
érdemi vizsgálat során a következő megállapításokat tette. Először is
összefoglalóan rámutatott, hogy a választási kampány során a
tényállítások meghatározása nem történhet önmagában a bizonyíthatósági
teszt automatikus alkalmazásával, azaz a vizsgálat nem szorítkozhat
kizárólag a kijelentés szó szerinti tartalmának értékelésére. A közügyek
intenzív vitájában résztvevők jogi felelősségre vonásához nem elegendő
annak kimutatása, hogy a vizsgált megszólalás bizonyos elemei
ténylegesen, objektív módon cáfolhatók. A vitatott kijelentés
értékelését arra is figyelemmel kell elvégezni, hogy az a választási
kampány speciális szituációjában milyen valódi jelentést hordoz a
választópolgárok számára. Ennek fényében és az eset összes körülményét
vizsgálva az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy a
sérelmezett kifejezés – a benne foglalt tényszerűnek tűnő állítás
ellenére – összességében (politikai) véleménynek minősül, amely annak
bemutatására irányul, hogy az ellenzéki képviselők, illetve
képviselőjelöltek mennyire voltak konstruktívak a helyi intézmények
fejlesztését elősegítő közgyűlési tárgyalások, illetve szavazások során.
Az Alkotmánybíróság ezért helyesnek találta az ítélőtábla alapjogi
mérlegelését és az alkotmányjogi panaszt elutasította.
• AB határozat mulasztás megállapításáról (IV/1599/2019.)
Az ügy tárgya: A
Pécsi Ítélőtábla Pk.III.50.008/2019/3. számú végzése és a Ve. 144. §
(4) bekezdése elleni alkotmányjogi panasz (választási ügy, választási
plakát elhelyezése)
Összefoglaló a döntésről: Az
Alkotmánybíróság elutasította a Pécsi Ítélőtábla választási ügyben
hozott végzése megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz
indítványt. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor a véleményszabadságot sértő
alkotmányos mulasztást állapított meg, mivel a jogalkotó az állami és
önkormányzati tulajdonban lévő dolgok használatával összefüggésben nem
alkotta meg a politikai hirdetés indokolatlan és aránytalan
korlátozásának kizárását garantáló szabályokat. Az ügy előzményeként a
helyi választási bizottság megállapította, hogy a jelölő szervezet – a
későbbi indítványozó – megsértette a választási eljárásról szóló
törvényt, mivel a Szekszárd területén lévő villanyoszlopokra a
tulajdonos engedélye nélkül helyezett el választási plakátokat. A
területi választási bizottság a döntést helybenhagyta. Az indítványozó a
Pécsi Ítélőtáblához fordult, amely az indítványozó felülvizsgálati
kérelmét elutasította. Az ítélőtábla végzését azzal indokolta, hogy a
releváns jogszabályi rendelkezés szerint a jogalkotó a tulajdonvédelmet
helyezte előtérbe a véleményszabadsággal szemben. Az indítványozó
alkotmányjogi panaszában a véleményszabadság sérelmére hivatkozott, mind
a bírói döntés, mind pedig az alkalmazott jogszabályi rendelkezés
megsemmisítését kérte. Egyfelől alapvető problémának látta, hogy a helyi
önkormányzat tulajdonosi minőségben ellehetetlenítheti a választási
kampány idején a köztulajdonban álló eszközökön választási plakátok
elhelyezését, amennyiben a hozzájárulás iránti kérelemre észszerű időben
nem válaszol. Másfelől a jogszabály alapján megítélhetetlen, hogy a
nemzeti vagyon védelme adott esetben valóban szükségessé teszi-e a
véleményszabadság korlátozását. Az Alkotmánybíróság érdemi vizsgálata
során a következőket állapította meg. A bírósági eljárásban a választási
eljárásról szóló törvény kategorikus rendelkezésével szemben
mérlegelésnek nem volt helye, ezért e vonatkozásban az alkotmányjogi
panaszt elutasította. A jogszabályi rendelkezéssel összefüggésben az
Alkotmánybíróság rámutatott, hogy a választási plakát – mind magán-,
mind köztulajdonon történő – elhelyezésének előzetes, írásbeli
hozzájárulásához kötése a véleményszabadság korlátozását jelenti, amely
azonban a tulajdonhoz való jog védelme érdekében szükségesnek
tekinthető. A magántulajdon vonatkozásában, a magántulajdonosi autonómia
tükrében a korlátozás nem tekinthető aránytalannak sem. A közvagyon
esetén a korlátozás szintén elfogadható, ezért a panaszt e vonatkozásban
is elutasította. Az Alkotmánybíróság hivatalból eljárva ugyanakkor arra
jutott, hogy a tulajdonhoz való jog védelme nem teheti indokolttá a
választási plakátok jogszerű elhelyezésének automatikus, aránytalan
korlátozását. A választási eljárásról szóló törvény azonban nem
garantálja; hogy a véleményszabadság korlátozására a dolog
vagyonkezelője csak indokoltan és arányos módon legyen jogosult, ez a
hiányosság pedig alaptörvény-ellenességet eredményez.
• AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról (IV/3064/2012.)
Az ügy tárgya: A
lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet
25/C. §, és 47.§ (1) bekezdés a) pontja alaptörvény-ellenességének
megállapítása iránt előterjesztett alkotmányjogi panasz (hitelintézet
tulajdonhoz való joga)
Összefoglaló a döntésről: Az
Alkotmánybíróság elutasította a lakáscélú állami támogatásokról szóló
kormányrendelet egyes rendelkezései ellen előterjesztett alkotmányjogi
panasz indítványt. A rendelet célja a lakásigényének kielégítéséhez
szükséges állami támogatások különböző pénzügyi konstrukciókkal történő
biztosítása. A támogatások megállapítását, folyósítását a hitelintézet
végzi, azokat pedig az állam nevében a Kincstár nyújtja a folyósító
hitelintézet havi elszámolása alapján. A rendelet módosított, az
alkotmányjogi panasszal támadott szabályozása értelmében a 2004. május
1-jén vagy azt követően kötött kölcsönszerződések esetén az állam által
garantált megtérítési kötelezettség nem érvényesíthető. Emellett a
rendelet azt is szabályozza, hogy az állam bizonyos esetekben megtéríti a
hitelintézetnek a behajthatatlanná vált kölcsön egy részét. Az
indítványozó hitelintézet szerint a támadott rendelkezések sértik a
tulajdonhoz való jogát, ellentétesek a jogállamiság elvéből eredő
jogbiztonság követelményével, valamint a szerzett jogok védelmével.
Érvelése szerint a korábbi szabályozás alapján az indítványozó gazdasági
tevékenysége körében úgy határozott, hogy nyereségszerzési céllal részt
vesz a rendelet szerinti támogatások elosztásában és azok állammal való
elszámolásában. Az indítványozó e döntésében lényeges szerepet játszott
az a jogszabályi ígérvény, hogy a kölcsönszerződés behajthatatlansága
esetén az állam a veszteségét megtéríti. A rendelet azonban ezt az
ígérvényt – a 2004. május 1-je után kötött szerződésekre vonatkozóan –
azonnali hatállyal megszüntette. Időközben, az üggyel szoros
összefüggésben, per volt folyamatban, amelyben a bíró előzetes
döntéshozatali kérelemmel fordult az Európai Unió Bíróságához. Az
Alkotmánybíróság saját eljárását erre tekintettel felfüggesztette, majd
az EUB ítéletét követően a következő megállapításokat tette. Először is
leszögezte, hogy a közösségi versenyjog, amelynek egyik fő alkotóeleme
az állami támogatások nyújtásának uniós szabályok alá rendelése, az
Európai Unió kizárólagos hatáskörébe tartozik, az Alkotmánybíróság pedig
nem bírálja felül az EUB-nak az üggyel összefüggésben kifejtett
álláspontját az Alkotmánybíróság nem bírálhatja felül. Az
Alkotmánybíróság, az indítványozónak az állami megtérítés igényére
vonatkozó érvelésével kapcsolatosan arra mutatott rá, hogy azt nem lehet
érdemi összefüggésbe hozni a tulajdonhoz való joggal, ezért az
indítványt e tekintetben elutasította. Az állam megtérítési
kötelezettsége alkotmányjogilag nem értékelhető szerzett jogként sem,
mivel az az egyedi kölcsönszerződések megkötésekor előre nem látható –
és elkerülendő – körülménytől, a kölcsönszerződésnek az adóstól való
behajthatatlanságától függött, ezért az indítványozó alkotmányjogi
panaszát e vonatkozásban is elutasította. Végezetül az Alkotmánybíróság
rámutatott, hogy az állam által nyújtott biztosíték elvonása nem vezet a
bizalomvédelem elvének sérelmére sem.
• AB határozat bírói döntés megsemmisítéséről (IV/1577/2018.)
