< Böngészés > Főoldal / Életképek/bulvár, Közélet / Blog article: Totális háborút akartok?

| Mobile | RSS

Totális háborút akartok?

A címben feltett kérdés Uwe Steimle német kabarettistától származik és a klíma- és gendervallású szélsőbaloldaliaknak szól

Totális háborút akartok?

szerző:Tamáska Péter

Steimle balról indult, de kedveli a Pegidát, büszke arra, hogy szász és nosztalgiája van. Képesek lesznek-e a szászok – akikkel már Nagy Károlynak is meggyűlt a baja –, hogy a németeket akaratuk ellenére rábeszéljék, hogy ismét elsőosztályú nemzetté váljanak? Björn Höckét, a thüringiai szónokot lenácizzák, s a tartomány püspöke a demokrácia értékeit helyezi szembe a populizmus pokolbűzével. A CDU–CSU-apparátus hanyatlik, s a berlini rendőrség – amelynek tagjait kövekkel dobálják az antifák – legnagyobb gondja, hogy férfias nevétől (Der Polizei­presidium in Berlin) megszabaduljon. Az új név semleges, nőket és homokosokat is magában foglaló: Polizei Berlin.

Heiko Maas külügyminiszter törökországi útja meglehetősen szégyenletesnek bizonyult, az azonban biztos, hogy a düsseldorfi napközikben már a legnagyobb ritkaságnak számít a sertéshús. Pedig a szerbek azzal tartották a törököket sakkban évszázadokig, hogy erdeik disznókondákkal voltak tele. A belgrádi nagy mosétól és mullahjaitól is úgy szabadultak meg, hogy disznókat engedtek be a moszlimok templomába.

Bretzenheim egy kis pont a 150 ezer lakosú fürdőváros, Bad Kreuznach mellett. Magánszemélyek adományaiból 1966-ban emelték itt az összes, hadifogságban elhunyt német katona emlékére azt az emlékművet, amelynek középpontjában egy kereszt állt. Kreuznachot harc nélkül engedte át Johann Kaup ezredes az amerikaiaknak, s miután egységével visszavonult, ezt jelentette fölötteseinek. Hadbíróság elé került, s máig nem derült ki, hogy kivégezték-e vagy öngyilkosságot követett el a cellájában.

Az amerikai parancsnokság Kreuz­nach mellett, a Rajna árterében az amerikai őrökkel együtt angol és francia őrség részvételével a második világháború legkegyetlenebb lágerét, a Rheinwiesenlagert állította fel, ahol ételt és italt is alig kaptak a foglyok és földbe ásott vermekben húzták meg magukat. (Voltak olyan német egységek, amelyek az oroszoktól való félelmükben vágták át magukat Níyugatra. Vesztükre. Tízezrével haltak meg.) A szögesdróthoz közeledő, élelmet, vizet hozó asszonyokra is lőttek az amerikai, francia vagy éppen angol őrök. Az amerikai parancsnokság a Vöröskeresztet sem engedte be: a táborban folyó emberirtást titokban akarták tartani. A tábor felszámolásáig, 1945 szeptemberéig egymillió hadi­fogoly pusztult el. (Feld des Jammernek, a Jajgatás Földjének nevezték el a németek.)

Egyébként az amerikai pénzügyminiszternek, Morgenthaunak volt egy terve: a német nép akár negyven százalékát is meg lehetne semmisíteni. Még 1945 októberében – bukása után – sem állt le a gyűlöletkeltéssel, s nézeteit Németország a mi problémánk című könyvében tárta a közönség elé. Az emlékműre nagy betűkkel rápingálták: „Nem áldozatok, hanem tettesek!”, és „Jajgassatok valahol másutt!” Az Indymediában pedig a tett ideológai alapot is kapott, miszerint nem lehet egyetérteni azzal, hogy hőskultusszal a történelmet revideáljuk, hiszen az egész csak „náci szar”…

Mi a sorsa Németországnak? Életben maradása és magas életkora megérdemli, hogy eltűnődjünk ezen. Valaha nagy volt, most meghasonlott és idegen igazságokkal él. S ti, antifák és balos verőemberek, tényleg totális háborút akartok?

forrás:magyar hírlap

Leave a Reply 46 megnézve, 1 alkalommal mai nap |