< Böngészés > Főoldal / Alkotmánybíróság, Aktuális hírek, események, Bíróság/Ügyészség/Szegedi Ítélőtábla, europarl.europa.eu/news/en, europarl.hu, Szegedi Törvényszék / Blog article: ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI HÍRLEVÉL//LEGUTÓBBI DÖNTÉSEK (HATÁROZATOK)

| Mobile | RSS

ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI HÍRLEVÉL//LEGUTÓBBI DÖNTÉSEK (HATÁROZATOK)

ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI HÍRLEVÉL

LEGUTÓBBI DÖNTÉSEK (HATÁROZATOK)


• AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról (IV/146/2016.)
Az ügy tárgya: A Kúria Gfv.VII.30.248/2015/10. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (részvényátruházás jogellenessége, külföldi jog tartalmának megismerése körében a feleket terhelő bizonyítási kötelezettség kérdése, utófelszámoló képviseleti jogának terjedelme)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság a Kúria külföldi jog tartalmának megismerése körében a feleket terhelő bizonyítási kötelezettség kérdése ügyében hozott ítélete megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt elutasította. A német székhelyű gazdasági társaság indítványozó által indított, és panasz alapjául szolgáló kártérítési perben az indítványozó állítása szerint azzal, hogy a bíróság a szakértői bizonyítást (azzal összefüggésben, hogy az indítványozó a személyes joga alapján mely időponttól minősült jogosultnak a Magyarországon folyamatban lévő perben meghatározott eljárásjogi cselekményeket végezni) mellőzte, arra vezetett, hogy jogosultságát a bíróság tévesen állapította meg és ezzel elzárta őt a jogérvényesítés lehetőségétől, ami pervesztéséhez vezetett. Az Alkotmánybíróság határozatában ismertette gyakorlatát, amely szerint a meghatározott bizonyítási eszköz igénybevételétől való elzárás akkor vezet a tisztességes eljáráshoz való jog sérelméhez, ha az adott bizonyítási eszköz a fél egyetlen eszköze az eljárásban a bizonyításra, és az attól való elzárása eljárásjogi helyzetére vagy az ügy tárgyára tekintettel súlyos hátrányt eredményezhet, vagy arra vezet. Az indítványozó személyes joga szerinti jogállásának megállapítása a magyar eljárásban őt megillető jogosultságok szempontjából alapvető jelentőségű kérdés volt, ez az összefüggés azonban önmagában nem indokolja meghatározott (jelen esetben szakértői) bizonyítási eszköz igénybevételét, feltéve, hogy a bíróságnak és a félnek lehetősége volt más bizonyítási eszköz igénybe vételére. Önmagában tehát az, hogy a bíróság további bizonyítási eszközöket is igénybe vehetett volna, ami alapján elképzelhető, hogy más következtetésre jut, nem alapozza meg a fél tisztességes eljáráshoz való jogának sérelmét, mivel a bíróság által igénybe vehető bizonyítási eszközök és azok értékelése a bíróság mérlegelési jogkörébe tartozó kérdés. Az Alkotmánybíróságnak arra nincs hatásköre, hogy a bírói mérlegelés körébe eső tényállás-megállapításhoz igénybe vett bizonyítási eszközök tekintetében a bíróság döntését felülbírálja. Mindezekre tekintettel a szakértői bizonyítás hiánya az ügyben nem eredményezte az indítványozó tisztességes eljáráshoz való joga sérelmét, ezért az Alkotmánybíróság a Kúria ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt elutasította.
• AB határozat jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapításáról (IV/2123/2017.)
Az ügy tárgya: Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 77/A. § és 79. § (2) bekezdése elleni alkotmányjogi panasz (vagyonátruházási illeték)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság tanácsa megállapította az illetékekről szóló törvény egy hatályon kívül helyezett rendelkezése alaptörvény-ellenességét, és megtiltotta a folyamatban lévő illetékelőleg visszafizetésével kapcsolatos ügyekben való alkalmazását. A panasz alapjául szolgáló ügyben az indítványozó lakásépítésre vonatkozó adásvételi szerződést kötött az eladó gazdasági társasággal. A kiszabott illetékelőleg-fizetési kötelezettségének az indítványozó eleget tett, azonban az eladó működési körében felmerült problémák miatt az építkezés leállt, az eladó felszámolás alá került, végül az indítványozó a lakáson nem szerzett végül tulajdont. Ennek következtében az indítványozó illetékelőleg-visszatérítési kérelmet terjesztett elő az adóhatóságnál, amelyben kérte az illetékelőleg visszautalását, tekintve, hogy sosem szerzett tulajdont, kérelmét azonban az adóhatóság – elévülésre hivatkozással – elutasította. Az indítványozó kereseti kérelmet terjesztett elő a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál, amely helybenhagyta az adóhatóság első- és másodfokon hozott döntéseit, tekintve, hogy az illetékekről szóló törvény vonatkozó rendelkezéseinek megfeleltek. Panaszában az indítványozó előadta, hogy a törvény rendelkezése szerint a meg nem fizette illeték bármikor törölhető volt, a megfizetett illeték ezzel szemben azonban csak a megfizetést követő öt éven belül volt visszatéríthető, így hátrányosabban alakult az illeték visszatérítési igénye azoknak, akik jogszabálykövető eljárást tanúsítva megfizették a kiszabott és esedékes illetéket, mint azoknak, akik az illetékfizetési kötelezettségüket elmulasztották teljesíteni. Az indítványozó a tulajdonhoz való joga sérelme mellett kiemelte, hogy esetében tetten érhető a diszkrimináció, mivel az eladó több olyan magánszeméllyel is kötött adásvételi szerződést, akik az illetékelőleget nem fizették meg és végül a szabályozásnak köszönhetően illetékfizetési kötelezettségük törlésre került, valamint olyanokkal is, akik az illetékelőleget csak több éves késedelemmel fizették meg, és így számukra azt az adóhatóság visszatérítette. Az Alkotmánybíróság a határozatában megállapította, hogy a sérelmezett szabályozás észszerű indok nélkül tett különbséget a visszatérítésre jogosult alanyok homogén csoportján belül, az illetékelőleget jogszerűen teljesítő alanyok és az állam közti egyensúlyt nem biztosította, ezért megállapította a szabályozás alaptörvény-elleneségét, és alkalmazási tilalmat rendelt el a folyamatban lévő ügyekben.

