< Böngészés > Főoldal / Alkotmánybíróság, Aktuális hírek, események, Bíróság/Ügyészség/Szegedi Ítélőtábla, Fecsegő hírek, Szegedi Törvényszék / Blog article: ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI HÍRLEVÉL LEGUTÓBBI DÖNTÉSEK (HATÁROZATOK)

| Mobile | RSS

ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI HÍRLEVÉL LEGUTÓBBI DÖNTÉSEK (HATÁROZATOK)

ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI HÍRLEVÉL

LEGUTÓBBI DÖNTÉSEK (HATÁROZATOK)

• AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról (IV/1794/2019.)
Az ügy tárgya: A Győri Ítélőtábla Pk.I.25.681/2019/4. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (választási ügy)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság elutasította a 2019. évi helyi polgármester-választás eredményének megállapításával összefüggésben meghozott bírói döntés megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az indítvány szerint a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog és a jogorvoslathoz való jog sérelmére vezet a bíróság azon jogértelmezése, amely szerint a választási eljárásról szóló törvény alapján új tények és új bizonyítékok megjelölésének lehetősége kizárólag a támadott határozat által elbírált eredeti tényállás szerinti jogsértés alátámasztására szolgáló tényekre és bizonyítékokra vonatkozhatnak. Ezeknek pedig oksági kapcsolatban kell állniuk a korábbi fellebbezés tárgyával. Az indítványozó érvelése szerint a bíróság azon értelmezése, mely szerint a választási eljárásról szóló törvény nem teszi lehetővé, hogy az indítványozó olyan jogsértésre hivatkozzon, amely nem volt a felülvizsgálat tárgyát képező választási bizottsági eljárás tárgya, és olyan intézkedés megtételét sem kérheti, amelyet a fellebbezés korábban nem tartalmazott, szükségtelenül, illetőleg aránytalanul kiüresíti a választási eljárásról szóló törvény alkalmazhatóságát. Az Alkotmánybíróság érdemi eljárása során először is rámutatott, hogy a választási eljárásról szóló törvény kifejezetten csak új tények és új bizonyítékok megjelölését teszi lehetővé, melyből következően a felülvizsgálati kérelemnek egyebekben a felülvizsgálni kért határozat és az annak alapját képező kifogás, illetőleg fellebbezés keretei között kell maradnia. Új, korábban meg nem jelölt jogsértés, illetőleg korábban nem nevesített jogkövetkezmény esetén azonban az eljáró választási bizottságnak, illetőleg bíróságnak olyan kérdésben kellene állást foglalnia, amely kérdés a felülvizsgálni kért határozatban egyáltalán nem szerepelt. Az Alkotmánybíróság kiemelte: abban az esetben, ha a felülvizsgálati kérelemben kerülhetne sor új jogsértés megjelölésére, és új jogkövetkezmény alkalmazásának kérésére, alappal vetődhetne fel az ezt érdemben elbíráló bírói döntéssel szemben a jogorvoslat biztosításának kötelezettsége, hiszen ezen bírói döntés az új jogsértés, illetőleg új jogkövetkezmény megítélése szempontjából tartalmilag elsőfokú döntésnek minősülne. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a bíróság az alkotmányjogi panasszal támadott döntésében a választási eljárásról szóló törvényt az Alaptörvénnyel összhangban értelmezte, ezért az indítványt elutasította.
• AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról (IV/506/2019.)
Az ügy tárgya: A Kaposvári Törvényszék 1.Bf.344/2018/6/I. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (közszereplő bírálhatósága)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság öttagú tanácsa elutasította a Kaposvári Törvényszék ítéletével szemben előterjesztett alkotmányjogi panaszt. Az indítványra okot adó ügyben egy önkormányzati képviselő tett feljelentést amiatt, hogy egy közösségi oldalon egy kommentelő homoszexualitásra utaló kifejezést használt vele szemben. Az első fokon eljárt bíróság megállapította a bűnösséget, fellebbezést követően pedig a másodfokon eljáró Törvényszék rágalmazás vétsége miatt megrovásban részesítette az elkövetőt. A bíróság szerint a kifejezés a közügyekre vonatkozó vélemények ütköztetése terén semmilyen szereppel nem bíró olyan öncélú, lealacsonyító megnyilvánulásnak minősül, amely a becsület csorbítására alkalmas. Alkotmányjogi panaszában a megrovásban részesített indítványozó a véleményszabadsághoz való jogának sérelmét állította. Hivatkozott arra, hogy a közhatalmat gyakorlók tűrési kötelezettsége más személyekénél magasabb. Az érdemi vizsgálat során az Alkotmánybíróság rámutatott, hogy gyakorlata egységes: a közéleti közlésekhez fokozottabb alaptörvényi védelem kapcsolódik. A véleménynyilvánításra vonatkozó tesztnél vizsgálandó, hogy a közlés közügyekben történt-e, tényállításnak vagy értékítéletnek minősül-e és hogy nem lépte-e túl a véleménynyilvánítás határait. Az olyan öncélú, a közügyek vitatásának körén kívül eső, így a magán-, vagy családi élettel kapcsolatos közlésekkel szemben, amelyek célja puszta megalázás, illetve a bántó vagy sértő kifejezések használata, vagy más jogsérelem okozása, nem részesülnek védelemben. Egy másik személyt személyében sértő (akár obszcén) kifejezés közlése abban az esetben élvezi az Alaptörvény védelmét, ha önmagában a közlés információs tartalommal bír, és a közügyek megvitatásához hozzájárul. Jelen esetben a bíróság a támadott döntésben figyelembe vette, hogy az indítványozó a közügyek vitatásával összefüggésbe hozható módon fogalmazott meg bírálatot egy közéleti szereplő személyére vonatkozóan, továbbá, hogy a véleménynyilvánítás szabadságát ilyen esetben a személyiség védelme érdekében korlátozni lehet, és a mérlegelés eredményeképp a legenyhébb büntetőjogi szankciót választotta. Mindezekre tekintettel a bíróság a szükséges mérlegelést elvégezte és nem állapítható meg, hogy a támadott ítélet az indítványozó véleményszabadsághoz való jogát sértette volna. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.