Az ügy tárgya: A Fővárosi Ítélőtábla 3.Beüf.10.782/2018/3. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (összbüntetésbe foglalás)
Összefoglaló a döntésről: Az
Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz eljárás alapján megsemmisítette a
Fővárosi Ítélőtábla és Fővárosi Törvényszék összbüntetés tárgyában
hozott végzését. Az indítványozó három, vele szemben korábban kiszabott
büntetés összbüntetésbe foglalását kérte. Egy másik eljárásban két
büntetését összbüntetésbe foglalták, azonban az indítványozó újabb
kérelmet terjesztett elő. A Fővárosi Törvényszék ezt elutasította, mivel
a korábbi határozatra tekintettel a megjelölt alapítéletek nem
foglalhatóak egymással összbüntetésbe. Az indítványozóval szemben
valamennyi büntetőeljárás a régi büntető törvénykönyv szerint folyt,
azonban az egyik ítélet már az új Btk. hatályba lépését követően
született. Az indítványozó fellebbezése folytán a Fővárosi ítélőtábla a
törvényszék végzését helybenhagyta. Az ítélőtábla kifejtette, hogy az
egyik ítélet az új Btk. hatályba lépését követően emelkedett jogerőre,
ezért a régi büntető törvény alkalmazásának lehetősége fel sem
merülhetett. Továbbá az összbüntetés tartamának meghatározása esetén az
arra való lehetőség megnyílásakor aktuálisan hatályos jogszabályokat
kell alkalmazni. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában – érdemben a
visszaható hatályú jogalkalmazás sérelmére hivatkozással – kifejtette,
hogy a bíróságok az Alkotmánybíróság az új Btk. átmeneti rendelkezésének
egy szabályát megsemmisítő döntését figyelmen kívül hagyva alkalmazták a
vele kedvezőtlenebb új Btk. szabályait. Az Alkotmánybíróság az érdemi
eljárás során a következő megállapításokat tette. A bíróságok
tartalmilag az Alkotmánybíróság által korábban megsemmisített
jogszabályi rendelkezés szerint jártak el, az alaptörvény-ellenesnek
minősített és megsemmisített tesztet alkalmazták. A hatályos Btk.
kizárja a többszörös összbüntetésbe foglalás lehetőségét. Hivatkozással
arra, hogy az alapítéletek közül kettőt korábban jogerősen
összbüntetésbe foglaltak, az eljáró bíróságok azt állapították meg, hogy
a Btk. kizáró rendelkezése folytán a kérelemben megjelölt ítéletek nem
foglalhatóak egymással összbüntetésbe, ezért a további törvényi
feltételek meglétének vizsgálata nélkül az indítványozó kérelmét
elutasították. Mindezek következtében ugyanakkor az indítványozónak
súlyosabb büntetést kell kiállnia, mintha esetében a régi Btk.
rendelkezései alapján sor került volna összbüntetés megállapítására.
Erre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a bíróságok
jogértelmezése sértette a visszaható hatályú jogalkalmazás tilalmát,
ezért a támadott végzéseket megsemmisítette.
LEGUTÓBBI DÖNTÉSEK (VÉGZÉSEK, PL. ALKOTMÁNYJOGI PANASZ VISSZAUTASÍTÁSA)
• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/539/2019.)
Az ügy tárgya: A Kúria Kfv.I.35.040/2019/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (adóügy)
• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/323/2019.)
Az ügy tárgya: A
Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 8.K.27.621/2018/5. számú
ítélete elleni alkotmányjogi panasz (adó ügyben hozott közigazgatási
határozat felülvizsgálata)
• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1343/2018.)
Az ügy tárgya: A Debreceni Törvényszék 2.Pf.20.477/2018/4. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (parkolási pótdíj megfizetése)
• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1268/2018.)
Az ügy tárgya: A Kúria Gfv.VII.30.638/2017/11. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (vitatott hitelezői igény; egyezség)
• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1832/2018.)
Az ügy tárgya: A Pécsi Törvényszék 2.Pf.21.071/2017/5. és 2.Pf.20.394/2018/5. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (tartozás megfizetése)
• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1618/2017.)
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.VI.21.173/2016/6. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (bérleti szerződés érvénytelensége)
• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/438/2019.)
Az ügy tárgya: A Fővárosi Törvényszék 48.Pf.634.2696/2018/5. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (kölcsön megfizetése)
• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/339/2019.)
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.VI.22.318/2017/7. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (elővásárlási jog)
KÖVETKEZŐ TESTÜLETI ÜLÉSEK NAPIRENDJE
• Az Alkotmánybíróság október 15-i teljes ülése
• Az Alkotmánybíróság 1. öttagú tanácsának október 15-i ülése
• Az Alkotmánybíróság 2. öttagú tanácsának október 15-i ülése
• Az Alkotmánybíróság 3. öttagú tanácsának október 15-i ülése
A LEGUTÓBB KISZIGNÁLT ÚJ ÜGYEK LISTÁJA
• A legutóbb kiszignált új ügyek listája
Az Alkotmánybíróság a honlapján közzéteszi a legutóbbi 10 napban előadó alkotmánybíróra kiszignált ügyek listáját.