• AB határozat bírói döntés megsemmisítéséről (IV/126/2019.)
Az ügy tárgya: A Balassagyarmati Törvényszék 3.Beüf.495/2018/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (fogvatartási körülmények miatti kártalanítás)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz alapján megsemmisítette a Balassagyarmati Törvényszék fogvatartási körülmények miatti kártalanítás ügyben hozott döntéseit. Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben az indítványozó alapjogokat sértő fogvatartási körülményei miatt 2010 májusától 2018 áprilisáig terjedő időszakra kártalanítási kérelmet nyújtott be. A törvényszék a kérelmét formai okokból elutasította, amely döntést a másodfokon eljáró bíróság helybenhagyott. Az indítványozó még határidőben ismételten benyújtotta a kártalanítási kérelmét, ezúttal a megfelelő alakisággal, kiegészítve az azóta eltelt időszakra, 2018 júliusáig. A törvényszék az új eljárásában a kérelmet a kiterjesztett, új időszakra (2018 április-július) vonatkozóan alaposnak találta, azonban az azt megelőző időszakra (2010 májusától 2018 áprilisáig) elutasította, mivel indokolása szerint korábbi végzéseiben az adott időszakot „érdemi határozatával” már elbírálta. A másodfokon eljáró bíróság helybenhagyta az elsőfokú végzést, megállapítva, hogy a korábbi döntés „ítélt dologgá” vált. Az indítványozó panaszában a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérelme kapcsán kifejtette, hogy az eljárt bíróságok a kifogásolt döntéseikben anyagi jogerőt tulajdonítottak a korábbi, elutasító döntésnek, annak ellenére, hogy az azt megelőző eljárásban a bíróságok érdemben nem vizsgálták a kérelmét, éppen azért, mert formai hiányosságot állapítottak meg. Az Alkotmánybíróság határozatában felvázolta a bírósághoz fordulás jogának és a res iudicata elvének alkotmányos összefüggéseit, és hangsúlyozta, hogy az „ítélt dolog” mint eljárási akadály alkotmányos érvényesülésének alapvető feltétele, hogy az adott döntés érdemi vizsgálat eredményeként szülessen meg, ugyanis a perbe vitt jogok érdemi elbírálását tartalmazó döntés igényt tarthat arra, hogy jogrendszerben véglegesnek ismerjék el. Míg tehát az érdemi döntés véglegességének igénye a jogbiztonság alkotmányos elvét szolgálja, addig az ilyen jellemzővel nem rendelkező döntések res iudicata-ban megnyilvánuló eljárási akadályként való (téves) értékelése éppen az Alaptörvény érvényesülése ellen hatnak, hiszen a bírósághoz fordulás jogát akadályozzák. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta továbbá, hogy a büntetés végrehajtásról szóló törvény a kérelem benyújtása feltételeinek elmulasztását kizárólag a határidő tekintetében szankcionálja jogvesztéssel, amennyiben más, egyébként pótolható feltétel hiánya állapítható meg, nem zárható ki, hogy a jogvesztő határidőn belül az elítélt ismételt kérelmet adjon be. Az Alkotmánybíróság megállapította tehát, hogy az eljárt bíróságok az Alaptörvény 28. cikkében foglalt értelmezési kötelezettségüket elmulasztva minősítették „ítélt dolognak” az indítványozó korábbi kérelmét formális okból elutasító bírói döntéseket, így az Alkotmánybíróság a törvényszék végzéseit megsemmisítette.

• AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról (IV/1540/2017.)
Az ügy tárgya: A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 40.Kpk.45.241/2017/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (adóhatóság végzésével szembeni bírósági felülvizsgálat)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság elutasította a korábban hatályos adózás rendjéről szóló törvény egy rendelkezése ellen előterjesztett alkotmányjogi panaszt. Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben az indítványozó gazdasági társasággal szemben az adóhatóság a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzése kapcsán ideiglenes biztosítási intézkedésként pénzkövetelés biztosítását rendelte el. Az indítványozó a végzés ellen végrehajtási kifogást terjesztett elő, amelyet az adóhatóság első- és másodfokon elutasított, az indítványozó bírósági felülvizsgálati kérelmét pedig a bíróság a törvény vitatott bekezdésére hivatkozással érdemi vizsgálat nélkül elutasította, mivel a rendelkezés az adóhatóság másodfokú végzésével szemben a bírósági felülvizsgálatot kizárja. Az indítványozó nézete szerint az adóhatóság végzése dologi jogosultságait jelentősen korlátozó döntés, amely az indítványozó szinte teljes vagyonára kiterjed. Nézete szerint a végzés tartalmilag az adóügy érdemét érinti, és különösen a jogorvoslathoz való alapjoga gyakorlása szempontjából érdemi határozatnak minősül, amelyet a bíróságnak érdemben kellett volna vizsgálnia. Az eljárás során az érdemi bírósági vizsgálat elmaradásával tehát az indítványozó álláspontja szerint sérült a tisztességes eljáráshoz, a jogorvoslathoz, valamint a tulajdonhoz fűződő alapjoga. Az Alkotmánybíróság a határozatában ismertette a vonatkozó gyakorlatát, amelynek értelmében a közigazgatás szervezetrendszerén belüli fellebbezés lehetősége a nem érdemi közigazgatási döntések vonatkozásában megfelel az Alaptörvény rendelkezéseinek. Az Alkotmánybíróság szerint az adóhatósági ügy észszerű időben történő elbírálása mint adózói jognak az érvényesülése, valamint az adózói közteherviselési kötelezettség indokolják, hogy az adóügyben az érdemi döntéshozatal mielőbbi elősegítése érdekében az eljárási kérdésekben hozott végzések esetében a bírósági felülvizsgálat lehetőségét a jogalkotó ne biztosítsa. Ezen szükséges korlátozás arra figyelemmel arányos mértékű, mivel adóügyekben nemcsak az adózó, hanem az állam oldalán is kiemelt érdek fűződik ahhoz, hogy az érdemi döntés mielőbb megszülessen, ezáltal az adózó adófizetési kötelezettségének mielőbb eleget tegyen vagy tisztázza magát, illetve ezzel egyidejűleg az észszerű ügyintézési határidő se szenvedjen csorbát. Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az adóhatósági eljárásban a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasító végzés vonatkozásában a bírói felülvizsgálat kizárása nem alaptörvény-ellenes.

