< Böngészés > Főoldal / Alkotmánybíróság, Aktuális hírek, események, Bíróság/Ügyészség/Szegedi Ítélőtábla, EU Sajtószoba, europarl.europa.eu/news/en, europarl.hu, Közélet / Blog article: ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI HÍRLEVÉL))LEGUTÓBBI DÖNTÉSEK (HATÁROZATOK)

| Mobile | RSS

ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI HÍRLEVÉL))LEGUTÓBBI DÖNTÉSEK (HATÁROZATOK)

ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI HÍRLEVÉL

LEGUTÓBBI DÖNTÉSEK (HATÁROZATOK)


• AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról (IV/1758/2019.)
Az ügy tárgya: A Debreceni Ítélőtábla Pk.II.20.465/2019/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (választási ügy)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság elutasította a Debreceni Ítélőtábla választási kampány ügyében hozott végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. A panasz alapjául szolgáló ügyben az indítványozó polgármesterjelöltként egy másik jelölő szervezet kihelyezett plakátjai közül kettőre feliratot ragasztott fel. Az érintett jelölőszervezet kifogást nyújtott be az indítványozóval szemben az illetékes helyi választási bizottsághoz, amely a kifogásnak helyt adott, mert a plakátok rongálása szükségképpen sérti a választási törvényben található alapelveket. A határozat ellen az indítványozó fellebbezést nyújtott be, amelyben arra hivatkozott, hogy cselekedete a véleménynyilvánítás szabadsága és a demokratikus politikai versengés keretei között értelmezhető. Az indítványozó fellebbezése folytán eljáró területi választási bizottság a jogsértést szintén megállapította, és hivatkozott többek között a Kúria gyakorlatára, amely szerint a választási plakátok elhelyezésénél csak a választási eljárásról szóló törvény szabályai érvényesülnek, és az abban foglaltakat mindenképpen sérti a korlátozás nélkül elhelyezhető plakátokra történt felülragasztás. Az indítványozó felülvizsgálati kérelme folytán eljáró Debreceni Ítélőtábla a határozatot helybenhagyta. Az Ítélőtábla egyetértett a területi választási bizottsággal abban, hogy a felirat maga is plakátnak minősül, és egyetértett az indítványozóval abban, hogy tartalmát tekintve a szabad véleménynyilvánítás körébe esik, kiemelte azonban, hogy a felirat kihelyezése nem lehetséges minden korlátozástól mentesen, mert a kifejezés módja is védett. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában kifejtette, hogy a felirat kihelyezésével politikai véleményét fejezte ki, és hogy a politikai beszéd kiemelt alkotmányos védelmet élvez, és csak a szükségesség-arányosság tesztje mentén korlátozható. Az Alkotmánybíróság a határozatában megállapította, hogy a választási törvényben foglalt jogszabályi tilalom, amely maga zárja ki az ellenérdekű fél (adott esetben a másik jelölő szervezet) véleménynyilvánítás szabadságához való jogának érvényesülése érdekében a plakátok át(felül)plakátolásának lehetőségét, éppen a véleménynyilvánítás szabadságát szolgálja. Az indítványozó plakátja kihelyezésével politikai véleményét nyilvánította ki, azonban az adott esetben politikai közlés (plakát) áll szemben politikai közléssel (plakáttal): ezek között a bíróság nem mérlegelhet a jogalkotó egyértelmű tiltására tekintettel. Ebben az eljárásban tehát a bíróság által kötelezően alkalmazandó tételes jogi szabályozás bírói felülvizsgálatának, azaz a választási eljárásról szóló törvény 144. § kivételeket megfogalmazó rendelkezéseivel szemben bírói mérlegelésnek nincs helye. Az Alkotmánybíróság minderre tekintettel úgy ítélte meg, hogy a Debreceni ítélőtábla támadott végzése az Alaptörvénnyel összhangban lévő jogértelmezésen alapul, így az alkotmányjogi panaszt elutasította.