• AB határozat törvényi rendelkezés megsemmisítéséről (IV/1787/2016.)
Az ügy tárgya: A nemzeti otthonteremtési közösségekről szóló 2016. évi XV. törvény egyes rendelkezései elleni alkotmányjogi panasz (nemzeti otthonteremtési közösségek)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz alapján megsemmisítette a nemzeti otthonteremtési közösségekről szóló törvény egyes rendelkezéseit, míg a további jogszabályhelyek ellen előterjesztett kérelmet elutasította. A megsemmisített rendelkezések a nemzeti otthonteremtési közösséget szervező igazgatóságának legalább egy tagjára állapított meg teljesítendő feltételeket. A támadott törvény értelmében a nemzeti otthonteremtési közösségek (NOK) működését és vagyonának kezelését szervező, illetve megbízható szervező végzi. A törvény szerint szervező csak Zrt. lehet. Megbízható szervező esetén pedig a NOK tagját állami támogatás illeti meg. Az indítványozó Rt. nem pusztán szervező, hanem megbízható szervezőként kívánt volna NOK-ot létrehozni, ugyanakkor ezt csak várakozási idővel tudta volna megtenni. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában többek között azt sérelmezte, hogy a törvény nem biztosít kellő időt arra, hogy Zrt.-vé alakulhasson át, továbbá visszamenőleges hatállyal hozza kedvezőbb helyzetbe a zártkörűen működő részvénytársaságokat és mindezek sértik a jogállamiság elvét. Ezen felül a törvény a jogalkotó által 2014. január 1-jei hatállyal betiltott fogyasztói csoport működtetésében való 5 éves részvételt ír elő a megbízható szervezői minősítés elnyerésének egyik feltételeként. Ez pedig lehetetlen feltételt jelent, figyelembe véve a törvény hatálybalépésének 2016. április időpontját. A támadott rendelkezések sértik a hátrányos megkülönböztetés tilalmát is, mivel azok önkényesen kedvezőbb helyzetbe hozzák azokat a Zrt.-ket, amelyek korábban fogyasztói csoportot működtettek. Szintén diszkriminatív, hogy a megbízható szervező esetén az igazgatóság egy tagjának legalább 5 évi, a fogyasztói csoportokról szóló kormányrendelet szerinti tevékenységet üzletszerűen végző cégben vezető tisztségviselői gyakorlattal kell rendelkeznie. A vállalkozáshoz való jogot pedig az sérti, hogy rendelkezések a megbízható szervezői minősítés elnyerését a korábban fogyasztói csoportokban tevékenykedők szűk körére korlátozzák, számukra azonnal lehetővé válik a minősített szervezővé válás. Az Alkotmánybíróság érdemi eljárása során először is, a jogállamiság elvének sérelmével összefüggésben megállapította: önmagában az a tény, hogy a jogszabály által a megbízható szervezői státusz megszerzésének a feltételeiként meghatározott követelményeknek egyes jogalanyok már a jogszabály hatályba lépésének időpontjában, mások viszont csak bizonyos idő elteltével tudnak megfelelni, nem tekinthető visszaható hatályú jogalkotásnak. Ezen felül a felkészülési idő követelményéből nem vezethető le, hogy a jogszabályokat csak oly módon lehetne hatályba léptetni, hogy minden jogalanynak reális lehetősége legyen a bevezetett kedvezmény azonnali megszerzésére. Mindezekre tekintettel a törvény nem sérti a jogállamiság elvét. A vállalkozáshoz való jog sérelmével összefüggésben az Alkotmánybíróság rámutatott, hogy az a vállalkozás, amely a feltételnek megfelelő igazgatósági tagot nem tud felmutatni, nem csupán a megbízható szervezővé válástól, hanem már eleve a tevékenység megkezdésétől is el van zárva. Ezen követelménynek a teljesíthetősége a piacra lépni kívánó cég általa nem befolyásolható körülményeken múlik. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az igazgatósági tagra vonatkozó rendelkezés túlmutat azon, minthogy a biztonságos működés érdekében meghatározott szakmai tapasztalattal rendelkező személy alkalmazását írja elő: lényegében elzárja a piacra lépéstől a korábban ilyen tevékenységet nem végző új cégeket. Ezért e rendelkezés a vállalkozáshoz való jog aránytalan korlátozását eredményezi, tehát alaptörvény-ellenes. Az Alkotmánybíróság végül rámutatott, hogy a törvény nem sérti diszkrimináció tilalmának elvét. Habár az indítványozó által állított különbségtétel valóban fennáll: azok a cégek, amelyek korábban zártkörűen működő részvénytársaságként fogyasztói csoportot működtettek, azonnal jogosultak az állami támogatással járó megbízható szervezői minősítés megszerzésére. Ugyanakkor a
z, hogy a megbízható szervezői státusz elnyerését a jogalkotó meglévő szakmai tapasztalathoz kötötte, összefüggésben áll a kisebb működési kockázattal és a tagok érdekeinek a védelmével, ezért a szabályozás alkalmas a jogalkotó által tételezett cél elérésére, ezért nem tekinthető önkényesnek.

