< Böngészés > Főoldal / Életképek/bulvár, Közélet, Tudomány/gazdaság / Blog article: De agyatlanul sem lehet csinálni Egyáltalán nincs szükség nagyméretű agyra az összetett társadalom alkotásához((Ale nemůžete to udělat bez mozků K vytvoření složité společnosti není potřeba žádný velký mozek

| Mobile | RSS

De agyatlanul sem lehet csinálni Egyáltalán nincs szükség nagyméretű agyra az összetett társadalom alkotásához((Ale nemůžete to udělat bez mozků K vytvoření složité společnosti není potřeba žádný velký mozek

Többszintű társadalmat fedeztek fel a keselyűfejű gyöngytyúkok között.

nyomtatás
betűméret

Többszintű társadalmat fedeztek fel a keselyűfejű gyöngytyúkok (Acryllium vulturinum) egy populációját vizsgálva német tudósok.

Eddig úgy vélték, a többszintű társadalmak csak a nagy agytérfogatú emlősöknél: majmoknál, elefántoknál, zsiráfoknál, delfineknél léteznek – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portálon.

A Max Planck Viselkedéskutató Intézet és a Konstanzi Egyetem munkatársai most a – még a madarak között is – kis agytérfogatúnak számító keselyűfejű gyöngytyúkok többszintű társadalmáról számoltak be a Current Biology című szaklapban.

A madár több száz egyed csoporthelyzetét képes számon tartani, ami kétségbe vonja, hogy az összetett társadalom alkotásához nagy méretű agyra van szükség – írták a tanulmányban.

Többszintű társadalomról akkor van szó, ha az állatok olyan csoportokat alakítanak, ahol állandó a tagság, és ezek a csoportok a faj más csoportjaival is kapcsolatokat hoznak létre.

Ilyenkor az állatoknak mind a saját csoportjukban, mind a többi csoportban élő egyedekről fejben kell tartaniuk, hova tartoznak, ezért feltételezték sokáig, hogy csak olyan állatok alakíthatnak többszintű társadalmat, amelyek elég intelligenciával rendelkeznek ahhoz, hogy ezeket az összefüggéseket megértsék.

Noha sok madárfaj él csoportokban, ezek vagy nyitott alakulatok, ahol a tagság nem hosszú távú, vagy szigorúan területi alapúak, ahol nincs kapcsolat a faj más csoportjaival.

A tanulmány szerzői voltak az elsők, akik a dinoszauruszokra hasonlító, ősrégi ágból származó keselyűfejű gyöngytyúkok faját kutatták. Egy több mint 400 felnőtt madarat számláló populációt figyeltek meg több évszakon keresztül egy kenyai élőhelyen.

Megjelölték a populáció minden egyedét, és felfedezték, hogy a madarak 18 csoportot alkotnak, egyenként 13-65 taggal.

A kutatókat meglepte, hogy a csoportok megőrizték állandóságukat annak ellenére, hogy rendszeresen együtt voltak más csoportokkal mind napközben, mind az éjjeli szálláson.

A csoportok közötti kapcsolatokat úgy vizsgálták, hogy minden csoport néhány egyedét nyomkövetővel látták el, így minden nap láthatták, hogy a populáció 18 csoportja miként viselkedik egymással.

Kiderült, hogy a csoportok egymás közötti kapcsolatait nem véletlenszerű találkozások irányítják, hanem sokkal inkább a preferenciák. Valószínűbb volt a csoportok együttléte bizonyos időszakokban és a táj egyes elemei körül.

“Úgy tudjuk, ez az első alkalom, hogy ilyen összetett társadalmi struktúrát tártak fel madarak között: madarak százait figyeltük meg, amint előjönnek az alvóhelyükről minden egyes nap, és tökéletesen állandó csoportokra oszlanak” – mondta Danai Papageorgiou, a tanulmány vezető szerzője, a Max Planck Intézet munkatársa.

fecsego.eu/ma.hu

Ale nemůžete to udělat bez mozků K vytvoření složité společnosti není potřeba žádný velký mozek

  1. listopadu 2019 | Příspěvky | Biografie / tabloid, veřejný život, věda / ekonomika

Mezi supem morčat byla objevena víceúrovňová společnost.
vytisknout
velikost písma

Němečtí vědci objevili víceúrovňovou společnost studující populaci perliček supů (Acryllium vulturinum).

Až dosud se domnívalo, že víceúrovňové společnosti existují pouze u savců s velkým mozkem: opice, sloni, žirafy, delfíni – přečtěte si na vědeckém portálu Phys.org.

Vědci z Institutu Maxe Plancka pro behaviorální vědy a Univerzity v Constance nyní podávají zprávy o víceúrovňové společnosti perliček drobného supu, a to i mezi ptáky, v současné biologii.

Pták je schopen vysvětlit skupinové postavení stovek jedinců, což zpochybňuje potřebu velkých mozků k vytvoření komplexní společnosti.

Víceúrovňová společnost je, když zvířata tvoří skupiny se stálým členstvím a také navazují vztahy s jinými skupinami tohoto druhu.

V tomto případě musí zvířata mít na paměti, kam patří, a to jak v rámci své skupiny, tak v rámci jiných skupin, a proto se již dlouho předpokládá, že víceúrovňová společnost mohou tvořit pouze zvířata, která jsou dostatečně inteligentní, aby porozuměli těmto vztahům.

Ačkoli mnoho druhů ptáků žije ve skupinách, jedná se buď o otevřené skupiny, kde členství není dlouhodobé, nebo je přísně teritoriální, kde neexistuje žádný vztah k jiným skupinám druhu.

Autoři studie byli první, kdo zkoumal druh perliček starodávných větví, jako dinosauři. Populace více než 400 dospělých ptáků byla pozorována po několik sezón v keňském prostředí.

Označili každého jednotlivce v populaci a zjistili, že ptáci tvoří 18 skupin po 13 až 65 členů.

Vědci byli překvapeni, že skupiny si udržovaly stálost, přestože byly pravidelně s ostatními skupinami, během dne i v noci.

Vztahy mezi skupinami byly studovány sledováním některých jednotlivců v každé skupině tak, aby každý den mohli vidět, jak se 18 skupin v populaci chovalo mezi sebou.

Ukázalo se, že vztahy mezi skupinami nejsou řízeny náhodnými setkáními, ale preferencemi. Skupiny byly častěji spolu v určitých časech a kolem určitých prvků krajiny.

“Víme, že je to poprvé, kdy byla mezi ptáky objevena taková složitá sociální struktura: každý den jsme z jejich spánku vycházeli stovky ptáků a rozdělili se do dokonale konzistentních skupin,” řekl Danai Papageorgiou, hlavní autor studie, Max. Člen v Planck Institute.

fecsego.eu/ma.hu

Leave a Reply 29 megnézve, 1 alkalommal mai nap |