• AB határozat bírói döntés megsemmisítéséről (IV/1734/2019.)
Az ügy tárgya: A Pécsi Ítélőtábla Pk.III.50.014/2019/4. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (választási ügy)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz alapján megsemmisítette a Pécsi Ítélőtábla választási kampány ügyben hozott döntését. Az ügy előzményei szerint az indítványozó polgármester (egyben a 2019. évi választáson nyilvántartásba vett jelölt) egy, a városban zajló beruházásról közösségi oldalán egy bejegyzést osztott meg, amely miatt egy magánszemély kifogást terjesztett elő a választási eljárásról szóló törvényben foglalt alapelvek megsértésére hivatkozással. A kifogást a helyi választási bizottság elutasította, azonban a fellebbezés folytán eljáró területi választási bizottság határozatával megállapította az esélyegyenlőségre vonatkozó választási alapelv sérelmét, és a helyi választási bizottság határozatát megváltoztatta. A döntés indokolása szerint az indítványozó bújtatott kampányt folytatott azáltal, hogy kampányidőszakban a közösségi oldalán egy képviselőjelölt körzetében megvalósuló beruházásról tett közzé fényképfelvételeket. Az indítványozó felülvizsgálati kérelme folytán eljáró Pécsi Ítélőtábla a területi választási bizottság határozatát a támadott határozatával helybenhagyta. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az ítélőtábla az esélyegyenlőség alapelvének alkotmányosan nem igazolható, kiterjesztő értelmezésével súlyosan korlátozta a hivatalban lévő, a választásokon jelöltként is induló polgármester véleménynyilvánítási szabadságát kampányidőszakban, ugyanis az értelmezése lehetetlenné tenné a hivatalban lévő politikai szereplők számára, hogy saját rátermettségüket a már elért eredményeik felmutatásával támasszák alá. Az Alkotmánybíróság egy korábbi határozatában kimondottakkal összhangban kifejtette, hogy egy polgármester vagy más önkormányzati képviselő kampányidőszakban is gyakorolhatja fennálló megbízatásából fakadó jogait, illetve teljesítheti kötelezettségeit. Pusztán arra tekintettel, hogy újabb választáson meg kívánja mérettetni magát, vagyis jelöltként részt vesz a kampányban, közhivatal viseléséhez való jogának gyakorlása és véleménynyilvánítási szabadsága általában nem korlátozható. Úgy kell tehát a hivatalban lévő polgármesternek kampányolnia, hogy a helyzetéből alapvetően fakadó előnyökön túl támogatást az önkormányzat részéről ne élvezzen, ebből azonban semmiképp sem következik, hogy hivatalban lévő polgármesterként egyáltalán nem folytathat kampánytevékenységet, mindössze arra kell ügyelnie, hogy kampánytevékenysége során kettős szerepkörét szétválasztva járjon el. Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság az ítélőtábla végzését megsemmisítette.

• AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról (IV/1224/2017.)
Az ügy tárgya: Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló 2016. évi XC. törvény 39. § (4)-(6) bekezdései és a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvénynek a 2016. évi LXXX. törvény 36. §-val megállapított 74. § (4) bekezdése ellen benyújtott alkotmányjogi panasz (szolidaritási hozzájárulás; önkormányzati tulajdon elvonása)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság elutasította a nemzeti köznevelésről szóló törvény egy rendelkezése ellen előterjesztett alkotmányjogi panaszt. A panasz alapjául az szolgált, hogy a nemzeti köznevelésről szóló törvény 2017. január 1-től kezdődően előírja, hogy a tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló, települési önkormányzati tulajdonú vagyonra vonatkozóan a tankerületi központot ingyenes vagyonkezelői jog illeti meg mindaddig, amíg a köznevelési közfeladat a tankerületi központ részéről történő ellátása az adott ingatlanban meg nem szűnik. A törvény kapcsán az indítványozó Budaörs Város Önkormányzata a tulajdonhoz való jogának sérelmét állította, mivel évtizedek alatt, nagyrészt saját erőből létrehozott egy ingatlanból és nagy értékű ingóságokból álló iskolavagyont, a támadott rendelkezés pedig ennek a tulajdonnak minden részelemét elvonja, tartalma kiüresedett, számára hozzáférhetetlen lett. Az indítványozó álláspontja szerint tulajdonképpen egy közvetett kisajátítás történt, amely mögött közérdek nem húzódik. Az Alkotmánybíróság határozatában hangsúlyozta, hogy a mindenkori kormányzatnak kell azt bizonyítania, hogy a tervezett változtatások miért és mennyiben járulnak hozzá a közérdek érvényesítéséhez, az pedig, hogy valamely, korábban önkormányzati feladat- és hatáskör állami feladattá válása mennyiben segíti elő az adott feladat- és hatáskör a korábbiaknál hatékonyabb ellátását, a mindenkori jogalkotó kompetenciájába tartozó kérdés. Az Alkotmánybíróság egy korábbi határozatával egyezően megállapította, hogy az önkormányzatok vagyonának feladathoz kötöttségéből következően nem jelenti a tulajdonhoz való jog sérelmét az a jogszabályi rendelkezés, amely az adott köznevelési feladat ellátásához mint közérdek megvalósításához feltétlenül szükséges mértékben az állam javára korlátozza az önkormányzatok tulajdonhoz való jogát. Az Alkotmánybíróság határozatában továbbá arra a következtetésre jutott, hogy a nemzeti köznevelésről szóló törvény indítvánnyal támadott rendelkezése nem eredményezi az önkormányzatok tulajdonhoz való jogának aránytalan korlátozását, a jogalkotó ugyanis az ingyenes vagyonkezelői jog alapításának törvényi szabályozásával egyidejűleg megteremtette azon anyagi jogi és eljárásjogi garanciális szabályokat is, amelyek biztosítják azt, hogy az ingyenes vagyonkezelői jog terjedelme, tartalma és időbeni fennállta a feltétlenül szükséges mértéket ne haladja meg. Az Alkotmánybíróság arra is emlékeztet, hogy a területileg illetékes tankerületi központok az ingyenes vagyonkezelői joggal nem csupán a vagyontárgy vagy vagyoni értékű jog kezelésének jogát, hanem a kezeléssel járó kötelezettségeket is megszerzik.
LEGUTÓBBI DÖNTÉSEK (VÉGZÉSEK, PL. ALKOTMÁNYJOGI PANASZ VISSZAUTASÍTÁSA)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/880/2019.)
Az ügy tárgya: A Miskolci Törvényszék 2.Bpkf.264/2019/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (fogvatartási körülmények miatti kártalanítás)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/433/2019.)
Az ügy tárgya: A Fővárosi Törvényszék 4.Gf.75.094/2018/26-I. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (kártérítés)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/960/2019.)
Az ügy tárgya: A Tatabányai Törvényszék 2.Pf.20.252/2018/4. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (tartozás megfizetése)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1757/2019.)
Az ügy tárgya: A Debreceni Ítélőtábla Pk.II.20.474/2019/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (választási ügy)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1733/2019.)
Az ügy tárgya: A Pécsi Ítélőtábla Pk.III.50.013/2019/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (választási ügy)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1776/2019.)
Az ügy tárgya: A Pécsi Ítélőtábla Pk.VI.50.031/2019/5. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (választási ügy)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1777/2019.)
Az ügy tárgya: A Pécsi Ítélőtábla Pk.VI.50.032/2019/4. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (választási ügy)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1778/2019.)
Az ügy tárgya: A Pécsi Ítélőtábla Pk.VI.50.033/2019/5. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (választási ügy)

Leave a Reply 80 megnézve, 1 alkalommal mai nap |