LEGUTÓBBI DÖNTÉSEK (VÉGZÉSEK, PL. ALKOTMÁNYJOGI PANASZ VISSZAUTASÍTÁSA)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1084/2019.)
Az ügy tárgya: A Kúria Bfv.II.513/2019/2. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (tisztességtelen bírósági eljárás)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1000/2019.)
Az ügy tárgya: A Kúria Gfv.VII.30.029/2019/7. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (kártérítés)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/428/2019.)
Az ügy tárgya: A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 39.K.33.335/2018/14. szám alatti ítélete elleni alkotmányjogi panasz (oktatási ügyben hozott közigazgatási határozat jogszerűsége)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/76/2018.)
Az ügy tárgya: A Kaposvári Törvényszék 1.Pkf.20.695/2017/3. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (kölcsönszerződés)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1013/2019.)
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.IV. 22.218/2017/4. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (közérdekű adat kiadásával kapcsolatos költségtérítés)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/965/2019.)
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.III.22.686/2017/6. számú közbenső ítélete elleni alkotmányjogi panasz (orvosi műhiba, kártérítés)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/853/2019.)
Az ügy tárgya: A Zalaegerszegi Törvényszék 2.Pf.20.775/2018/5. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (vadkár, szakértői vélemény)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/813/2019.)
Az ügy tárgya: A Fővárosi Törvényszék 9.Kpkf.670.827/2018/8. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (oktatási ügy)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1793/2019.)
Az ügy tárgya: A Debreceni Ítélőtábla Pk.I.20.499/2019/3. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (választási ügy)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1792/2019.)
Az ügy tárgya: A Debreceni Ítélőtábla Pk.II.20.498/2019/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (választási ügy)

KÖVETKEZŐ TESTÜLETI ÜLÉSEK NAPIRENDJE

• Az Alkotmánybíróság november 19-i teljes ülése

• Az Alkotmánybíróság 1. öttagú tanácsának november 19-i ülése

• Az Alkotmánybíróság 2. öttagú tanácsának november 19-i ülése

 Az Alkotmánybíróság 3. öttagú tanácsának november 19-i ülése

A LEGUTÓBB KISZIGNÁLT ÚJ ÜGYEK LISTÁJA

• A legutóbb kiszignált új ügyek listája
Az Alkotmánybíróság a honlapján közzéteszi a legutóbbi 10 napban előadó alkotmánybíróra kiszignált ügyek listáját.


Az Alkotmánybírósági Hírlevél az Alkotmánybíróság Hivatalának elektronikus tájékoztató kiadványa, mely a legutóbbi döntésekre, az újonnan indult ügyekre és a következő testületi ülések napirendjére vonatkozó aktuális hírekről ad értesítést. A hírlevelet az Alkotmánybíróság főtitkára szerkeszti. Észrevételeit, javaslatait a hirlevel@mkab.hu címre küldheti. Szintén ezen a címen vagy az alább feltüntetett linkre kattintva iratkozhat le a hírlevélről. 
A hírlevélben szereplő linkek egy része a döntések tájékoztató jellegű, nem hivatalos közzétételét tartalmazó oldalra mutat, mely a hivatalos közzétételt követően később nem érhető el. 
Az Alkotmánybíróság valamennyi korábbi döntése, az indítványok szövege és az ügyek további adatai, valamint egyéb információk az Alkotmánybíróság honlapján találhatóak. 

 alkotmanybirosag.hu
facebook.com/alkotmanybirosag
Leiratkozás a hírlevélről

Adatkezelési tájékoztató

Leave a Reply 62 megnézve, 1 alkalommal mai nap |