LEGUTÓBBI DÖNTÉSEK (VÉGZÉSEK, PL. ALKOTMÁNYJOGI PANASZ VISSZAUTASÍTÁSA)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/631/2019.)
Az ügy tárgya: A Fővárosi Ítélőtábla 2.Pfk.26.587/2017/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (személyes adatokra vonatkozó tájékoztatás megadása)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/392/2018.)
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.V.20.115/2018/2. számú és Pfv.V.21.707/2017/3. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (felülvizsgálati illeték)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/727/2019.)
Az ügy tárgya: A Kúria Kfv.V.35.015/2019/3. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (igazolási kérelem felülvizsgálati eljárásban)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/728/2019.)
Az ügy tárgya: A Kúria Kfv.I.35.012/2019/3. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (igazolási kérelem felülvizsgálati eljárásban)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/729/2019.)
Az ügy tárgya: A Kúria Kfv.V.35.011/2019/4. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (igazolási kérelem felülvizsgálati eljárásban)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1175/2019.)
Az ügy tárgya: A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 45.K.34.349/2019/28. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (oltalmazotti státusz visszavonása)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1824/2018.)
Az ügy tárgya: A Kúria Kfv.I.35.570/2017/13. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (adóügy)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/705/2019.)
Az ügy tárgya: A Nyíregyházi Törvényszék 3.bf.751/2017/3. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (büntetőügy)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1030/2019.)
Az ügy tárgya:A Szegedi Törvényszék 5.Bpkf.316/2019/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (fogvatartási körülmények miatti kártalanítás)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1504/2019.)
Az ügy tárgya: A Budapest Környéki Törvényszék 5.Bpkf.479/2019/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (fogvatartási körülmények miatti kártérítés)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1783/2017.)
Az ügy tárgya: A Kúria Kfv.I.35.468/2016/5. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (adóügy)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1034/2019.)
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.V.20.295/2018/14. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (vételár megfizetése)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1465/2019.)
Az ügy tárgya: A Kúria Kfv.VI.37.116/2018/6. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (erdőgazdálkodási bírság)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1342/2019.)
Az ügy tárgya: A Kúria Kfv.VI.37.925/2018/4. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (természetvédelmi ügy)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1244/2019.)
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv. III.20.016/2018/25. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (kártérítés)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1410/2018.)
Az ügy tárgya: A Győri Ítélőtábla Bf.I.111/2017/28. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (diplomáciai mentesség büntetőeljárásban)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1849/2019.)
Az ügy tárgya: A Debreceni ítélőtábla Pk.II.20.531/2019/4. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (választási ügy)

Leave a Reply 140 megnézve, 1 alkalommal mai nap |