< Böngészés > Főoldal / europarl.europa.eu/news/en, europarl.hu, Fecsegő hírek / Blog article: Vészesen fogy a Föld homokkészlete, a sivatagba is importálni kell

| Mobile | RSS

Vészesen fogy a Föld homokkészlete, a sivatagba is importálni kell

Stier Gábor

STIER GÁBOR

•2019. október 14., 14:15

Munkagépek dolgoznak Szingapúrban egy ipari övezetben 2017. február 21-én (Fotó: Reuters/Edgar Su)
Munkagépek dolgoznak Szingapúrban egy ipari övezetben 2017. február 21-én (Fotó: Reuters/Edgar Su)

FacebookTwitterPinterestWhatsAppRe

Ausztráliából importálták a homokot a világ legmagasabb felhőkarcolója, a 828 méteres dubaji Burdzs Kalifa megépítéséhez. Ne csóválják a fejüket! Igen, homokot vittek a sivatagba. Mert a szél által simára és gömbölyűre csiszolt sivatagi homokszemek nem alkalmasak beton készítésére. Ezek után talán már az sem olyan meglepő, hogy hiába a sok sivatag, a Föld használható homokkészletei kifogyóban vannak.

A víz után a homok a világszerte legnagyobb mennyiségben felhasznált természetes nyersanyag. Elengedhetetlen a fejlődéshez, ellenőrizetlen és átgondolatlan kitermelése ugyanakkor komoly hatással van környezetünkre is. A homok nem csupán az épületek összetevője, hanem az üvegtől az aszfalton, a kozmetikai szereken, a fogkrémeken, a mikrocsipeken, az okostelefon-kijelzőkön és az autókon át egészen a repülőgépekig gyakorlatilag mindenben megtalálható.

Az ENSZ számára készített 2014-es jelentésében az ENSZ környezetvédelmi programjának tudományos igazgatója, Pascal Peduzzi 50 milliárd tonnára becsülte az emberiség éves homokfelhasználását. Ez egyben azt jelenti, hogy minden egyes emberre naponta 18 kilogramm homok felhasználása jut. Csak az építőipar éves szinten annyi betont – a beton fő összetevője a homok – használ fel, amennyiből egy 27 méter magas és 27 méter széles falat lehetne felhúzni az Egyenlítőn. S miközben a kereslet egyre nő, a Föld tartalékai fogynak. Ráadásul évezredek alatt „megújuló” nyersanyagról van szó, így bolygónk készletei végesek. Ez pedig már igen nagy destabilizáló faktor az emberiség életében. Christian Buchet, a párizsi óceánkutató központ igazgatója a Slate.fr-nek egyenesen úgy fogalmazott, hogy a homok a XXI. század legnagyobb kihívása a környezetvédelem és a fejlődés szempontjából egyaránt.

A homok legnagyobb exportőre az Egyesült Államok, míg a legtöbbet a felhőkarcolóiról híres Szingapúr importál. Ázsiában már több ország megtiltotta az exportját, ám a homokmaffia ennek ellenére virágzik. A tengerek, folyók fenekén homokot bányászó kotrógépek közben gyakran visszafordíthatatlan károkat okoznak az ökoszisztémákban. A folyómedrek süllyednek, a partvonalak elmállanak, az óceáni növényzet elpusztul. Indonézia területe egyre fogyatkozik a féktelen homokbányászat miatt.

A homok azonban nem csak ökológiai probléma. Mint Aurora Torres, a németországi biodiverzitás-kutató intézet (Idiv) munkatársa fogalmazott, a homok jelenti a modern társadalom alapját. Ázsia és Afrika demográfiai és gazdasági robbanása az elmúlt húsz évben megháromszorozta az igényt a homokra. Míg Napóleon idején a Föld lakossága egymilliárd fő volt, addig 2025-re már hét-, 2050-re pedig 9,5 milliárd lesz. Csupán ez a tény hatalmas nyomást helyez az építőiparra. Ázsiában különösen őrült tempót vett az építkezés. Csupán Kína felhasználja a homoktartalékok 58 százalékát. Az elmúlt négy évben százszor annyi homokot emésztett fel, mint amennyit egy év alatt az Egyesült Államokban bányásznak. A féktelen fogyasztás megnövelte a szervezett bűnözés étvágyát, ám mint Christian Buchet felhívja a figyelmet, a jövő olajbárói azok lesznek, akik feltalálják a homok helyettesítésére alkalmas anyagokat.

Erre érdemes a magyar kutatóknak is figyelniük annak ellenére, hogy homok szempontjából az ország szerencsés helyzetben van. A magyar építőipar jelenleg körülbelül 30–40 millió tonna kőanyagot hasznosít, homokoskavics-készleteink elegendők a hazai igények kielégítésére, sőt a környező országokba exportáljuk is.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/39. számában jelent meg, 2019. szeptember 27-én.

Devergo.eu/Magyar hang

Leave a Reply 47 megnézve, 1 alkalommal mai nap |